A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ – Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine: HCEMM – felállításának elsődleges célja volt, hogy a biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A koronavírus-járvány részben korábbi terveik újragondolására ösztönözte a kutatókat, viszont az is bebizonyosodott, hogy egy ilyen világszínvonalú központ a rendkívüli helyzetekben is fontos szerepet játszhat.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (EMBL) partnerségben, 2018-ban felállított HCEMM mára nyolcvannál is több kutatót és 11 kutatócsoportot tömörít. Ezzel a projekt már most elérte alapvető célját, miszerint a magyarországi molekulárismedicina-kutatások egyfajta csomópontjaként európai és világszinten is jelentős kutatási potenciált összpontosítson. „Már zajlik a következő pályázati forduló, az év végén újabb kutatócsoportok csatlakoznak majd hozzánk – mondja Török Zsolt, a HCEMM főigazgatója. – A pályázatok értékelését egy független, nemzetközi zsűri bírálja el, biztosítva ezáltal, hogy a kiválasztásnál a kiválóság lesz az egyetlen figyelembe vett tényező.”
Gyakorlati haszon
A HCEMM célja az alapkutatások transzlációja a terápiás felhasználásig, azaz annak segítése, hogy a kutatások új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök vagy gyógyítási protokollok kifejlesztéséhez vezessenek.
2,5 millió dolláros befektetést von be, és megduplázta az értékét Egri Zsolt és Veréb Viktória közös kiberbiztonsági cége, a Bitninja. A cég és a befektetők a magyar piacon egyedülálló módon betekintést engedtek a Forbesnak a befektetés és az árazás részleteibe.
A startuppiacon nem túl bevett szokás, hogy egy-egy befektetést olyan részletességgel megismerhetünk, mint azt most a Bitninja sztorijából tehetjük. A cég és a befektetők is egyetértettek abban, hogy jót tesz a transzparenciának és a piacnak is, ha odaengednek minket a tárgyalóasztalhoz, és megmutatják, hogy néz ki, amikor a nagyok üzletelnek. Íme.
Veréb Viktória és Egri Zsolt alapítók, Varga Zsolt termékmenedzser és Angalet Boglárka értékesítési vezető
A befektetők tízmillió dollárra, azaz 3,1 milliárd forintra értékelték a céget a tőkeemelés előtt, ezzel több mint megduplázták vállalkozásuk értékét szűk egy év alatt. Nagyot nőttek az előző, tavaly októberi befektetési körük óta mind a bevételt, mind a csapatot tekintve. A munkatársak száma 17-ről 36 főre, az ügyfeleké 800-ról 1100-ra nőtt, utóbbiakat továbbra is főleg a tengerentúlról keresik. A bevételük közel kétszeresére ugrott, a folyamatosan megújított előfizetésekből már 940 ezer dollár, azaz 290 millió forint folyik be. Ez utóbbi mérőszám volt az árazás alapja is, ahogy az az előfizetéses üzleti modellben működő szoftverszolgáltatóknál dívik. Ha visszaszámolunk, 10-11 körüli éves ARR-szorzó, vagyis ismétlődő, előfizetésből származó éves bevétel jön ki a Bitninja értékelésére, és húszszázalékos tulajdonrészt szereztek ebben a körben a befektetők.
A következő befektetési körben már nemzetközi tőkebevonást terveznek, az exitet 2024–25-re időzítenék.
Az értékelés összhangban van a piaci trendekkel, amik azt mutatják, hogy a szoftverszolgáltatók combos szorzószámokkal forognak a koronavírus-járvány alatt (is), de az árazást az élénk befektetői érdeklődés is alátámasztotta.
A Bitninjának ez a második befektetési köre, ebben is magyar befektetők vettek részt. Új szereplőként csatlakozott az iEurope és az Oxo Technologies Holding, a kört a Lead Ventures vezette.
A 2,5 millió dolláros tőkeemelésen így osztoznak a befektetők: Lead Ventures: 1,5 millió dollár iEurope Ventures: 500 ezer dollár Oxo Technologies Holding: 176 ezer dollár Oktogon Ventures (follow-up): 263 ezer dollár Balabit-alapítók (follow-up): 61 ezer dollár
A következő befektetési körben már nemzetközi tőkebevonást terveznek, az exitet 2024-25-re időzítenék. „Az USA-ban számos olyan cég van, amelyik potenciális vevője lehet a cégünknek” – mondta Egri Zsolt társalapító.
Van úgy, hogy az igazán nagy elméket óriásként kezeli a kora, és van, hogy még az alapvető igazságokért is meg kell küzdeniük. Semmelweis Ignác az utóbbi csoportba tartozott. Talán nehéz természetű ember volt, de gyorsan ismerte föl az összefüggéseket, és annak ellenére ültette át villámgyorsan a gyakorlatba őket, hogy elemi ellenállásba ütközött. Megelőzte a korát, igazi jelentőségét pedig csak néhány kortársa fedezte fel. Tanulságos, hogyan lett a maga korában ellentmondásosan kezelt orvosból a nyugati medicina egyik legnagyobb alakja.
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
Ha így állunk hozzá, nagy baj nem lehet. De Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta azt is elárulta, miért tesz jót a pszichénknek, ha kenyeret sütünk,
Pénzt vagy életet? Látszólag lesarkíthatjuk erre a kérdésre a koronavírusra adott járványkezelés dilemmáját a világon szinte mindenhol, holott valójában nem arról van szó, hogy az egészségünket óvjuk-e inkább, vagy a gazdaságunkat, hanem hogy miként lehet minimalizálni az együttes károkat, amíg a vírus elleni oltás kisöpri a járványt. Jaksity György nagyobb erőket fordítana az állami tesztelésre, Szlávik János meg igyekszik a többségből kiindulni, és nem a rémisztő kivételekre koncentrálni. Covid-fáradtságról, pszichés terhekről, kapacitás- és költségvetési korlátokról beszélgettünk egy introvertált közgazdásszal és egy extrovertált infektológussal.
