A Forbes Flow-t még a koronavírus sem állíthatta meg. Közel 300 résztvevő maszkban a helyszínen, 400 pedig online, otthonról követte a programot. Váradi József arról beszélt, hogy miért várták a Wizz Airnél a válságot és hogyan terjeszkednek Olaszországban, Grecsó Krisztián pedig arról, miért nem engedhető meg a sértettség luxusa. Ott volt még Nagy Ervin, Kapitány István, Kiss Ulrich atya és sokan mások.
Orbán Krisztián, az Oriens tulajdonosa szenvedélyesen beszélt az éppen formálódó új világrendről, a kínai–amerikai verseny alakulásáról, és hogy ebben milyen formában lehet szerepe a most hintapolitikát folytató Magyarországnak
Kapitány István, a Shell globális kiskereskedelemért felelős alelnöke megosztotta kínai üzleti tapasztalatait: egy kínai Black Friday (Singles’ Day, november 11.) alkalmával döbbent rá, hogy milyen irtózatosak a piaci méretkülönbségek, és hogy erről a nyugati üzleti sajtó milyen ritkán vesz tudomást
Zoboki Gábor építésszel Bagi László beszélgetett többek között a budapesti és a sencseni Operaház terveiről
Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi vezetője azt mondta, még épp időben módosított pályát. Kiss Ulrich azon poénkodott, nyugdíjkor előtt épp jó pappá válni. Aki kérdezett: Bánlaki D. Stella
Grecsó Krisztián író G. Tóth Ildának többek között arról beszélt, hogy az ambíció és az ambícióhoz társuló adottságok rendkívül hasznosak lehetnek, de amennyiben ezeket nem gondozzák, abban a pillanatban átokká változnak
A K&H Családi vállalkozások színpadon Lévai Balázs és Lévai Bálint, a BiotechUSA tulajdonosai válaszoltak Ács Gábor kérdéseire, többek között a nemrég lezajlott Scitec-felvásárlásról
Váradi József, a válságvilág higgadt kapitánya arról is beszélt, hogy szerinte már csak idő kérdése, mikor előzik meg az európai piacon az Easyjetet, és lesznek a második legnagyobb európai fapados légitársaság a Ryanair mögött
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (EMBL) partnerségben, 2018-ban felállított HCEMM mára nyolcvannál is több kutatót és 11 kutatócsoportot tömörít. Ezzel a projekt már most elérte alapvető célját, miszerint a magyarországi molekulárismedicina-kutatások egyfajta csomópontjaként európai és világszinten is jelentős kutatási potenciált összpontosítson. „Már zajlik a következő pályázati forduló, az év végén újabb kutatócsoportok csatlakoznak majd hozzánk – mondja Török Zsolt, a HCEMM főigazgatója. – A pályázatok értékelését egy független, nemzetközi zsűri bírálja el, biztosítva ezáltal, hogy a kiválasztásnál a kiválóság lesz az egyetlen figyelembe vett tényező.”
Gyakorlati haszon
A HCEMM célja az alapkutatások transzlációja a terápiás felhasználásig, azaz annak segítése, hogy a kutatások új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök vagy gyógyítási protokollok kifejlesztéséhez vezessenek.
Ez pedig azt jelenti, hogy a HCEMM égisze alatt folyó munkának nem csupán a molekuláris biológiáról meglévő tudásunk bővülése lehet az eredménye, hanem gyakorlati haszna lehet mind a kiválósági központ, mind a vele partnerségre lépő magáncégek, és nem utolsósorban az ellátásra szoruló betegek számára is.
Jó példa erre a Kintses Bálint vezette Transzlációs Mikrobiológiai Kutatócsoport tevékenysége, amely az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciát vizsgálja. „Az antibiotikumok szegmensében jelenleg működésképtelen a piaci modell. Mivel gyorsan kialakulhat a rezisztencia, a gyógyszergyáraknak egyszerűen nem éri meg új antibiotikumokat kifejleszteni. Mi olyan módszereket fejlesztünk, amelyekkel előre jelezhető, hogy milyen rezisztenciafolyamatok zajlanak majd le a kórokozókban egy adott gyógyszerrel szemben, így a cégek olyan jelölteket választhatnának ki, melyekkel szemben lassabban fog kialakulni az ellenálló képesség” – világítja meg a hátteret Kintses Bálint.
A vírus útja
Az elmúlt hónapokban persze a HCEMM életét is a koronavírus-járvány uralta. Az eredetileg más témára fókuszáló Metabolikus Rendszerbiológiai Kutatócsoport Papp Balázs vezetésével például a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködve kapcsolódott be a vírus evolúciójának kutatásába. „Egy éve el sem tudtuk volna képzelni, hogy vírusgenomokat fogunk vizsgálgatni” – idézi fel a kutató. Evolúciós genomikai jártasságuknak, illetve a HCEMM kutatói számára elérhető világszínvonalú technológiai háttérnek köszönhetően – a gyors váltás ellenére – máris fontos eredményekkel járultak hozzá a koronavírus magyarországi terjedésének megértéséhez. „Megállapítottuk, hogy március előtt itthon valóban nem terjedt tömegesen a vírus, és azt is, hogy hazánkban az eredeti kínai változathoz képest a kórokozónak olyan mutációja kezdett terjedni, amely laboratóriumi vizsgálatok alapján jobban fertőzhet” – foglalja össze Papp Balázs, de kutatásaik a fertőzési láncok jellemzőiről, vagy éppen az egyes járványügyi intézkedések, például a határok lezárásának hatásairól is fontos adatokat szolgáltatnak.
Szegeden már épül a HCEMM kutatóintézete, ahol a magáncégek különböző formákban még könnyebben tudnak majd bekapcsolódni a kiválósági központban folyó munkába. Török Zsolt szerint azonban már a mostani kivételes helyzet is rávilágított arra, milyen előnyei vannak egy ilyen, a kutatásokat összefogó központnak. „Gyorsan tudtunk reagálni a pandémiás helyzetre, kutatócsoportjaink azonnal bekapcsolódtak a munkába, magukkal hozva nemzetközi kapcsolatrendszerüket is.”
Teljesen átalakult az online pénzügyitermék-összehasonlító és -közvetítő piac azóta, hogy hat éve három erős cég versenyéről írtunk. Sándorfi Balázs, az idén már másfél milliárdos árbevétellel számoló Bankmonitor ügyvezetője a komplex fintech működésben hisz, próbál egyre kevésbé belefolyni az apró részletekbe, de ő marad a cég arca.
Először hangoskönyveket akartak digitalizálni, majd rájöttek, hogy a gyerekeknek szánt alkalmazásokban van az igazi potenciál. Horváth Dorka és párja, Karányi Dániel végül egy interaktív mesekönyveket tömörítő alkalmazással, a Bookr Kidsszel futott be. Öt év alatt több mint 700 digitális könyvet készítettek, méghozzá nem csak a magyar gyerekeknek. Közben nagyot buktak egy vacak kínai tablettel, de angolnyelv-tanulást segítő programjukat, a Bookr Classt tankönyvvé nyilvánították. Vagyis a mesekönyvstartupból edtech cég lett, és éppen az amerikai piac meghódítására készül.
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
A hangzatos employer branding kifejezést könnyelműség volna corporate bullshitként azonosítani, kiváltképp mert nem is egy programot vagy projektet, hanem komplett gondolkodásmódot, üzleti stratégiát jelöl. És nem elég hozzá egy babzsákfotel.
