A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
„Volt, hogy egyszerre négyen adtunk névjegykártyát egy ügyfélnek, ő meg felnevetett, mert mindegyikre az ügyvezető titulus volt írva.” „Van egy HR-cég, régóta foglalkozik velünk szervezetfejlesztési téren, ők kezdettől arra számítottak, hogy szét fogunk menni. Ma már azt mondják, írnak rólunk egy tankönyvet.” „Szerencsés csillagzat alatt vagyunk, hogy tudunk négyen együtt, egyenrangú vezetőkként dolgozni.” „De sokszor ellentmondunk egymásnak, nem ugrunk kézen fogva a szakadékba.”
Ezeket mondja szépen sorban, egymást türelmesen megvárva Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs és Gáspár Virág Anna, vagyis keresztnevük kezdőbetűiből és a rájuk jellemző kísérletezésről elnevezett Lab5 csapata. Az 5-ös szám duplán is szójáték: Virág V betűjén kívül a mögöttük állókra, a ma már 21 fős háttércsapatra is utal.
„Sajátos az a folyamat, ahogy nálunk az eredmény előáll. Projektjeinkben mindegyikünk személyisége megmutatkozik; mindig tartunk dizájnmegbeszéléseket, ahol mindenkinek van lehetősége azoknak a pontoknak a felvillantására, amik előrébb lendíthetnek” – így Virág, aki állítása szerint a legcsendesebb, két lábbal a földön álló szemlélődő a csapatban.
A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
Hogyan mérlegeljenek a cégek okosan?A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
A Cégtár rendszer üzemeltetője szerint most fokozottan szükséges – főleg új céges partner esetén – a céginformációs szolgáltatásokat igénybe venni. „Nem csak a gyors reakció, hanem a stratégiaalkotás is fontos. A folyamatokon való – átgondolatlan – módosítás ugyanis akár több kárt okozhat, mit amennyi hasznot hoz” – mondja Tóth Tamás. Interjú.
Mire számíthatunk céges szinten a vírus elvonultával?
A cégek gazdasági helyzete jelentősen átalakul. Kiemelten fontos figyelni a 2019-es pénzügyi beszámolókat – amelyek ugyan nem tükrözik az aktuális pénzügyi helyzetet, de a pénzügyi mutatók meghatározzák azt, hogy mely cég mennyire tud átvészelni egy időszakos csökkenést vagy akár leállást.
Mire figyeljünk, ha új céges partnerrel kerülünk kapcsolatba?
Mivel új partnerek esetén nincs saját tapasztalatunk, így a piaci tapasztalatok, a hitelkeretmaximum- és csődmodellek felértékelődnek. Ezek a modellek statisztikai alapon minden cégre meghatározzák a bedőlési valószínűséget és az utólagos fizetésre engedélyezett számlák maximális értékét.
Mi a helyzet az utólagos fizetésű számlákkal? El kell felejteni, vagy vannak olyan biztosítékok, amik lehetővé teszik?
A magyar gazdaságban – vállalatok közötti üzletek esetén – csak nagyon ritkán és nagy összegű számlák esetén fordul elő valamilyen extra biztosíték hozzárendelése egy ügylethez (akár például bankgarancia). Sokkal inkább próbálják a creditmanagement gyakorlatukat úgy módosítani, hogy visszavágják a hitellimiteket, illetve előre fizetést kérnek a vevők egy részétől.
Egyáltalán: hogyan változzon a kkv-k fizetési és beszedési gyakorlata, ha túl akarnak élni?
Ilyenkor nehéz eltalálni a megfelelő középutat. Túlzottan szigorú kreditlimit-politikával ügyfeleket veszthetünk, míg túl lazával a ki nem fizetett számlák rohamos növekedését kockáztatjuk. Ilyenkor kiemelten segítenek a kkv-knak a céginformációs szolgáltatások, emellett a faktoring és a hitelbiztosítás is megoldást jelenthet, ha valaki tovább szeretné csökkenteni saját kockázatát.
Hogyan tud az Opten a megváltozott piaci körülmények között segíteni? Megjósolható hagyományos módszerekkel a jelenleg esedékes csődkockázat?
A modellek feladata, hogy „rangsorolják” a cégeket a túlélési valószínűségük alapján. Nem kérdés, hogy a cégek egy része túl fog élni, míg egy másik része nem. Ez eddig is így volt. Most a sorrend változik, és a megszűnő cégek száma fog megnövekedni. Maguk a modellek – az Opten Kft.-nél – közel 300 változó alapján működnek. A jelenlegi helyzetben néhány változó súlya megnőtt. Ilyenek a tevékenységi kör, a likviditási mutató, az árbevételarányos nyereség, a végső tulajdonos, az exportrelációk vagy épp a kapcsolt vállalkozások. Ezekkel a korrekciókkal napról napra változhat a cégek aktuális kockázati indexe, valamint javasolt hitelkeretmaximuma.
A budapesti Idősek Barátai Program elszigetelten élő nyugdíjasoknak kínál beszélgetőpartnert, sokszor bizony az ő korosztályukból. Persze a bevásárlás és a parkbeli séta sem tabu. A személyes találkozásra épülő modellt ugyan megtépázta a járvány, az önkéntesek azonban nem adják fel.
Fehér Gyula cápaként egy futóappra harapott rá a legerősebben, de levonja a tanulságokat abból is, hogy pénzügyi befektetőként működik a nyalókagyárban. És egyáltalán nem éli meg rosszul a válságot.
Meredek hullámvasutazást mutattak be idén a világ tőzsdéi, miközben az egész földet körbejárja a koronavírus-járvány. A zuhanás akkor fulladt ki, amikor a legjobban bedurrant a járvány Európában és Amerikában, a szinte korlátlan stimulust tartalmazó mentőcsomagok, a soha nem látott pénzeső gyors visszapattanást hoztak, Amerika látványos felülteljesítésével. Persze még így is komoly veszteséget hozott a járvány, továbbra is nehéz megbecsülni, milyen mély és mennyire elhúzódó recesszió következhet. De mint a válságokban mindig, ezúttal is láthattunk nagy emelkedéseket, nyertes tőzsdei sztorikat. Ezekből szemezgettünk, a jövőbe is tekintve.
Home office, távoktatás, kényszermegoldások: a koronavírus terjedése miatt az otthonok „digitális” átállására villámgyorsan volt szükség, a legtöbb esetben már meglévő eszközökre alapozva. És ha nem lenne elég gondunk, a kiberbűnözők igyekeznek kihasználni a felhasználók tapasztalatlanságát. Az elmúlt időszakban 667 százalékkal növekedtek a koronavírushoz kapcsolható e-mailes támadások. Az IT biztonsággal foglalkozó Sicontact az elsők között lépett: az általa forgalmazott ESET biztonságtechnikai szoftvercsalád akciójában ingyenessé tették az Internet Security programot minden diáknak és tanárnak 3 hónapra, a cégek számára pedig ingyenes tanácsadást biztosítanak.
