Néhány szülő fogta magát, kitanulta a szakácskodást, és beállt az iskolai konyhába, hogy gyerekeik jót ehessenek a menzán. A solymári Sólyomfészek Szociális Szövetkezet tagjai ma már több iskolának és óvodának is főznek – többségükben waldorfosoknak –, de a krumplit még mindig kézzel pucolják, és juszt sem adnak felvágottat uzsonnára.
Próbáltunk a korábbi közétkeztető céggel egyezkedni, mert annyira kevés család fizetett elő az ebédjükre, de nem is értették a minőségi kifogásainkat, meg nyilván túl kicsi megrendelő is voltunk ahhoz, hogy érdekükben állt volna változtatni – mondja Szabó Éva, a solymári Fészek Waldorf Általános Iskola háziasszonya, honnan indult a saját konyha iránti igény hét évvel ezelőtt. A szülők hamar rájöttek, hogy csak akkor kapnak igazán jó ebédet a gyerekeik, ha maguk főzik meg nekik. „Az elégedetlenségből jött az álom, aztán elkezdtünk gondolkodni, hogyan tudnánk megvalósítani.”
Végül nyolcan közülük szociális szövetkezetet alapítottak, és nyertek is 50 millió forintot egy állami pályázaton. Ebből 35 millió forint elment a konyha kialakítására és a konyhatechnológiára, a maradékból pedig beiskoláztak közülük négy vállalkozó szellemű édesanyát, hogy tanulják ki a szakácsmesterséget, és maradt még valamennyi az első évek munkabér-kiegészítésére is.
„Egy korszerű konyha kialakításának költségeit sosem tudnánk érvényesíteni a közétkeztetési díjakban” – mondja Kátai Szabolcs, az egyik alapító. Az iskola pincéjében kaptak helyet – igaz, ki kellett ásni mélyebbre az épület alapját, hogy ott konyhát tudjanak kialakítani. Ami nem abszolút szakmunka volt, azt a szülők végezték el.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (EMBL) partnerségben, 2018-ban felállított HCEMM mára nyolcvannál is több kutatót és 11 kutatócsoportot tömörít. Ezzel a projekt már most elérte alapvető célját, miszerint a magyarországi molekulárismedicina-kutatások egyfajta csomópontjaként európai és világszinten is jelentős kutatási potenciált összpontosítson. „Már zajlik a következő pályázati forduló, az év végén újabb kutatócsoportok csatlakoznak majd hozzánk – mondja Török Zsolt, a HCEMM főigazgatója. – A pályázatok értékelését egy független, nemzetközi zsűri bírálja el, biztosítva ezáltal, hogy a kiválasztásnál a kiválóság lesz az egyetlen figyelembe vett tényező.”
Gyakorlati haszon
A HCEMM célja az alapkutatások transzlációja a terápiás felhasználásig, azaz annak segítése, hogy a kutatások új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök vagy gyógyítási protokollok kifejlesztéséhez vezessenek.
Ez pedig azt jelenti, hogy a HCEMM égisze alatt folyó munkának nem csupán a molekuláris biológiáról meglévő tudásunk bővülése lehet az eredménye, hanem gyakorlati haszna lehet mind a kiválósági központ, mind a vele partnerségre lépő magáncégek, és nem utolsósorban az ellátásra szoruló betegek számára is.
Jó példa erre a Kintses Bálint vezette Transzlációs Mikrobiológiai Kutatócsoport tevékenysége, amely az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciát vizsgálja. „Az antibiotikumok szegmensében jelenleg működésképtelen a piaci modell. Mivel gyorsan kialakulhat a rezisztencia, a gyógyszergyáraknak egyszerűen nem éri meg új antibiotikumokat kifejleszteni. Mi olyan módszereket fejlesztünk, amelyekkel előre jelezhető, hogy milyen rezisztenciafolyamatok zajlanak majd le a kórokozókban egy adott gyógyszerrel szemben, így a cégek olyan jelölteket választhatnának ki, melyekkel szemben lassabban fog kialakulni az ellenálló képesség” – világítja meg a hátteret Kintses Bálint.
A vírus útja
Az elmúlt hónapokban persze a HCEMM életét is a koronavírus-járvány uralta. Az eredetileg más témára fókuszáló Metabolikus Rendszerbiológiai Kutatócsoport Papp Balázs vezetésével például a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködve kapcsolódott be a vírus evolúciójának kutatásába. „Egy éve el sem tudtuk volna képzelni, hogy vírusgenomokat fogunk vizsgálgatni” – idézi fel a kutató. Evolúciós genomikai jártasságuknak, illetve a HCEMM kutatói számára elérhető világszínvonalú technológiai háttérnek köszönhetően – a gyors váltás ellenére – máris fontos eredményekkel járultak hozzá a koronavírus magyarországi terjedésének megértéséhez. „Megállapítottuk, hogy március előtt itthon valóban nem terjedt tömegesen a vírus, és azt is, hogy hazánkban az eredeti kínai változathoz képest a kórokozónak olyan mutációja kezdett terjedni, amely laboratóriumi vizsgálatok alapján jobban fertőzhet” – foglalja össze Papp Balázs, de kutatásaik a fertőzési láncok jellemzőiről, vagy éppen az egyes járványügyi intézkedések, például a határok lezárásának hatásairól is fontos adatokat szolgáltatnak.
Szegeden már épül a HCEMM kutatóintézete, ahol a magáncégek különböző formákban még könnyebben tudnak majd bekapcsolódni a kiválósági központban folyó munkába. Török Zsolt szerint azonban már a mostani kivételes helyzet is rávilágított arra, milyen előnyei vannak egy ilyen, a kutatásokat összefogó központnak. „Gyorsan tudtunk reagálni a pandémiás helyzetre, kutatócsoportjaink azonnal bekapcsolódtak a munkába, magukkal hozva nemzetközi kapcsolatrendszerüket is.”
Van úgy, hogy az igazán nagy elméket óriásként kezeli a kora, és van, hogy még az alapvető igazságokért is meg kell küzdeniük. Semmelweis Ignác az utóbbi csoportba tartozott. Talán nehéz természetű ember volt, de gyorsan ismerte föl az összefüggéseket, és annak ellenére ültette át villámgyorsan a gyakorlatba őket, hogy elemi ellenállásba ütközött. Megelőzte a korát, igazi jelentőségét pedig csak néhány kortársa fedezte fel. Tanulságos, hogyan lett a maga korában ellentmondásosan kezelt orvosból a nyugati medicina egyik legnagyobb alakja.
Gáspár László, a Qualysoft Informatikai Zrt. CEO-ja és csapata 2021-ben is piacbővítésre készül. Az általuk használt felhő alapú megoldások a legtöbb esetben költségcsökkenést is jelentenek a vállalatok számára, így nagy a nyitottság felhasználói szempontból is. „Nem elegendő leszállítani a megoldást – az egyedi és változatos igények alapján személyre szabott tanácsadásra, oktatásra, a szervezeti és üzleti célokhoz igazított folyamatos konzulensi jelenlétre van szükség” – mondja a CEO. Gáspár Lászlóval beszélgettünk.
A hazai vállalkozói szféra meghatározó szereplői rendszeresen cserélnek értékes tapasztalatot az EY Az Év Üzletembere Klubbon keresztül. Az elmúlt hónapok egészségügyi és gazdasági eseményei őket is megpróbálták térdre kényszeríteni. Nehéz helyzetbe kerültek, volt köztük, akinek hónapokon keresztül bevétel nélkül kellett dolgoznia, de túlélték, megerősödtek és készek növekedni. Tapasztalataikat most a Forbes Magazinnal is megosztották.
Lehet-e egy iskolai menzán egyszerre finom és egészséges is az ebéd? Avagy még mindig kötelező kellék a rántásízű főzelék, a zsíros rizses hús és a piskóta csokiöntettel? NOS, Nem mindenhol.
