Válságkezelés gyanánt szinte hetente újabb és újabb lakástámogatási megoldások érkeznek. Ti nyilván átlátjátok az egyre bonyolultabb rendszert, de a fogyasztók mit kezdenek vele?
A legnagyobb probléma az, hogy az átlagember fejében összemosódik a koncepció és az elérhető támogatás.

Mondasz egy példát?
Amikor a jegybankelnök bejelentette, hogy koncepciószinten jónak látna egy nullaszázalékos lakáshitelt megfelelő energiahatékonyság megléte esetén, akkor másfél hétig jöttek az érdeklődések, hogy nullaszázalékos lakáshitelt szeretnénk, de nem találjuk. Vagy itt van a felújításra elérhető hárommillió forintos, maximum ötvenszázalékos támogatás. Ez januártól érhető majd el, hiányzik még rengeteg részlet, de máris élne vele a lakosság egy része.

Mi az, ami már biztosan látszik az egyre több támogatás nyomán, és hogyan érdemes reagálniuk az ügyfeleknek?
Ha a legszofisztikáltabb réteget nézzük, ő megpróbál elébe menni a történetnek. Azt vizsgálja, hogy az új intézkedések hogyan fognak hatni a teljes piacra, és neki most vagy később érdemes cselekednie. Az már biztos, hogy az ötszázalékos áfa visszahozása a válság mellett is kapacitáshiányos építőiparra rátol egy addicionális keresletet. Emellett megjelenik a felújítási támogatás, ami ugyanazt a kapacitást szólítja meg, mint az új építésűek. Hiszen ugyanaz a kőműves, a festő.

Innentől az érdemi kérdéssé az válik, hogy a növekvő kereslet azonos finanszírozási helyzetben milyen áremelkedéssel fog megjelenni. A legárnyaltabb megközelítésben ennek olyan kimenete van, hogy akinek például nincs gyereke, és bizonyos kedvezményeket nem fog tudni kihasználni, annak minél előbb érdemes vásárolnia. Míg a többieknek meg kell találniuk azt a pontot, ahol már tudnak élni a kedvezményekkel, de még nem épült be a teljes árhatás.

Ez teljesen egyértelműen felfelé mutat? Ha elhúzódik a válság, akkor is?
Menjünk kicsit vissza az időben. A tíz évvel ezelőtti nagy pénzügyi válság után kialakult gazdaságélénkítés alapja a nullaközeli kamat pénznyomtatással párosulva. Ez alapvetően tolja a pénzt az ingatlanpiac felé, önmagában is van árfelhajtó hatása. Amikor bejött a járvány, láttunk egy korrekciót a lakásárakban, ahogy a bérleti piacon is. Nekünk az volt a várakozásunk még az új támogatások megjelenése előtt, hogy a hitelkihelyezési fókusz miatt nem lesz további érdemi árcsökkenés, legrosszabb esetben stagnáló piaccal számolhatunk. Az új intézkedések pedig óhatatlanul meg fognak jelenni az árakban.

Fontos, hogy a mai inflációs szintek mellett a szuperállampapír sem annyira szexi, pedig ennek a tavaly nyári érkezése volt az első, ami még jóval a koronaválság előtt megfogta a befektetői keresletet, és elszívott pénzeket az ingatlanpiacról. Tehát ha nincs lezárás, a legrosszabb forgatókönyv szerintem a mérsékelt emelkedés.

Ma egyre inkább úgy tűnik, hogy nem úszhatjuk meg komolyabb korlátozások nélkül.
Akkor is irgalmatlan erők fognak mozogni a pénzügyi kiigazítás felé, értve ez alatt gazdaságélénkítő programokat, kedvezményes hitelek széleskörét, és lényegében tényként kezelhetjük, hogy pár hónapon belül lesz oltás. Hullámszinteket nézünk, a kényszerig megyünk el, a kórházi kapacitás a korlát. Nem látom azt a szcenáriót, hogy hónapokig lockdown legyen, innentől, ha azt gondoljuk, hogy a gazdaságpolitika bármi áron megtámasztja a gazdaságot, a lezárás okozta visszaesés átmeneti lesz, és vételi lehetőséget jelent.

A ti bizniszetek hogyan alakult az elmúlt években, és milyen irányba nyomta a tavaszi első hullám?
Sorozatos térdlövésekkel nehezített pályán szaladunk előre. Amikor minden pénzt visszatolsz fejlesztésre, mert ismereteink szerint a Bankmonitor IT- és szakértői csapata messze a legnagyobb a piacon, ezzel együtt épp eléred a breakevent, akkor megjelenik a jelzáloghitelpiacon a jutalékplafon. Nem baj, megyünk előre, kialakítunk egy optimalizált termékvonalat a lakástakarékokra, majd megszűnik a kapcsolódó állami támogatás, és vele együtt a kereslet is. Arra nagyon büszkék vagyunk, ahogy az alatt a másfél nap alatt, ami a bejelentés és a szigorítás életbe lépése között volt, a független közvetítők közül mi kötöttük a legtöbb lakástakarék-szerződést, nagybankok IT-rendszerei haltak le, de a miénk bírta a százszoros terhelést. Jó visszaigazolás volt, meg egy nagy löket, de utána elvesztettük az árbevételünk felét. Amit aztán hat hónap alatt vissza tudtunk építeni.

Miből?
Új stratégiai fókuszokkal vagy a meglevők erősítéséből, valamint folyamat- és IT-fejlesztésből. Az idei évben növekedni fogunk közel 45 százalékkal. Járvánnyal. Ha nincs járvány, akkor azt szoktam mondani a kollégáknak, hogy ötvenszázalékos növekedés alatt nem tudom értelmezni a tevékenységünket. Ezek voltak tehát a térdlövések, és a járványnál is azt hittem először, hogy itt a következő. De volt egy olyan hatás, hogy olyan szinten be voltak kényszerítve a fogyasztók a lezárás miatt az online tájékozódásba, hogy irgalmatlanul elkezdtük nőni.

Csak látogatottságban, vagy bevételben is?
Bevételben is, így lesz meg a 45 százalék. De ehhez kellett, hogy van hosszú évek alatt kiépített masszív egyedi IT-hátterünk, és vannak speciális online folyamataink. Ma már több esetben mi szállítunk IT-megoldásokat közepes és nagybankoknak is. A babavárót teljes egészében tudod nálunk igényelni, a személyi kölcsönt vagy a bankszámlát le is tudod zárni full online-ban, a jelzáloghitelt pedig el tudjuk odáig vinni, hogy ötperces személyes találkozóra lesz csak szükség. A tájékozódási szint felrobbant, a kivitelezésnél pedig a mögöttes rendszereink bizonyítottak. Bár az átlag-internethasználó a banki termékek összehasonlítása szintjén találkozik velünk, ma már a Bankmonitor komplex fintech működéssel rendelkezik. Ez nem csak a hazai piacon egyedi.

Amikor hat éve írtunk rólatok, illetve az online pénzügyitermék-összehasonlító és -közvetítői piacról a Forbesban, három nagy szereplő küzdött, ti csak az egyik voltatok. Hogy látod most az erőviszonyokat?
Meglepőnek tűnhet, de 2013 óta az online verseny nagy mértékben csökkent. A cikkben szereplő Netrisk profin fejlődött tovább a biztosítási vonalon, de a banki bizniszben lehúzta a rolót, a Bankrációból lett Money.hu pedig annak ellenére, hogy erős hátteret kapott az ­Ingatlan.com-mal,­ ma sokkal kevésbé jelent kihívást. Helyettük van a Bank360, de az ő üzleti modelljük teljesen más, marketingfókusz, ügyfélkiszolgálás, fintech megoldások, digitális folyamatok nélkül. Mi pedig közben felnőttünk oda, hogy minden munkaórában ötvenmillió forint feletti lakossági hitelfolyósításunk van, ami banki szinten is sok.

Idén a térdlövések után is meghaladjuk a másfél milliárdos árbevételt. Babaváróban, személyi kölcsönben, bankszámlában piacvezetők vagyunk, jelzálogban is közel vagyunk ehhez, ebben a Duna House a legnagyobb. Elindultunk a kkv-hitelezésben, és elkezdtük a biztosítási termékvonalat is, de persze nem áll le a digitális megoldások továbbfejlesztése sem. Ezt a típusú komplexitást nem látom másnál.

A teljesen független összehasonlítás filozófiája változott, változhat?
Ki van zárva, hogy változzon. Egy objektív lista van, nincs Bankmonitor-rating meg hasonlók. Nem gondoljuk, hogy a lila jobb lesz neked, mint a halványsárga. Pontosan, forintra ott kell lennie a webszájtunkon az „A” és „B” termék közötti különbségnek. Nem akarom feladni az alapértéket, a fogyasztó minden dimenzióban pontosan tudja, mit vásárol, és a többi ajánlathoz képest milyen pozícióban van.

Továbbra is te vagy a cég arca, elsősorban te szakértesz a médiában, te nyilatkozol. Az egyre nagyobb cég vezetése mellett még mindig képben vagy az egyre bonyolultabb termék- és támogatásdzsungelben az apró részletekről is?
Aktuális célom, hogy tevékenységemet hozzáigazítsam a cég méretéhez. Tehát hogy a részletekből kicsit kijjebb jöjjek. Ma is volt például egy Youtube-videó-felvétel, ilyenkor van előtte a saját szakértői teammel egy egyeztetésem, felkészülésem. Nem tudnánk így fejlődni, ha nem gondolnám azt, hogy a kollégáim jobban tudják, mint én. Egyre kevésbé ambicionálom tehát, hogy minden részlettel tisztában legyek.

A mai szerepem sokkal inkább az, hogy a piaci változásokból megpróbáljam összerakni azokat az elmozdulásokat, amik a legjobban rezonálhatnak a fogyasztói igényre. De ez is úgy történik meg, hogy én felhozok egy új irányt, aminek utána megkezdődik a közös kidolgozása. Annál, hogy én maradok-e a cég arca, fontosabb, hogy központi irodánk 48 fős csapata hogyan rétegződik, hogyan kapnak a kollégák hatásköröket, döntési jogköröket. Szervezetileg új működést alakítunk ki, mert az előzővel elértük a limitünket.

Korábban vontatok be befektetői pénzeket. A mostani növekedést, fejlesztéseket saját forrásból finanszírozzátok?
Három éve mérsékelten, de profitábilisan működünk, ezt tartani is akarjuk. Ez nem Amerika, nem angolszász világ, nem futhatok oda senkihez, hogy kérek tízmillió eurót, amiből nyolcat el is költök jövőre, de higgyétek el, hogy utána baromi nagyot robbanunk, jó lesz ez a cég. Itt ezek a logikák nem működnek, sokkal inkább a pénzügyileg is kiegyensúlyozott, stabil pálya az, amit megcélzunk. De fontos, hogy ezzel elértük a banki hitelezhetőséget. Mert nagyon nem mindegy, hogy 2,5 százalékos NHP-hitelből finanszírozol, vagy a tőkeköltséget kell kitermelned két számjegyű hozamra. A mai célfüggvény tehát az, hogy biztonságos finanszírozással tudjunk előre menni.

Milyen irányokat látsz előre? Tervezitek a túllépést a pénzügyeken?
Nem. Pénzügyi kérdésekben akarunk nemcsak tájékoztatás és döntés szinten, hanem annál jóval mélyebben benne lenni. Saját fejlesztésű technológiánkkal teljes ügyfélútvertikumban komplex kiszolgálást adni. Nem fogunk ott megállni, hogy ez neked a legjobb, aztán csinálj vele, amit akarsz, hanem végigviszünk a folyamaton. A fogyasztói magatartás változása egyirányú utca, kérdés, milyen gyorsan megyünk benne, és amikor gyorsul a folyamat, ki lesz ott. Az online piacterek alapvetően „winner takes it all” típusú logika mentén működnek, nézd meg, ott az ingatlan.com,­ a használtautó.hu, ezek nagyon komoly súlypontokkal rendelkeznek. Nekünk az a célunk, hogy mi a pénzügyi területen legyünk a legnagyobbak és a legjobbak, innentől az utazás vagy az energetika kevésbé fog érdekelni.