A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
„Volt, hogy egyszerre négyen adtunk névjegykártyát egy ügyfélnek, ő meg felnevetett, mert mindegyikre az ügyvezető titulus volt írva.” „Van egy HR-cég, régóta foglalkozik velünk szervezetfejlesztési téren, ők kezdettől arra számítottak, hogy szét fogunk menni. Ma már azt mondják, írnak rólunk egy tankönyvet.” „Szerencsés csillagzat alatt vagyunk, hogy tudunk négyen együtt, egyenrangú vezetőkként dolgozni.” „De sokszor ellentmondunk egymásnak, nem ugrunk kézen fogva a szakadékba.”
Ezeket mondja szépen sorban, egymást türelmesen megvárva Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs és Gáspár Virág Anna, vagyis keresztnevük kezdőbetűiből és a rájuk jellemző kísérletezésről elnevezett Lab5 csapata. Az 5-ös szám duplán is szójáték: Virág V betűjén kívül a mögöttük állókra, a ma már 21 fős háttércsapatra is utal.
„Sajátos az a folyamat, ahogy nálunk az eredmény előáll. Projektjeinkben mindegyikünk személyisége megmutatkozik; mindig tartunk dizájnmegbeszéléseket, ahol mindenkinek van lehetősége azoknak a pontoknak a felvillantására, amik előrébb lendíthetnek” – így Virág, aki állítása szerint a legcsendesebb, két lábbal a földön álló szemlélődő a csapatban.
A Cápák között lényege ugyanaz, mint a Forbesé, csak ők egy kereskedelmi tévén futnak, ezért könnyek is vannak a műsorban.
Karanténéletem egyik emlékezetes állomása volt, amikor felhívtam egy állami vállalatot vezető ismerősömet. Épp akkor vezették be a rendeleti kormányzást, és mivel alig voltunk túl a lezárt európai határok hírén, érdekelt, hogy a tűzhöz közelebb állva ő hogyan értelmezi, mi is történik éppen Magyarországon. Végül egy elejtett szóban és egy teljesen másik témában hangzott el, amit továbbvittem magammal. „… ezen a hullámvasúton…” – mondta, és hogy mi volt előtte és utána, már nem is fontos, talán a gyerekekről beszélgettünk.
A karanténvilág (ami azért csak félig karantén, ki lehet menni) azóta is hullámvasút maradt. Egyik nap jó hírek jönnek, közel ezer MesterAkadémia.hu-bérletet adtunk el, közösségünk online is szívesen vesz részt velünk egy egész napos eseményen, a forbes.hu olvasottsága kilőtt. Másik nap a kihívások találnak meg: ugyan szuper a Zoom (az amerikai Forbes cikke a 38. oldalon róluk szól), de nem olyan, mint együtt lenni a szerkesztőségben. Egyik nap rácsodálkozom, milyen jó minden délben együtt ebédelni a családdal, másik nap mindent megadnék, ha úgy indulna a munkanapom, mint az elmúlt 16 évben rendszeresen, és elmehetnék otthonról.
Igen, ez egy hullámvasút, és a tudatosítás segít. Ezért is hoztuk létre a Grow Group szervezetfejlesztő céggel közösen az 1. 2. 3! munkafüzetet (forbes.hu/123fuzet), és ezért hozzuk ki még május elején szintén velük az Újratervező füzetet. Egy szűk óra strukturált gondolkodás segít abban, hogy döntsünk, és ne sodródjunk – utóbbi a Legyél jobb! Nap online témája is, amit május 22-én tartunk meg a laptopodon vagy tableteden.
A Cápák között lényege ugyanaz, mint a Forbesé, csak ők egy kereskedelmi tévén futnak, ezért könnyek is vannak a műsorban.
Meg akarják mutatni, hogy jó ötletekkel, munkával, kitartással lehet sikereket elérni, és hogy a vállalkozó az az ember, aki kockázatot vállal. Ahogy a befektető is. Ez abból is látszik, hogy a Cápák első évadában született döntésekből nem mind jött be. Most megmutatjuk, hogy mivel nyúltak mellé, és mi az, ami sikeres.
De ha már G. Tóth Ilda és Ács Gábor telefonált, skype-olt, zoomolt öt kiemelt magyar vállalkozóval, megkérdezték őket arról is, melyik cégükkel hogyan reagálnak a válságra. Ebben a témában a Varga Zoltán milliárdossal készült interjúnk is jó betekintést ad, hogyan gondolkozik most egy olyan sikeres üzletember, aki nullázta már le magát az életében. Ahogy a lap elején a koronanyertesekről és -vesztesekről összeállított gyűjtésünk is tanulságos.
De ez a lap sem csupa korona. Smejkál Péter Bán Mórról írt portét. Aki ismeri őt, imádja történelmi regényeit a Hunyadiakról, aki nem ismeri, meg fog lepődni a cikk olvasása közben. A vírusválság közben különösen jókor jön a 30 sikeres magyar 30 alatt listánk olyan lelkes jövőépítőkkel, mint Janosov Milán hálózatkutató, akit Barabási Albert-László javasolt a listára, vagy Ficsór Ádám anonim bitcoinutalást létrehozó startupper.
A Forbes Urban mellékletben (szinte) sétálni is lehet a Palotanegyedben, vagy elmerülni Bagi László Zoboki Gábor-interjújában és örülni, hogy ilyen karakteres kortársaink is vannak.
Hobbikertész, hobbifocista, hobbipék, hobbiszakács és feltörő, amúgy is jelen lévő hobbik, mint mozaikozás, olvasás és fiatalkori nagymamaság. Mi a szerkesztőségben így élünk jó életet otthon.
A második évad új cápája, Tomán Szabina öt év alatt félmilliárd feletti árbevételű céggé hozta fel a neve alatt futtatott vállalkozását. A Toman Diet Románia után Ausztriába is próbál betörni.
Meredek hullámvasutazást mutattak be idén a világ tőzsdéi, miközben az egész földet körbejárja a koronavírus-járvány. A zuhanás akkor fulladt ki, amikor a legjobban bedurrant a járvány Európában és Amerikában, a szinte korlátlan stimulust tartalmazó mentőcsomagok, a soha nem látott pénzeső gyors visszapattanást hoztak, Amerika látványos felülteljesítésével. Persze még így is komoly veszteséget hozott a járvány, továbbra is nehéz megbecsülni, milyen mély és mennyire elhúzódó recesszió következhet. De mint a válságokban mindig, ezúttal is láthattunk nagy emelkedéseket, nyertes tőzsdei sztorikat. Ezekből szemezgettünk, a jövőbe is tekintve.
Egy hónappal azután, hogy az első magyarországi koronavírus-fertőzöttet regisztrálták, ráfordultak a hazai magánegészségügyi intézmények a vírustesztelésre, majd néhány hét alatt felpörgött egy addig nem létező piac. Április végére a vérből vizsgálható szerológiai gyorstesztet, vagyis az immunrendszer koronavírus-fertőzésre adott ellenanyagválaszát kimutató vizsgálatot csak Budapesten már körülbelül tucatnyi magánklinikán elvégzik (természetesen pénzért), és óriási is rá az igény. A koronatesztelés drágább, eszközigényesebb és nagyobb szaktudást igénylő ága, az orrból, garatból vagy a hörgőkből vett minták alapján végzett, az aktív fertőzöttséget kimutató úgynevezett PCR-vizsgálatok piaca lassabban bővül, de már itt is van rá mód, hogy bárki saját zsebből kérjen tesztelést. A privát piaci szereplők között több fronton is elindult a verseny: ez egyrészt az árakon látszik, másrészt azon, hogy ki milyen módszerrel dolgozik, milyen eljárás megbízhatóságában hisz.
A Forbes.hu-n folyamatosan követjük az újdonságokat a koronavírustesztek piacán, most a legnagyobb magánklinikák kínálatát mutatjuk.
„Anna az egész világot képes felfogni. Ez Juhász-örökség” – mondja Juhász Annáról Csányi Vilmos etológus, Anna esetében pótapa. Juhász Ferenc költő lánya úgy lépett ki híres édesapja árnyékából, hogy maga is az irodalom területén ért el szép sikereket. Írás helyett ő az írókkal és az életművekkel foglalkozik, irodalmi estjeivel pedig leporolta a hazai kávéházi kultúrát.
