Pénzt vagy életet? Látszólag lesarkíthatjuk erre a kérdésre a koronavírusra adott járványkezelés dilemmáját a világon szinte mindenhol, holott valójában nem arról van szó, hogy az egészségünket óvjuk-e inkább, vagy a gazdaságunkat, hanem hogy miként lehet minimalizálni az együttes károkat, amíg a vírus elleni oltás kisöpri a járványt. Jaksity György nagyobb erőket fordítana az állami tesztelésre, Szlávik János meg igyekszik a többségből kiindulni, és nem a rémisztő kivételekre koncentrálni. Covid-fáradtságról, pszichés terhekről, kapacitás- és költségvetési korlátokról beszélgettünk egy introvertált közgazdásszal és egy extrovertált infektológussal.
Kérdezett: : Ács Gábor és Fekete Emese
Aznap, amikor a Dél-pesti Centrumkórházhoz közel eső Corvin-sétány egy kiülős kávézójának teraszán beszélgettünk, semmi sem látszott abból, hogy épp új magyarországi rekordot döntöttünk 2000 fölötti új vírusfertőzöttel. A kellemes őszben sokan és vidáman lófráltak, a mellettünk lévő asztalnál is kávéztak, a szomszédos pláza olyan zsúfolt volt, mint bármely békebeli októberben. Pedig mire nyomdába küldtük a lapot, már volt olyan nap is, hogy 3000 fölött járt a friss esetszám, és ki tudja, hol tartunk, mire a novemberi újság megjelenik – a járvány ijesztő tempóban terjed.
Jaksity György hónapok óta home office-ból irányítja az általa alapított Concorde Csoportot, sokat olvas a járványról (is), és a rá jellemző higgadtsággal, hátradőlve, holisztikusan közelíti a témát. Telefonja valahol a zakója zsebébe rejtve, valószínűleg lehalkítva, Szlávik Jánosé a keze ügyében, húszpercenként csörög. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa a frontvonalból látja a covidos eseteket, más perspektívából, más fordulatszámon közelít. Nap közben hatvan embert irányít a kórházban, HIV- és trópusi vírusfertőzötteket gyógyít, mellékesen börtönorvos, kora reggel és késő este szinte napi rendszerességgel nyilatkozik különböző tévéstúdiókban a pandémiáról, de vendégszerepelt már a Dumaszínházban és feltűnt a Jóban Rosszban tévésorozat egyik epizódjában is. Szeret és megtanult szerepelni. Ők ketten most találkoztak először: Szlávik János rácsodálkozott, hogy a tőkepiaci szakértő tisztán és mélyen átlátja az egészségügyi tendenciákat is, Jaksity György pedig megtudhatta, hogy a főorvos mellékesen hobbibefektető, és a vírusgörbék mellett árgus szemmel követi a dollár grafikonját is.
A bőrápolás, ami nem sok, nem is kevés, csak ideális
A bőr elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezethez, kölcsönhatásban áll az életmóddal, és a túlápolás helyett a lényeg, hogy a megfelelő működését biztosítjuk. Ez áll a NAOS filozófiájának középpontjában.
A vállalatot negyven évvel ezelőtt Jean-Noël Thorel biológus-gyógyszerész alapította Franciaországban, aki máig részt vesz a termékfejlesztésben.
„Ő egy klasszikus francia humanista gondolkodó. Nála sokkal nagyobb hangsúlyt képvisel a »hogyan«, mint a »miért«. Ez a típusú gondolkozás nagyon aktívan átjárja a cég életét. Jean-Noël Thorel 73 éves és jelenleg is tagja a boardnak, részt vesz a termékek fejlesztésében, megalkotásában és tesztelésében” – meséli Márkus Ádám, a NAOS magyarországi vezetője. Az elmúlt 20 évben intenzív terjeszkedés jellemző a NAOS-ra. Jelen pillanatban a világ több mint 110 országában van jelen a cég, 47 leányvállalattal rendelkezik, a hazai kereskedelemben 2000 óta található meg a Bioderma termékcsaláddal – kezdetben még csak nagykereskedéseken keresztül – , 2003-tól már önálló leányvállalattal, a NAOS Magyarországgal is. Idén nyáron bevezették az Institut Esthederm márkát is. „Annak ellenére, hogy rövid idő alatt ekkorát nőttünk, az emberközpontúságból nem veszítettünk semmit. 2015 januárja óta vezetem a céget és nagyon büszke vagyok a tapasztalt vezetőinkre és az elkötelezett kollegáinkra. Egy mini családként irányítjuk ezt a hajót, ami nagyon jó érzés. Nagy értékünk a fenntarthatóság, ami a folyamatokra is igaz: jó példa erre, hogy milyen kapcsolatot ápolunk a beszállítóinkkal, akikkel valódi partnerség jön létre, őszinte párbeszéddel. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját fejlődésünkkel magunkkal tudunk húzni helyi vállalkozásokat is.”
A fenntarthatóság mellett az önállóságot tartja fontos értéknek a cégvezető. Tapasztalatai szerint ilyen környezetben az alkotó típusú emberek sem ijednek meg a felelősségtől. „Ez azért érdekes, mert transznacionális cégként azt feltételeznénk, hogy a francia központ döntéseit hajtja végre a szervezet. A NAOS-nál ehhez képest a »top to down« approach helyett a helyi kezdeményezések és ötletek kellő teret és megvalósulást kaphatnak. Ez a NAOS magyarországi dolgozói számára is hozzáadott értéket jelent” – mondja.
Bioderma a bőr szolgálatában
Az ökobiológia fogalma átjárja a NAOS cégcsoportot és az összes márkát. „Nemrég volt szerencsém megnézni David Attenborough filmjét. Gyakorlatilag a bolygónk jövője kapcsán lényeges, hogy mindenki a saját területén próbáljon meg ökoszisztémában gondolkodni. Örömmel látom, hogy ezt nagyon sok cég elkezdte alkalmazni. Mi úgy tekintünk a bőrre, mint egy folyamatosan fejlődő ökoszisztémára, ami egyfolytában kölcsönhatásban van a környezetével és próbáljuk a természet adta erőforrásait kihasználni” – magyarázza a cégvezető, aki figyelmeztet, hogy a bőr a legnagyobb szervünk és egyben a legsérülékenyebb is. „A természet adta lehetőségeket szeretnénk megfelelően kiaknázni és a bőr természetes mechanizmusait a lehető legnagyobb mértékben megóvni. Azzal a szemlélettel ellentétben, hogy a lehető legtöbb hatóanyagot tegyük a termékekbe, nem szeretnénk a hatóanyagok felhalmozásával túlápolni a bőrt, mert azt gondoljuk, hogy ez nem segíti az alkalmazkodást a természetes környezetéhez.”
A Bioderma nevéhez több szabadalom is kötődik, amelyek közül az egyik legismertebb az idén 25 éves micellás víz, de ezen kívül is több tucat szabadalom kapcsolódik a Bioderma termékeihez. A micella kategóriát a vállalat alkotta meg, de a Bioderma ennél sokkal több. A cég jó pár tudományintézettel dolgozik szoros együttműködésben, saját laboratóriummal rendelkezik, a hatóanyag-beszállítók minőségét folyamatosan monitorozzák és Magyarországon is folytatnak kutatásokat, hiszen a vállalkozás alapvetően az orvosoktól indult. „A legelső termékünket, a Bioderma Nodé sampont Jean-Noël Thorel az orvosokhoz vitte bemutatóba és rajtuk keresztül jutott el a patikákba. Meglepő, de 1995-ig nem is volt kint a polcokon, hanem úgy árusították, mint egy receptköteles terméket. A tudományos háttér fontos a cégünk életében, kapcsolatban állunk a bőrgyógyászokkal, a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal. Rendelkezünk olyan online felületekkel, ahol a szakemberek megoszthatják egymással és velünk a saját tapasztalataikat” – tudjuk meg.
Ez a tapasztalatcsere azért kap nagy hangsúlyt, mert a Bioderma termékek döntő részt bőrproblémákat hivatottok gyógyítani. „Az egészségügyben világaszerte nagy kérdés az úgynevezett compliance, azaz, hogy az emberek mennyire tartják be a javasolt gyógyszeres terápiát. Az orvos elmondja, hogyan kell szedni a gyógyszert, de ha ez nem a rendeltetésnek megfelelően történik, akkor veszélybe kerül a terápia sikere. Ugyanez előfordul a bőrgyógyászati problémáknál is, például az acne kezelésében alkalmazott gyógyszeres terápiák komoly mellékhatásokkal rendelkeznek. Ilyenkor nem szabad, hogy a beteg abbahagyja a kezelést, hanem kezelni kell a mellékhatást. Itt jöhet megoldásként a Bioderma Sébium termékcsaládja, amely sikerrel orvosolja a terápia során felmerülő mellékhatásokat. A beteg végigcsinálja a kezelést és meggyógyul a bőre, a közfinanszírozott gyógyszer is megfelelően kerül felhasználásra és elégedett lehet az orvos és a gyógyszerész is.”
Institut Esthederm a természetes bőröregedés megelőzésére
A NAOS második hazánkban is megtalálható márkája júliusban debütált, de majdnem egyidős a Biodermával. Az Institut Esthederm az esztétikára összpontosít és filozófiája, hogy lehetőséget ad a bőrnek a természetesen szép öregedésre. A régióban hazánkban vezették be utoljára, a járványhelyzet miatt nem éppen ideális időpontban. Az intézet ikonikus szabadalma a sejtvíz, ami leképezi, hogy milyen összetevőkből áll a sejtek között található folyadék, így beindítva a természetes folyamatokat a fiatalos bőr megőrzéséhez.
2021 sok kihívást tartogathat, de a cég pozitív hozzáállással várja, mert az előállított termékek értéket képviselnek mind a vásárlók, mind az üzleti partnereik számára. „Szeretnénk tovább építkezni, bár sok a bizonytalan faktor. Olyan kort élünk, amikor nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, de szerencsére a cégünk jó eredményeket produkál 2020-ban is. Szerintem, ami ránk vár, az egy nagyon felgyorsult digitális transzformáció, és rengeteg befektetést csoportosítottunk át erre az átalakításra. Fontos, hogy jól tudjunk alkalmazkodni a helyzetekhez. Most nincs itt a maximalizmus ideje, hanem »elég jónak« kell lenni, és azt gondolom, hogy a csapatunk több, mint elég jó, úgyhogy várhatóan jövőre is olyan jelentős ütemben fejlődik a Bioderma és az Institut Esthederm, mint eddig” – tekint a jövőbe Márkus Ádám.
Néhány szülő fogta magát, kitanulta a szakácskodást, és beállt az iskolai konyhába, hogy gyerekeik jót ehessenek a menzán. A solymári Sólyomfészek Szociális Szövetkezet tagjai ma már több iskolának és óvodának is főznek – többségükben waldorfosoknak –, de a krumplit még mindig kézzel pucolják, és juszt sem adnak felvágottat uzsonnára.
Tovább szélesítette finanszírozási eszköztárát, egyúttal villamosenergia-termelő portfólióját is bővítette a Növekedési Kötvényprogramra (NKP) támaszkodva az Alteo Nyrt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett programmal kapcsolatos tapasztalatairól Kovács Domonkost, a cég vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Az egykor valóban így nevezett betegségnek nem csak egy fajtája van, kialakulásában pedig sokszor rossz tapasztalatok játszanak főszerepet. A megfelelő kommunikáció viszont sokat segít!
