Egy bolt, ahol senki sem kereskedő, a kínálat mégis megszégyeníti a legnagyobb delikáteszeket. Willmann Fábián személye és üzlete, A másik bolt is ikonikus lett Budapest egyik eldugott szegletében.
A teraszon fogad Willmann Fábián barett sapkában és kötényben, épp szilvát magoz az aznapi ebédhez, számlát ír a beszállítóknak – kell egy kis idő, amíg meggyőz, hogy nem egy Kusturica-filmbe csöppentem. 2008-ban, a történelem egyik üzletnyitásra alkalmatlan évében nyitotta meg a Wekerlei Bortárat a lakótelep ó-kertvárosában. Egy virágbolt felét bérelte ki, tizenkét négyzetmétert töltött meg borokkal. „Valentin-napon nyitottunk, és egy úr még aznap elvitte a legdrágább bort a kínálatból, az akkor 6200 forint volt. Akkor tudtam, hogy ez menni fog.”
Néhány évvel később a portfólió egy wekerlei piaci bádogstanddal bővült, ahol kizárólag krumplit lehetett kapni, de abból tizenötfélét. Fábiánra jellemző az ilyen eklektikus üzletfejlesztés, mert ahogy a krumpli megkívánja magához a hagymát, a kolbászt és a fűszereket, úgy bővült a delikát kínálata, a bortárból egyre többször elszólította gazdáját a piac. Amikor Fábián hollétéről érdeklődtek a bortári vásárlók, felesége, Detti mindig csak annyit mondott, „a másik boltban”.
A kínálatban ma már négyszáz féle magyar bor és nyolcszáz hazai kistermelő portékája is megtalálható, persze nem egyszerre, a hely még úgy is szűkös, hogy kinőve a bádogstandot és a virágüzletet 2013 óta a Wekerle-telep szívében, a Kós Károly téren üzemel negyven négyzetméteren és egy teraszon. A portfólió városszerte híres ebédmenüvel bővült, Fábián szerint egyre inkább a gasztronómiai élményért jönnek a vásárlók, így ő is ezt a vonalat erősítené.
Small & Sweet a javából: a Csinta pici és édes, pedig semmi cukor nincs benne, csak gyümölcs. Abból viszont jó sok.
„Előfordult már, hogy a Csintát kolbásznak nézték: annyira újszerű volt, hogy nem tudtak vele mit kezdeni az emberek” – mondja Vámos Eszter, közben férje és alapítótársa, Redő Péter szaporán bólogat. Pedig a pomázi műhelyükben készülő nasi aligha elégítené ki a húsimádók fehérje- és zsírigényét, és aki kiveszi a csomagolásból, azonnal láthatja, hogy húsmassza helyett gyümölcsből készül. Méghozzá irtó sokból: „Egy kiló legyártásához nyolc kiló gyümölcsöt használunk fel” – mondja Péter. Innen ered a szlogenjük is: 800 százalék gyümölcs.
Eszter és Péter 2010 környékén döntöttek úgy, hogy kipróbálják, milyen nyersen, azaz sütés-főzés mentesen étkezni. Ennek a kísérletfolyamatnak lett eredménye a Csinta, no, meg az azt megelőző, kézművességen alapuló vállalkozásötleteiknek. „A Csinta ezeknek az érett verziója – mondja Péter. – Kis dekorációk helyett valami olyasmit szerettünk volna, amit amellett, hogy jó érzés megalkotni, innovatív, és a világnak is jó.” A nyers étkezéssel végül egy év után felhagytak, de a gyümölcslepény készítésével nem.
A gyümölcsszeletek műfaja persze nem az ő fejükből pattant ki először, de a házaspár szerint fontos különbség, hogy míg a snackek többsége szárított gyümölcsökkel ízesített datolyamassza (ez tartja össze az összetevőket, és ezért ugyanolyan ízű kicsit mindegyik), addig a Csinta hazai gyümölcsökből készített szószok szárításából jön létre. „Nem csupán olyan ízű, hanem abból van” – foglalja össze Eszter.
„A gyerekek találtak meg minket” – folytatja, arra utalva, hogy az alternatív gyümölcsök első felvevőpiaca egy meglepő helyszín, a Kékvölgy Waldorf lett – ide járt a házaspár két lánya. Később több lelkes szülőtársuk is betársult a cégbe, ma már tízen vannak: akad, aki a reklámhoz ért, egy szobrászművész anyuka tervezte a csomagolást, a „800 százalékkal” pedig matematikus társuk rukkolt elő. „Ha úgy vesszük, ez kicsit közösségi biznisz” – mondja Péter.
Ezzel párhuzamosan a csobánkai családi ház konyhájából a pincében kialakított konyhába költöztek, majd miután ezt kinőtték, elfoglalták a padlást is. Pomázi műhelyükben 2017 óta készülnek a falatkák egy három-négy fős csapat és egy 40–50 millió forintos befektetés segítségével. Úgy számolják, az új műhellyel az eddigi kapacitás öt–tízszeresét tudják elérni: egyelőre napi két–háromezer darabot készítenek, de folyamatosan fejlesztik a technológiát.
Csintákat a saját webbolt mellett főleg független boltokban, kávézókban lehet kapni, de fent vannak a Kifli.hu-n is, a Puskinban és a Tabánban pedig pattogatott kukorica helyett (vagy mellett) ehetik őket a mozizók. Hat hónapig a Dm is forgalmazta a nasit, de Eszteréknek nem volt céljuk, hogy a nagy láncokban megtalálható legyen.
A vírus szele őket is megcsapta. Az első hullámban érezhetően kevesebb fogyott a Csintából a boltokban, és az is visszavetette növekedésüket, hogy a kávézók és a mozik zárva tartottak. Szeretnék megvetni lábukat más országokban is: Svédországban már színre léptek, a járvány előtt egy brit céggel tárgyaltak az Amazon által 2017-ben felvásárolt, organikus élelmiszereket áruló Whole Food Marketben való debütálásról.
Aloha Kft.
Árbevétel (millió forint) 2018: 17,2 2019: 22
Adózott eredmény (millió forint) 2018: −8,3* 2019: 4,3
*Az üzem kialakításának befektetése miatt. Forrás: Bisnode, cégközlés
A Takarékbank személyi bankárja akár Kenyában is távsegítséget nyújt. Közel egy éve indult a Takarékbank Zrt. formalizált privátbanki szolgáltatása, amelynek keretein belül az ügyfelek nem csupán profi befektetési tanácsokhoz és kiváló termékekhez juthatnak, hanem elkötelezett társat kapnak maguk mellé pénzügyeik menedzseléséhez is.
Egyre kevésbé számít ufófilmbe illő jelenségnek, ha drón hozza ki a megrendelt ételt. Ugyan bőven vannak még technikai és jogi akadályok, a drónszolgáltatók piacában hatalmas a növekedési potenciál. A hazai szabályozás enyhén lemaradt, de legalább már kész az online légtérfoglalásra alkalmas központi applikáció – csak használni nem lehet.
Tíz mikulás, a rendszerváltás szele és Amerika is kellett, hogy a Sápi család medencebiznisze hetven fővel és két külföldi leányvállalattal ünnepelhesse jövőre a harmincadik születésnapját. Az első medencét még Sápi Miklós, az alapító építette egy grófnő udvarán, ma már kizárólag kereskedéssel foglalkozik az Aqualing, méghozzá nyáron medencéket, télen karácsonyi dekort árul.
