Van úgy, hogy az igazán nagy elméket óriásként kezeli a kora, és van, hogy még az alapvető igazságokért is meg kell..
A Szarvas tér mellett, a dunai hajóhíd közelében, egy copf stílusú, egyemeletes házban működött a Fehér Elefánt fűszerkereskedés. A tabáni utca forgalma tehetős emberré tette Semmelweis Józsefet, a hienc (nyugat-magyarországi német) származású budai polgárt. Felesége, Müller Teréz, egy szintén jómódú krisztinavárosi sváb kocsigyártó lánya tíz gyermeknek adott életet. Életben maradt, az egyetlen kellemetlenséget az okozta, hogy a németes névvel nem sikerült megbirkóznia a korszak anyakönyvvezetőinek: a tíz gyermeket tízféle vezetéknévvel jegyezték be.
A tények automatikus elutasítására kifejezés is létezik, a Semmelweis-reflex. Az angol nyelvterületen elterjedt tudományos kifejezés olyan automatikus emberi magatartást jelöl, amelynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt. Az Egyesült Államokban például az üzletembereket oktatják is arra, miként kerülhetik el, hogy a munkatársaik jó ötleteit reflexszerűen elutasítsák.
Itt, a Meindl-házban született Ignác Fülöp is, és testvéreihez hasonlóan jónevű iskolákba járt, kiemelkedő eredménnyel tanult, éltanulónak számított. A várbéli Egyetemi Katolikus Gimnázium után a Pesti Tudományegyetem bölcsészeti képzésére járt, majd a bécsi jogi kar következett. Hamar megtetszett neki az orvosi pálya, így még abban az évben átiratkozott a medikusképzésre. Az első évet Bécsben, a másodikat és a harmadikat Pesten, az Újvilág utcában, a negyediket és az ötödiket ismét Bécsben végezte. 1844-ben avatták orvosdoktorrá botanikai munkája, a Tractatus de Vita Plantarum alapján, és hamarosan átvette a szülészmesteri és a sebészdoktori oklevelet is.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (EMBL) partnerségben, 2018-ban felállított HCEMM mára nyolcvannál is több kutatót és 11 kutatócsoportot tömörít. Ezzel a projekt már most elérte alapvető célját, miszerint a magyarországi molekulárismedicina-kutatások egyfajta csomópontjaként európai és világszinten is jelentős kutatási potenciált összpontosítson. „Már zajlik a következő pályázati forduló, az év végén újabb kutatócsoportok csatlakoznak majd hozzánk – mondja Török Zsolt, a HCEMM főigazgatója. – A pályázatok értékelését egy független, nemzetközi zsűri bírálja el, biztosítva ezáltal, hogy a kiválasztásnál a kiválóság lesz az egyetlen figyelembe vett tényező.”
Gyakorlati haszon
A HCEMM célja az alapkutatások transzlációja a terápiás felhasználásig, azaz annak segítése, hogy a kutatások új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök vagy gyógyítási protokollok kifejlesztéséhez vezessenek.
Ez pedig azt jelenti, hogy a HCEMM égisze alatt folyó munkának nem csupán a molekuláris biológiáról meglévő tudásunk bővülése lehet az eredménye, hanem gyakorlati haszna lehet mind a kiválósági központ, mind a vele partnerségre lépő magáncégek, és nem utolsósorban az ellátásra szoruló betegek számára is.
Jó példa erre a Kintses Bálint vezette Transzlációs Mikrobiológiai Kutatócsoport tevékenysége, amely az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciát vizsgálja. „Az antibiotikumok szegmensében jelenleg működésképtelen a piaci modell. Mivel gyorsan kialakulhat a rezisztencia, a gyógyszergyáraknak egyszerűen nem éri meg új antibiotikumokat kifejleszteni. Mi olyan módszereket fejlesztünk, amelyekkel előre jelezhető, hogy milyen rezisztenciafolyamatok zajlanak majd le a kórokozókban egy adott gyógyszerrel szemben, így a cégek olyan jelölteket választhatnának ki, melyekkel szemben lassabban fog kialakulni az ellenálló képesség” – világítja meg a hátteret Kintses Bálint.
A vírus útja
Az elmúlt hónapokban persze a HCEMM életét is a koronavírus-járvány uralta. Az eredetileg más témára fókuszáló Metabolikus Rendszerbiológiai Kutatócsoport Papp Balázs vezetésével például a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködve kapcsolódott be a vírus evolúciójának kutatásába. „Egy éve el sem tudtuk volna képzelni, hogy vírusgenomokat fogunk vizsgálgatni” – idézi fel a kutató. Evolúciós genomikai jártasságuknak, illetve a HCEMM kutatói számára elérhető világszínvonalú technológiai háttérnek köszönhetően – a gyors váltás ellenére – máris fontos eredményekkel járultak hozzá a koronavírus magyarországi terjedésének megértéséhez. „Megállapítottuk, hogy március előtt itthon valóban nem terjedt tömegesen a vírus, és azt is, hogy hazánkban az eredeti kínai változathoz képest a kórokozónak olyan mutációja kezdett terjedni, amely laboratóriumi vizsgálatok alapján jobban fertőzhet” – foglalja össze Papp Balázs, de kutatásaik a fertőzési láncok jellemzőiről, vagy éppen az egyes járványügyi intézkedések, például a határok lezárásának hatásairól is fontos adatokat szolgáltatnak.
Szegeden már épül a HCEMM kutatóintézete, ahol a magáncégek különböző formákban még könnyebben tudnak majd bekapcsolódni a kiválósági központban folyó munkába. Török Zsolt szerint azonban már a mostani kivételes helyzet is rávilágított arra, milyen előnyei vannak egy ilyen, a kutatásokat összefogó központnak. „Gyorsan tudtunk reagálni a pandémiás helyzetre, kutatócsoportjaink azonnal bekapcsolódtak a munkába, magukkal hozva nemzetközi kapcsolatrendszerüket is.”
