Pénzt vagy életet? Látszólag lesarkíthatjuk erre a kérdésre a koronavírusra adott járványkezelés dilemmáját a világon szinte mindenhol, holott valójában nem arról van szó, hogy az egészségünket óvjuk-e inkább, vagy a gazdaságunkat, hanem hogy miként lehet minimalizálni az együttes károkat, amíg a vírus elleni oltás kisöpri a járványt. Jaksity György nagyobb erőket fordítana az állami tesztelésre, Szlávik János meg igyekszik a többségből kiindulni, és nem a rémisztő kivételekre koncentrálni. Covid-fáradtságról, pszichés terhekről, kapacitás- és költségvetési korlátokról beszélgettünk egy introvertált közgazdásszal és egy extrovertált infektológussal.
Kérdezett: : Ács Gábor és Fekete Emese
Aznap, amikor a Dél-pesti Centrumkórházhoz közel eső Corvin-sétány egy kiülős kávézójának teraszán beszélgettünk, semmi sem látszott abból, hogy épp új magyarországi rekordot döntöttünk 2000 fölötti új vírusfertőzöttel. A kellemes őszben sokan és vidáman lófráltak, a mellettünk lévő asztalnál is kávéztak, a szomszédos pláza olyan zsúfolt volt, mint bármely békebeli októberben. Pedig mire nyomdába küldtük a lapot, már volt olyan nap is, hogy 3000 fölött járt a friss esetszám, és ki tudja, hol tartunk, mire a novemberi újság megjelenik – a járvány ijesztő tempóban terjed.
Jaksity György hónapok óta home office-ból irányítja az általa alapított Concorde Csoportot, sokat olvas a járványról (is), és a rá jellemző higgadtsággal, hátradőlve, holisztikusan közelíti a témát. Telefonja valahol a zakója zsebébe rejtve, valószínűleg lehalkítva, Szlávik Jánosé a keze ügyében, húszpercenként csörög. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa a frontvonalból látja a covidos eseteket, más perspektívából, más fordulatszámon közelít. Nap közben hatvan embert irányít a kórházban, HIV- és trópusi vírusfertőzötteket gyógyít, mellékesen börtönorvos, kora reggel és késő este szinte napi rendszerességgel nyilatkozik különböző tévéstúdiókban a pandémiáról, de vendégszerepelt már a Dumaszínházban és feltűnt a Jóban Rosszban tévésorozat egyik epizódjában is. Szeret és megtanult szerepelni. Ők ketten most találkoztak először: Szlávik János rácsodálkozott, hogy a tőkepiaci szakértő tisztán és mélyen átlátja az egészségügyi tendenciákat is, Jaksity György pedig megtudhatta, hogy a főorvos mellékesen hobbibefektető, és a vírusgörbék mellett árgus szemmel követi a dollár grafikonját is.
A bőrápolás, ami nem sok, nem is kevés, csak ideális
A bőr elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezethez, kölcsönhatásban áll az életmóddal, és a túlápolás helyett a lényeg, hogy a megfelelő működését biztosítjuk. Ez áll a NAOS filozófiájának középpontjában.
A vállalatot negyven évvel ezelőtt Jean-Noël Thorel biológus-gyógyszerész alapította Franciaországban, aki máig részt vesz a termékfejlesztésben.
„Ő egy klasszikus francia humanista gondolkodó. Nála sokkal nagyobb hangsúlyt képvisel a »hogyan«, mint a »miért«. Ez a típusú gondolkozás nagyon aktívan átjárja a cég életét. Jean-Noël Thorel 73 éves és jelenleg is tagja a boardnak, részt vesz a termékek fejlesztésében, megalkotásában és tesztelésében” – meséli Márkus Ádám, a NAOS magyarországi vezetője. Az elmúlt 20 évben intenzív terjeszkedés jellemző a NAOS-ra. Jelen pillanatban a világ több mint 110 országában van jelen a cég, 47 leányvállalattal rendelkezik, a hazai kereskedelemben 2000 óta található meg a Bioderma termékcsaláddal – kezdetben még csak nagykereskedéseken keresztül – , 2003-tól már önálló leányvállalattal, a NAOS Magyarországgal is. Idén nyáron bevezették az Institut Esthederm márkát is. „Annak ellenére, hogy rövid idő alatt ekkorát nőttünk, az emberközpontúságból nem veszítettünk semmit. 2015 januárja óta vezetem a céget és nagyon büszke vagyok a tapasztalt vezetőinkre és az elkötelezett kollegáinkra. Egy mini családként irányítjuk ezt a hajót, ami nagyon jó érzés. Nagy értékünk a fenntarthatóság, ami a folyamatokra is igaz: jó példa erre, hogy milyen kapcsolatot ápolunk a beszállítóinkkal, akikkel valódi partnerség jön létre, őszinte párbeszéddel. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját fejlődésünkkel magunkkal tudunk húzni helyi vállalkozásokat is.”
A fenntarthatóság mellett az önállóságot tartja fontos értéknek a cégvezető. Tapasztalatai szerint ilyen környezetben az alkotó típusú emberek sem ijednek meg a felelősségtől. „Ez azért érdekes, mert transznacionális cégként azt feltételeznénk, hogy a francia központ döntéseit hajtja végre a szervezet. A NAOS-nál ehhez képest a »top to down« approach helyett a helyi kezdeményezések és ötletek kellő teret és megvalósulást kaphatnak. Ez a NAOS magyarországi dolgozói számára is hozzáadott értéket jelent” – mondja.
Bioderma a bőr szolgálatában
Az ökobiológia fogalma átjárja a NAOS cégcsoportot és az összes márkát. „Nemrég volt szerencsém megnézni David Attenborough filmjét. Gyakorlatilag a bolygónk jövője kapcsán lényeges, hogy mindenki a saját területén próbáljon meg ökoszisztémában gondolkodni. Örömmel látom, hogy ezt nagyon sok cég elkezdte alkalmazni. Mi úgy tekintünk a bőrre, mint egy folyamatosan fejlődő ökoszisztémára, ami egyfolytában kölcsönhatásban van a környezetével és próbáljuk a természet adta erőforrásait kihasználni” – magyarázza a cégvezető, aki figyelmeztet, hogy a bőr a legnagyobb szervünk és egyben a legsérülékenyebb is. „A természet adta lehetőségeket szeretnénk megfelelően kiaknázni és a bőr természetes mechanizmusait a lehető legnagyobb mértékben megóvni. Azzal a szemlélettel ellentétben, hogy a lehető legtöbb hatóanyagot tegyük a termékekbe, nem szeretnénk a hatóanyagok felhalmozásával túlápolni a bőrt, mert azt gondoljuk, hogy ez nem segíti az alkalmazkodást a természetes környezetéhez.”
A Bioderma nevéhez több szabadalom is kötődik, amelyek közül az egyik legismertebb az idén 25 éves micellás víz, de ezen kívül is több tucat szabadalom kapcsolódik a Bioderma termékeihez. A micella kategóriát a vállalat alkotta meg, de a Bioderma ennél sokkal több. A cég jó pár tudományintézettel dolgozik szoros együttműködésben, saját laboratóriummal rendelkezik, a hatóanyag-beszállítók minőségét folyamatosan monitorozzák és Magyarországon is folytatnak kutatásokat, hiszen a vállalkozás alapvetően az orvosoktól indult. „A legelső termékünket, a Bioderma Nodé sampont Jean-Noël Thorel az orvosokhoz vitte bemutatóba és rajtuk keresztül jutott el a patikákba. Meglepő, de 1995-ig nem is volt kint a polcokon, hanem úgy árusították, mint egy receptköteles terméket. A tudományos háttér fontos a cégünk életében, kapcsolatban állunk a bőrgyógyászokkal, a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal. Rendelkezünk olyan online felületekkel, ahol a szakemberek megoszthatják egymással és velünk a saját tapasztalataikat” – tudjuk meg.
Ez a tapasztalatcsere azért kap nagy hangsúlyt, mert a Bioderma termékek döntő részt bőrproblémákat hivatottok gyógyítani. „Az egészségügyben világaszerte nagy kérdés az úgynevezett compliance, azaz, hogy az emberek mennyire tartják be a javasolt gyógyszeres terápiát. Az orvos elmondja, hogyan kell szedni a gyógyszert, de ha ez nem a rendeltetésnek megfelelően történik, akkor veszélybe kerül a terápia sikere. Ugyanez előfordul a bőrgyógyászati problémáknál is, például az acne kezelésében alkalmazott gyógyszeres terápiák komoly mellékhatásokkal rendelkeznek. Ilyenkor nem szabad, hogy a beteg abbahagyja a kezelést, hanem kezelni kell a mellékhatást. Itt jöhet megoldásként a Bioderma Sébium termékcsaládja, amely sikerrel orvosolja a terápia során felmerülő mellékhatásokat. A beteg végigcsinálja a kezelést és meggyógyul a bőre, a közfinanszírozott gyógyszer is megfelelően kerül felhasználásra és elégedett lehet az orvos és a gyógyszerész is.”
Institut Esthederm a természetes bőröregedés megelőzésére
A NAOS második hazánkban is megtalálható márkája júliusban debütált, de majdnem egyidős a Biodermával. Az Institut Esthederm az esztétikára összpontosít és filozófiája, hogy lehetőséget ad a bőrnek a természetesen szép öregedésre. A régióban hazánkban vezették be utoljára, a járványhelyzet miatt nem éppen ideális időpontban. Az intézet ikonikus szabadalma a sejtvíz, ami leképezi, hogy milyen összetevőkből áll a sejtek között található folyadék, így beindítva a természetes folyamatokat a fiatalos bőr megőrzéséhez.
2021 sok kihívást tartogathat, de a cég pozitív hozzáállással várja, mert az előállított termékek értéket képviselnek mind a vásárlók, mind az üzleti partnereik számára. „Szeretnénk tovább építkezni, bár sok a bizonytalan faktor. Olyan kort élünk, amikor nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, de szerencsére a cégünk jó eredményeket produkál 2020-ban is. Szerintem, ami ránk vár, az egy nagyon felgyorsult digitális transzformáció, és rengeteg befektetést csoportosítottunk át erre az átalakításra. Fontos, hogy jól tudjunk alkalmazkodni a helyzetekhez. Most nincs itt a maximalizmus ideje, hanem »elég jónak« kell lenni, és azt gondolom, hogy a csapatunk több, mint elég jó, úgyhogy várhatóan jövőre is olyan jelentős ütemben fejlődik a Bioderma és az Institut Esthederm, mint eddig” – tekint a jövőbe Márkus Ádám.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
A hangzatos employer branding kifejezést könnyelműség volna corporate bullshitként azonosítani, kiváltképp mert nem is egy programot vagy projektet, hanem komplett gondolkodásmódot, üzleti stratégiát jelöl. És nem elég hozzá egy babzsákfotel.
Barta Pál és felesége, Katalin kortárs festményekkel veszik körül magukat, mert gyönyörködtetik és elgondolkodtatják őket. Fiuk, Barta Péter koncepciókat gyűjt; hogy azok milyen műtárgy formáját öltik, számára másodlagos.
Az egykor valóban így nevezett betegségnek nem csak egy fajtája van, kialakulásában pedig sokszor rossz tapasztalatok játszanak főszerepet. A megfelelő kommunikáció viszont sokat segít!
