„Amikor tavasszal beütött a járvány, féltünk, hogy ugyanaz fog történni, mint 2008-ban. Akkor a válság három-négy évre hazavágta a piacot” – idézi fel az első reakciókat Nagy Róbert János, a KPMG M&A igazgatója. Bár az élet Európa-szerte leállt, a munka inkább csak lelassult, a tárgyalások körülményesebbek lettek. A fékezett habzású nyár után a szeptember érzékelhető fellendülést hozott, és már érkeznek új megkeresések.
A túlzott optimizmustól azért óva intene Seres Béla, a Deloitte Közép-Európa M&A tanácsadó partnere. Vannak ismét tranzakciók, de még közel sem tért vissza a normális tempó. A helyzetet egy kereskedelmi cég éppen folyamatban lévő felvásárlásának példája mutatja, akik már előszerződést is kötöttek, amikor márciusban behúzták a kéziféket a felek. „Mindenkinek volt fontosabb dolga akkor, boltbezárások, logisztikai akadályok, határzár. Azóta újraindultak a tárgyalások, de érezhetően lassabban haladunk.”
A hirtelen nagy piaci sokknak mindig az a hatása, hogy a tranzakciók leállnak, Seres szerint ennek pszichológiai oka van. A vásárláshoz két dolog kell: pozitív jövőkép és bátor döntéshozók. De amikor beüt a krach, mindenki kivár. „Nem venni mindig könnyebb, mint venni – az előbbiért még senkit sem rúgtak ki.”
