„Evidenciának tűnik, hogy a járvány befolyásolja a mentális egészségünket – vág bele Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus –, de meglepő módon a praxisomban nem változott emiatt a kliensek összetétele, és a friss kutatási eredmények is azt mutatják, hogy nem minden olyan mentális zavar gyakorisága nőtt, aminél erre számítottunk.”

Ilyen az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a dohányzás, ami összességében alig fokozódott, ugyanakkor a már eleve addikcióval küzdők állapota rosszabbodhatott. A kényszeres zavaroknál sem következett be feltétlenül a várt romlás, sőt vannak olyan tisztasági kényszerrel küzdő páciensek, akik megkönnyebbültek attól, hogy a járványhelyzetben, amikor mindenki folyton mossa a kezét, végre értelmet nyert a kényszerük, és a külvilág kevésbé stigmatizálja az állapotukat. Ha csak a statisztikákat nézzük, úgy tűnik, az otthoni bántalmazás is alig emelkedett, de ezzel kapcsolatban a pszichológus óvatosságra int, hiszen karanténhelyzetben a külvilág kevésbé veszi észre a bántalmazásra utaló jeleket.

Névjegy
Vizin Gabriella 1974-ben született, pszichológusdiplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg. 2011-ben felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, 2013-ban pszichoterapeuta szakvizsgát tett, doktori disszertációját 2018-ban védte meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén egyetemi adjunktus. Klinikai pszichológiát oktat, pszichoterápiákat vezet kognitív viselkedésterápiás és szemléletben, szemléletben és kutatóként is aktív.

Nőtt viszont az emberek szorongásszintje, gyakoribb lett az enyhe depresszió és az alvás­zavar is, de Gabriella úgy véli, ezek inkább átmeneti problémák, és nem feltétlenül igényelnek azonnali pszichológiai beavatkozást. „A Maslow-piramis alján a fiziológiai szükségletek és a biztonság iránti igény állnak, krízishelyzetben első ezeknek a kielégítése: az emberek elmennek bevásárolni és biztonságban akarják tudni magukat és a családjukat, és csak utána következhet annak vizsgálata, hogy érzelmileg hogyan viszonyulnak az új helyzethez.” De figyelmeztet, hogy ha valakinek komoly alvászavara van, tartósan egyáltalán nem, vagy csak napi néhány órát tud aludni, akkor kérjen segítséget, mert ez súlyosabb problémát jelezhet.

Sokszor elegendő egy támogató beszélgetés, ventilálás erőforrásaink mozgósításához, akinek ennél többre van szüksége, annak beválhatnak az úgynevezett alacsony intenzitású pszichológiai beavatkozások, amik segíthetnek a járványhoz kapcsolódó enyhébb szorongás vagy depresszió leküzdésében. Ezek néhány alkalomból álló, rövidebb beszélgetések a páciens igényeihez igazítva – ha például valaki elveszítette az állását, szüksége lehet problémamegoldási technikák megtanulására.

Egyik kliense például a garázsban álló autójából jelentkezett be, mert csak ott tudott nyugodtan beszélni.

Ezek a beavatkozások azonban Magyarországon egyelőre csak néhány egészségügyi intézményben érhetők el, és magánúton is csak korlátozottan. Ugyanakkor már az is alacsony intenzitású beavatkozásnak tekinthető, ha elolvasunk egy önsegítő könyvet – a Covidhoz kapcsolódóan egy külön menüpont alatt Gabriella is töltött fel önsegítő anyagokat a honlapjára –, vagy valamilyen terápiás mobilappot használunk. Az appok közt vannak olyanok, amelyek hatékonyságát kutatások is igazolják, ilyen például az ingyenes Woebot. Ez egy csetrobot, ami végigvezeti a felhasználót egy alacsony intenzitású kognitív terápián, de csak angolul érhető el. Gabriella csak egy magyar nyelvű webes alkalmazásról tud, amit depresszió kezelésére fejlesztettek ki. Az iFightDepressionön keresztül a páciens hetente kap feladatokat, de telefonon konzultálhat egy hús-vér pszichológussal is.

Aki úgy érzi, problémája hagyományos terápiás kezelést igényel, annak komolyabb anyagi és időbeli ráfordítással érdemes számolnia: a terapeuták alkalmanként általában 10–20 ezer forintot kérnek. A Gabriella által is alkalmazott kognitív viselkedésterápia mindig időhatáros, és legfeljebb fél évig tart, heti egy alkalommal, de az olyan mély, feltáró módszerek, mint az analitikusan orientált terápia, két-három évig vagy hosszabb ideig is eltarthatnak, heti két vagy akár három alkalommal.

Vizin Gabriella tanácsai

1.
A járványhelyzettel járó változásokat legjobban azok viselik, akik reziliensek, rugalmas alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. „Ha reziliens vagyok, megtalálom a helyzetben a jót. Belekezdek egy kellemes, általam kontrollált tevékenységbe, mondjuk minden másnap kenyeret sütök, és ezzel rendszert viszek az életembe, ami hozzájárulhat az elveszített kontrollérzetem visszaszerzéséhez.”
2.
A rezilienciát legjobban a társas támogatás segíti, ezért különösen fontos, hogy barátságainkat, kapcsolatainkat fenntartsuk.
3.
„Segít, ha kontrolláljuk, amit kontrollálni tudunk. Például mindig ugyanakkor kelünk, és betartunk egy napirendet. Kijelölünk egy munkasarkot, a többi terület pedig a családé vagy más elfoglaltságoké.” Ugyanígy a járvány­ügyi szabályok betartásának is lehet pozitív lélektani hatása, a maszkhordás, a távolságtartás és fertőtlenítés is olyasmi, amivel kontrollérzetünket növelhetjük.
4.
Megnehezíthetjük a helyzetünket, ha a katasztrofizálás csapdájába esünk, azaz átengedjük magunkat a szélsőségesen negatív gondolatoknak. Ha azt vesszük észre, hogy folyamatosan azon kesergünk, hogy „ennek sose lesz vége”, vagy gyakran úgy érezzük, hogy „belehalunk”, akkor próbáljuk meggyőzni magunkat, valahogy így: „Az első hullámmal is megküzdöttem, a másodikon is túl leszek valahogy.”

Gabriella a karanténidőszakban áttért az online terápiára, ami az első pár hétben okozott nehézségeket – egyik kliense például a garázsban álló autójából jelentkezett be, mert csak ott tudott nyugodtan beszélni –, de aztán meglepetésére a legtöbb esetben remekül működött. „Emlőrákkal megküzdött nőknek tartok egy csoportot online, és számomra is döbbenet, hogy zseniálisan működik. Nem hittem, de a csoportdinamika ugyanúgy megjelenik az online térben is.”

A kognitív viselkedésterápia pszichoterápiás módszer, amelynek során a terapeuta a pácienssel együttműködve igyekszik feltérképezni az érzelmi tünetek hátterében található negatív gondolatokat és azok eredetét. Különböző terápiás technikák révén a negatív gondolatok reálissá alakítása a fő cél, ami hozzájárul az érzelmi és viselkedési tünetek mérséklődéséhez, az életminőség javulásához.