Fehér Gyula cápaként egy futóappra harapott rá a legerősebben, de levonja a tanulságokat abból is, hogy pénzügyi befektetőként működik a nyalókagyárban. És egyáltalán nem éli meg rosszul a válságot.
Amikor Kiss Melinda és Kindl Gábor, az Enduraid applikáció kitalálói futóruhában bekocogtak a cápák elé a műsor első évadjában, a befektetők arcán az a fajta mosoly futott át, ami az igazi csodabogaraknak jár. Pár perccel később kiderült, hogy a cápák egyikének se volt halvány dunsztja se arról, hogy mennyit adhat hozzá a futók teljesítményéhez a tűpontosan belőtt frissítés, mégis megvették az ötletet. Ebben a műsorban a lúzer kategóriába azzal a legkönnyebb bekerülni, amikor valaki irreálisan túlértékeli az ötletét, termékét. De hiába kértek Melindáék is sokat, százmillió forintot, a két tech cápa, Fehér Gyula és Balogh Petya lecsapott rájuk – tíz-tíz millió forinttal. Mert látták a jó ötletet, az elhivatott és szakmailag kiváló vállalkozókat. Azt, hogy ők nem annyira a pénzzel, hanem a szakmai támogatással tudnak annyit segíteni, hogy berúgják az Enduraid szekerét.
Fotók: Orbital Strangers
Gyulát nem volt könnyű meggyőzni a műsorban. Három cégre mondott igent, de ma már csak az Enduraid az, amivel sokat foglalkozik. A jópofa tekercsfagyis N’icerollba négyen is beszálltak volna, de végül abban maradtak a műsor után a tulajdonos Böröcz Zsófival, hogy „sok lenne ennyi szakács a konyhában”, nem folytatják a közös munkát. A Nauty Lollipop nyalókabizniszben pedig Gyula a háttérben marad, kvázi pénzügyi befektetőként viselkedik, de azt mondja, számára ez is nagyon tanulságos.
„Az, hogy egy adott területen sikert értem el, és magabiztosan mozgok, nem jelenti azt, hogy mindenhez értek. A nyalókagyár működését például fel tudom fogni, de sokat hozzátenni néhány értékes kapcsolaton túl nem tudtam, magát a napi üzletmenetet nem tudom segíteni. Szerencsére Andrással és Levivel közös ez a befektetés, ami szerencsés, mert ők ebben is tudnak segíteni.
A Palotanegyedben egymást érik villák és bérházak, de simán elmegy mellettük az ember, mert fogalma sincs, hogy mit találna bent. Itt egy Lotz-freskó, ott egy mozaikpadló, amott egy márványterasz. Mutatjuk, hova nézz, ha majd újra sétálgathatsz a városban. Addig is lefotóztuk és házhoz szállítottuk neked.
Ez az idén 150 éves ház annyiban kivételnek számít a Nemzeti Múzeum környékén, hogy nem egy nemes és nem is egy gazdag vállalkozó, hanem Bókay János gyerekgyógyász orvosprofesszor építtette, és nem palotának, hanem bérháznak. Az Ybl Miklós tervezte háromemeletes épület a kapu fölött nagyméretű erkélyt kapott, ettől még impozánsabb, az udvarról pedig azt látjuk, hogy a vörösmárvány függőfolyosó az első emelet utcai szárnyán (ahol a Bókay család élt a ház legnagyobb lakásában) szépen megformált öntöttvas oszlopokkal alátámasztott terasszá szélesedik. De talán a bérlők sem voltak ebben a házban akárkik, egy időben Lotz Károly festőművész is itt bérelt lakást. Jelenleg itt működik a Harmónia Palota nevű rendezvényközpont.
2. Károlyi-palota
Múzeum u. 11.
Épült: 1869–1971
Tervező: Pucher József és Szkalnitzky Antal
A Károlyi családnak több palotája is volt a környéken, ezt a kétemeletes házat a kórházalapítóként és a Hangya Szövetkezet kezdeményezőjeként is ismert politikus, gróf Károlyi Sándor építtette. Az épület az elmúlt évtizedekben a MÁV tulajdonában állt, és ez volt a MÁV Szimfonikusok próbahelye, de nemrég a konstantinápolyi ortodox egyház kapta meg, így a szimfonikusok sem maradhatnak.
Az utcáról is ki lehet szúrni a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkára néző első emeleti erkély fölött és mellett a Károlyi-monogramot és a sárkányos stukkót, de az igazi i-zgalmak akkor kezdődnek, amikor belépünk a kapualjból balra nyíló, kör alakú, mozaikpadlós lépcsőházba. Míves kovácsoltvas korlátos, kanyarodó márványlépcső vezet az emeletre, ahonnan a lakosztályok nyíltak, az ajtókon még megvannak az eredeti, gyönyörű rézkilincsek. Amikor megállunk a lépcső aljában, és felnézünk, Lotz Károly kör alakú mennyezeti freskójáról Aurora, azaz a Hajnal és kísérete néz vissza ránk.
3. Almássy-palota
Ötpacsirta u. 2.
Épült: 1877
Tervező: Gottgeb Antal
Ezt a szerény, az utcafronton csak magasföldszintes, ám annál hangulatosabb palotát gróf Almássy Kálmánnak tervezte Gottgeb Antal, aki nemcsak sikeres építész volt, hanem Ybl Miklós kivitelezőjeként is dolgozott. A macskaköves Ötpacsirta utcáról a címeres falkerítés kapuján belépve romantikus belső udvaron virágot formázó kockakőburkolatot, falikutat, szobrokat, a vadszőlővel és borostyánnal befuttatott falakon híres építészeinket ábrázoló domborműveket találunk. Az Építészek Házában járunk ugyanis, több építészeti intézmény is osztozik rajta. Az udvar leghangsúlyosabb pontja a magasföldszinti bejárathoz fel-, illetve a boltozatos alagsorba levezető, vasszerkezetes üvegtetővel fedett, kétkarú lépcső. Mivel itt üzemel az Építészpince étterem, ez a palota nyitva áll a nagyközönség előtt, nyáron nagyon kellemes a bájos udvaron üldögélni.
4. Darányi-palota
Lőrinc pap tér 3.
Épült: 1894
Tervező: Staerk Sándor
A palota megnevezés kissé fennhéjázó: a tehetős földbirtokos és méhész, Liebner József és gazdag családból származó felesége által építtetett háromemeletes ház mindig bérház volt, a földszinten vendéglővel és fűszeresbolttal. A nagyméretű lakásokat az 50-es években kisebbekre szabdalták, így jelenleg 14 lakás van a társasházban.
Az „L. J.” monogram ma is látható a kapu fölött, a Darányi név későbbi tulajdonosától, az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaság vezérigazgatójától, Darányi Istvántól ragadt a házra. A sarokház tér felőli frontján, a harmadik emeleten két allegorikus nőalakot ábrázoló freskó látható, az egyik az építészetet, a másik a festészetet szimbolizálja. Utóbbi a második világháborúban elpusztult, a ház felújításakor állították helyre. Különös, egyedi elem még a folyosók járófelületein díszítőmotívumként megjelenő tüzet okádó sárkány, illetve a nyílon ülő hattyú.
5. Degenfeld-palota
Bródy Sándor u. 14.
Épült: 1872–1874
Tervező: Ybl Miklós
Degenfeld-Schomburg Imre gróf egy olyan épület megtervezésével bízta meg Ybl Miklóst, amelynek egyszerre kellett főúri palotának és bérháznak lennie. Ybl fennmaradt első terve szerint a sarokháznak a mai Bródy Sándor utcára néző traktusa kétemeletes, pompás palota, a mai Puskin utcára néző, azonos magasságú épületrész viszont háromemeletes, egyszerű bérház. Erre nem kapott építési engedélyt, így végül az egész épület háromemeletes lett, két bejárattal és két, kocsiszínekkel elválasztott udvarral.
Ha az itt működő FilmJus szerzői jogi egyesületnél van dolgunk, vagy valamelyik segítőkész lakónak köszönhetően sikerül bejutnunk a házba, akkor látszik csak, hogy a palotarész ma is sokkal nagyvonalúbb: a tágas, elegáns lépcsőházban mozaikberakású padló, díszes kovácsoltvas korlátok, márványoszlopok és kandeláberek fogadják az érkezőt, az udvari függőfolyosókat mutatós öntöttvas oszlopok tartják, míg a Puskin utcai udvar kialakítása sokkal szerényebb.
6. Ádám-palota (később: Dessewffy-palota)
Bródy Sándor u. 4.
Épült: 1875–1876
Tervező: Weber Antal
Ádám Károly akkora vagyonra tett szert fehérnemű- és vászonkereskedéséből, hogy megengedhette magának, hogy egy velencei palota mintájára terveztessen háromemeletes házat a neves építésszel, Weber Antallal – aki többek közt az ELTE Múzeum körúti épületet is tervezte –, és azt Weber sógorának, Lotz Károly festőművésznek a freskóival díszíttesse kívül-belül.
Az épület leglátványosabb eleme az első emeleti lodzsa, amelynek Lotz-freskóit nemrég újították fel, így több év felállványozottság után újra előbukkant Ámor szekere (középen fent) és körülötte a különféle allegorikus alakok, köztük a Bőség és a Remény allegóriája. Néhány magánlakás is van a házban, az első emeletet egy nyelviskola foglalja el. Ha oda bejutunk, olyan szép részleteket láthatunk, mint az eredeti fa csigalépcső és a cserépkályhák, a márványkandalló vagy a selyemtapéta.
A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Nagyot fordult a világ a leggazdagabb magyarokkal: míg januári listánkon a legtöbb milliárdos vagyona nőtt az előző évhez képest, a koronaválság alaposan átrendezheti a viszonyokat. Megnéztük, hogyan érinti a magyar milliárdosok tőzsdei cégeit a tavaszi mélyrepülés.
A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
A második évad új cápája, Tomán Szabina öt év alatt félmilliárd feletti árbevételű céggé hozta fel a neve alatt futtatott vállalkozását. A Toman Diet Románia után Ausztriába is próbál betörni.
