Az ALTEO Csoport Sinergy márkanév alatt futó menetrendezési szolgáltatása innovatív megoldást kínál az időjárásfüggő, megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelésének optimalizálására.
Akad egy kis kihívás az időjárásfüggő villamosenergia-termelők számára
– maga az időjárás. „Számos egyéb tényezőn túl, leginkább a napsugárzás, a szélsebesség és a külső hőmérséklet befolyásolja a nap- és szélerőművek termelését, így az időjárási körülmények pontos előrejelzése kritikus tétel az erőműegységek várható termelésének minél pontosabb meghatározásában. Ez alapján biztosítja a rendszerirányítás a villamosenergia-termelés és -fogyasztás egyensúlyát az egész országban” – magyarázza Luczay Péter, az ALTEO termelés- és kockázatmenedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettese. Pontatlan becslés esetén a terv-tény energiamennyiség különbözetét kiegyenlítő energiával kell pótolni – márpedig a kiegyenlítés drága mulatság, és áprilistól komoly díjakat kell fizetni, ha az erőművek eltérnek a tervezett mennetrendjüktől. Az ALTEO szabályozási központja és megújuló menetrendezési csoportja leveszi ezt a terhet az erőmű-tulajdonos ügyfél válláról, és rengeteg információ – így például brit, svájci és magyar meteorológiai előrejelzések és saját mérési hálózati adatok – szintetizálásával hoznak menetrendezési döntéseket. „Egy nagy csoportban menetrendezzük az ügyfél erőművét, így maximalizáljuk a menetrend pontosságát. A velünk szerződésben álló termelőnek garantáltan nem keletkezik kiegyenlítő költsége, tehát havi fix díjért kockázatmentes menetrendezési szolgáltatást adunk partnereinknek” – mutat rá a szakember. A szabályozási központ működtetéséért és az újonnan induló menetrendezési üzletágért száz százalékban az ALTEO tulajdonában álló, hét éve működő Sinergy Energiakereskedő Kft. felel.
A Bank Gutmann sorozatában híres családok vagyonhoz fűződő viszonyáról írunk, számos jó gyakorlatot ismertetve. Mostantól magyar példákkal bővítjük a sorozatot, hogy azt is bemutassuk, hazánkban miként állnak a vagyonhoz és annak átadásához kapcsolódó kérdésekhez.
Nem számít szokványosnak hazánkban Küllői Péter pályája. A szakember a kilencvenes években az egyik nemzetközi befektetési bank magyarországi igazgatójaként dolgozott, majd a pénzintézet londoni központjának egyik vezetője lett. Sikeres karrierjét azonban pályafutása elején tett ígéretének megfelelően 40 évesen befejezte és visszaköltözött Magyarországra, hogy életét nemes céloknak szentelje. Azóta elsősorban a Bátor Tábor Alapítvány kuratóriumi elnökeként és a Mosoly Alapítvány alapítótagjaként ismerik őt, aki hisz abban, hogy az élettől jó dolgokat kapó emberek hosszú távon visszaadnak a társadalomnak, különösen a leginkább rászorulóknak. „A vagyon nem cél, hanem jó eszköz arra, hogy nyugalmat kínáljon, és jó ügyeket lehessen a segítségével felkarolni” – mutat rá.
A vagyonkezelés terén az egykori bankár a diverzifikációban hisz. Vagyona egy részét profi szakemberekre bízza, a szívéhez közel álló befektetésekkel azonban személyesen szeret foglalkozni, és a jó ügyek támogatása mellett ilyen a művészet is. „A műtárgyakat a szívemmel közelítem meg, de az agyammal hozom a végső döntést, hogy érdemes-e megvenni őket. Sokat adok a lányaim véleményére is, és ha egy kép egyiküknek sem tetszik, onnantól kezdve inkább vagyontárgynak tekintem” – magyarázza. A saját kezelésében álló portfólió harmadik része a változó világhoz kapcsolódó trendekkel – így a digitalizációval – összefüggő kockázati befektetéseket foglalja magába, itt globálisan keresi, hogy milyen sikerre esélyes, korai fázisú projektbe érdemes invesztálni.
Vagyonnal kapcsolatos szemléletét Küllői Péter a gyermekeinek is igyekezett átadni: amikor például akadt olyan játék, amivel már nem játszottak, megbeszélte velük, hogy kinek ajándékozzák tovább és szerezzenek vele örömet. A napjainkat övező bizonytalanságot látva úgy döntött, hogy apaként az oktatásuk és az első lakásuk finanszírozásával tudja nekik megadni az alapvető biztonságot, ám egy ponton túl a saját lábukon kell megállniuk – ha például tanulmányaik mellett nem jönnek ki havi zsebpénzükből, munkával teremtsék elő a számukra szükséges plusz összeget. „Ha valaki mindennap kaviárt kap, utána azt érzékeli, hogy az már jár neki, ilyen márpedig nincs. Arra tanítottam a lányokat, hogy a nehézségeket tanulják meg legyőzni, miközben értékelik azt, ami nekik jutott. Nem a kertes háztól és a biztonságtól lesz teljes az életünk, hanem a változatos, érdekes élményektől, még akkor is, ha ezek közül nem mindegyik kellemes” – vallja Küllői Péter. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a következő generációknak kötelező a családi ügyeket tovább vinni, mivel ezzel óriási terhet lehet az utódokra tenni – sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy minden gyerek megtalálja a saját útját, miközben figyelnek a másikra és támogatják egymást. Varga Szabolcs, a Bank Gutmann magyar irodájának vezetője szerint ezek a nevelési elvek összhangban állnak a filantróp pénzügyekkel kapcsolatos nézeteivel: „A vagyonra eszközként tekintő, az elengedést számos fronton gyakorló embertől nem meglepő, hogy a gyermekek vagyonra való felkészítésében és vagyonhoz való juttatásában is a saját felelősségvállalás fejlesztése áll a középpontban” – foglalja össze.
Egy bolt, ahol senki sem kereskedő, a kínálat mégis megszégyeníti a legnagyobb delikáteszeket. Willmann Fábián személye és üzlete, A másik bolt is ikonikus lett Budapest egyik eldugott szegletében.
Majakovszkij utca. Többségetek nem fogja tudni, melyik budapesti utcát hívtak negyven évig így. Én sem tudtam egészen addig, amíg el nem hallgatott a budapesti belváros, és a turisták özöne már nem terelte el a figyelmemet arról, ami itt volt, van, és úgy fest, lesz is. Romos, nem ritkán lakatlan házak, lepukkant (sokszor nagyon lepukkant) udvarok. Pontosítok: turistákkal együtt […]
A második világháború utáni évtizedekben is alkottak nagyszerű magyar építészek, és nemzetközi viszonylatban is megállták a helyüket. Egyedi, helyspecifikus építészeti örökséget hagytak ránk, arról nem ők tehetnek, hogy melyik korba születtek. Szocmodern épületeiken meglátszik az idő múlása, de házaik merészek, gondolatgazdagok, és általában véve szerethetők. Egy olyan kor termékei, amit könnyebb nem szeretni, mint megérteni.
Grecsó Krisztiánt realista, a vidéki sorsot kíméletlen őszinteséggel ábrázoló írásai miatt Móriczhoz hasonlítják, eddigi talán legnagyobb sikerét mégis egy tizenegy éves kislány hirtelen felnőtté válásának története hozta el: tavaly Vera című regénye volt a legnagyobb példányszámban megjelent magyar szépirodalmi alkotás. Az viszont még az egyre szélesebb körben népszerű íróhoz legközelebb állóknak is csak két évvel ezelőtt, súlyos betegsége kapcsán derült ki igazán, hogy – bár továbbra is az írás a legfontosabb az életében – nemcsak megszerette a szereplést, de egyenesen lételeme lett a színpad is.
