A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
„Volt, hogy egyszerre négyen adtunk névjegykártyát egy ügyfélnek, ő meg felnevetett, mert mindegyikre az ügyvezető titulus volt írva.” „Van egy HR-cég, régóta foglalkozik velünk szervezetfejlesztési téren, ők kezdettől arra számítottak, hogy szét fogunk menni. Ma már azt mondják, írnak rólunk egy tankönyvet.” „Szerencsés csillagzat alatt vagyunk, hogy tudunk négyen együtt, egyenrangú vezetőkként dolgozni.” „De sokszor ellentmondunk egymásnak, nem ugrunk kézen fogva a szakadékba.”
Ezeket mondja szépen sorban, egymást türelmesen megvárva Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs és Gáspár Virág Anna, vagyis keresztnevük kezdőbetűiből és a rájuk jellemző kísérletezésről elnevezett Lab5 csapata. Az 5-ös szám duplán is szójáték: Virág V betűjén kívül a mögöttük állókra, a ma már 21 fős háttércsapatra is utal.
„Sajátos az a folyamat, ahogy nálunk az eredmény előáll. Projektjeinkben mindegyikünk személyisége megmutatkozik; mindig tartunk dizájnmegbeszéléseket, ahol mindenkinek van lehetősége azoknak a pontoknak a felvillantására, amik előrébb lendíthetnek” – így Virág, aki állítása szerint a legcsendesebb, két lábbal a földön álló szemlélődő a csapatban.
„Elővettük anyukám lecsóját, és az ötlet még ott, a konyhaasztalnál megszületett.” Így indult két gépészmérnök, Kertész Éva és Tóth Gábor adalékmenteskészétel-üzlete.
Szakácsokat és konyhákat kerestünk. Nagyon sokáig néztek ránk nagyon értetlenül. Ennyire nem ismertük az élelmiszerpiacot – meséli Gábor az indulásról, amikor még nem tudták, hogy nem a konyhák, hanem a konzervtechnológia és a bérgyártás a jó irány.
Kertész Éva és Tóth Gábor még a BME gépészmérnöki karán ismerkedtek meg. Első közös vállalkozásukban ingatlanokat újítottak fel és adtak el. Egy rohanós napon lekapták a polcról Éva édesanyjának lecsóját ebédre, innen jött később a márkanév is. A boltokban is adalékmentes készételeket kezdtek keresni. Nem találtak. Hét–nyolcmillió forint saját megtakarításból elkezdték a pilotprojektet.
„Ekkor még mindig azt gondoltuk, hogy akkor lesznek nagyon finomak az ételek, ha szakácsokat keresünk, de ebből soha nem az sült ki, amit mi szerettünk volna” – mondja Éva, aki végül az első recepteket édesanyjával dolgozta ki több hónapnyi munkával. Most már egy munkatársa segít neki ebben.
Az Adalékmentesen Kft. 2017 végén indult kilencmillió forintos Hiventures-befektetéssel, fél év múlva a második körben harmincmilliót kaptak. A harmadik, 250 millió forintos befektetéssel a Hiventuresnek már 35 százalékos tulajdonrésze van a cégükben, Éváék idén a bérgyártás megőrzése mellett üzemet is nyitnak. Először csak webshopjukban értékesítettek, ma már több mint négyszáz viszonteladói együttműködésük van. Az Interspar és a Müller polcain is árulnak adalék-, tartósítószer-, tej- és hozzáadottcukor-
mentes Polczot.
A tizenkét, közte négy vegán ételhez az alapanyagokat 25 különböző beszállítótól szerzik be, amit csak lehet, Magyarországról. Néhány alapanyag adalékmentes változatáért sokat kellett kutatniuk: a kézműves mustárt egy őrségi házaspártól veszik, a füstölt tarját csak az ő kedvükért készítik csomósodásgátló nélküli sóval.
A havonta átlagosan 65 ezer legyártott üveg iránti kereslet most több, mint a duplájára nőtt. A hirtelen megjelent ételfelhamozási hullámok miatt március volt eddig a rekordhónapjuk. A webshopban és a boltokban is megnőtt a kereslet. A tíz állandó csapattag mellé több ideiglenes munkatársat is felvettek. „Nem is tudtuk gyártással lekövetni. Volt, hogy egy hétig nem lehetett kapni nálunk semmit.”
Az ételek vecsési bérgyártásban készülnek, egy üveg adalékmentes tartósítása – a hermetikus lezárás és a hőkezelés – körülbelül öt órát vesz igénybe. Arra számítanak, hogy a mostani dömping szépen lassan visszaesik, de azt remélik, hogy sok olyan vásárlót meg tudnak tartani, akik ebben az időszakban próbálták ki a polczos bolognai marhát, zöldséges lencseragut vagy füstölt tarjás babragut.
A határzárak és a kijárási korlátozások előtt kezdtek a külföldi terjeszkedésen gondolkodni. A címkéket már több nyelvre lefordították, de az exportegyüttműködések 2021-re tolódnak.
Hobbikertész, hobbifocista, hobbipék, hobbiszakács és feltörő, amúgy is jelen lévő hobbik, mint mozaikozás, olvasás és fiatalkori nagymamaság. Mi a szerkesztőségben így élünk jó életet otthon.
Még negyvenéves sem volt, amikor nekiállhatott a Müpa megvalósításának. Azóta tervezett egy hatalmas kulturális központot a kínai Sencsenben, természetbe simuló irodaházat Budapest határában és több, nagy visszhangot kapott urbanisztikai koncepció is fűződik a nevéhez. Zoboki Gábor építésszel, a ZDA-Zoboki Építésziroda lelkével mestereiről, operáról, Ybl Miklós örökségéről és Budapestről beszélgettünk.
Fehér Gyula cápaként egy futóappra harapott rá a legerősebben, de levonja a tanulságokat abból is, hogy pénzügyi befektetőként működik a nyalókagyárban. És egyáltalán nem éli meg rosszul a válságot.
A második évad új cápája, Tomán Szabina öt év alatt félmilliárd feletti árbevételű céggé hozta fel a neve alatt futtatott vállalkozását. A Toman Diet Románia után Ausztriába is próbál betörni.
