Az ALTEO Csoport Sinergy márkanév alatt futó menetrendezési szolgáltatása innovatív megoldást kínál az időjárásfüggő, megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelésének optimalizálására.
Akad egy kis kihívás az időjárásfüggő villamosenergia-termelők számára
– maga az időjárás. „Számos egyéb tényezőn túl, leginkább a napsugárzás, a szélsebesség és a külső hőmérséklet befolyásolja a nap- és szélerőművek termelését, így az időjárási körülmények pontos előrejelzése kritikus tétel az erőműegységek várható termelésének minél pontosabb meghatározásában. Ez alapján biztosítja a rendszerirányítás a villamosenergia-termelés és -fogyasztás egyensúlyát az egész országban” – magyarázza Luczay Péter, az ALTEO termelés- és kockázatmenedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettese. Pontatlan becslés esetén a terv-tény energiamennyiség különbözetét kiegyenlítő energiával kell pótolni – márpedig a kiegyenlítés drága mulatság, és áprilistól komoly díjakat kell fizetni, ha az erőművek eltérnek a tervezett mennetrendjüktől. Az ALTEO szabályozási központja és megújuló menetrendezési csoportja leveszi ezt a terhet az erőmű-tulajdonos ügyfél válláról, és rengeteg információ – így például brit, svájci és magyar meteorológiai előrejelzések és saját mérési hálózati adatok – szintetizálásával hoznak menetrendezési döntéseket. „Egy nagy csoportban menetrendezzük az ügyfél erőművét, így maximalizáljuk a menetrend pontosságát. A velünk szerződésben álló termelőnek garantáltan nem keletkezik kiegyenlítő költsége, tehát havi fix díjért kockázatmentes menetrendezési szolgáltatást adunk partnereinknek” – mutat rá a szakember. A szabályozási központ működtetéséért és az újonnan induló menetrendezési üzletágért száz százalékban az ALTEO tulajdonában álló, hét éve működő Sinergy Energiakereskedő Kft. felel.
Small & Sweet a javából: a Csinta pici és édes, pedig semmi cukor nincs benne, csak gyümölcs. Abból viszont jó sok.
„Előfordult már, hogy a Csintát kolbásznak nézték: annyira újszerű volt, hogy nem tudtak vele mit kezdeni az emberek” – mondja Vámos Eszter, közben férje és alapítótársa, Redő Péter szaporán bólogat. Pedig a pomázi műhelyükben készülő nasi aligha elégítené ki a húsimádók fehérje- és zsírigényét, és aki kiveszi a csomagolásból, azonnal láthatja, hogy húsmassza helyett gyümölcsből készül. Méghozzá irtó sokból: „Egy kiló legyártásához nyolc kiló gyümölcsöt használunk fel” – mondja Péter. Innen ered a szlogenjük is: 800 százalék gyümölcs.
Eszter és Péter 2010 környékén döntöttek úgy, hogy kipróbálják, milyen nyersen, azaz sütés-főzés mentesen étkezni. Ennek a kísérletfolyamatnak lett eredménye a Csinta, no, meg az azt megelőző, kézművességen alapuló vállalkozásötleteiknek. „A Csinta ezeknek az érett verziója – mondja Péter. – Kis dekorációk helyett valami olyasmit szerettünk volna, amit amellett, hogy jó érzés megalkotni, innovatív, és a világnak is jó.” A nyers étkezéssel végül egy év után felhagytak, de a gyümölcslepény készítésével nem.
A gyümölcsszeletek műfaja persze nem az ő fejükből pattant ki először, de a házaspár szerint fontos különbség, hogy míg a snackek többsége szárított gyümölcsökkel ízesített datolyamassza (ez tartja össze az összetevőket, és ezért ugyanolyan ízű kicsit mindegyik), addig a Csinta hazai gyümölcsökből készített szószok szárításából jön létre. „Nem csupán olyan ízű, hanem abból van” – foglalja össze Eszter.
„A gyerekek találtak meg minket” – folytatja, arra utalva, hogy az alternatív gyümölcsök első felvevőpiaca egy meglepő helyszín, a Kékvölgy Waldorf lett – ide járt a házaspár két lánya. Később több lelkes szülőtársuk is betársult a cégbe, ma már tízen vannak: akad, aki a reklámhoz ért, egy szobrászművész anyuka tervezte a csomagolást, a „800 százalékkal” pedig matematikus társuk rukkolt elő. „Ha úgy vesszük, ez kicsit közösségi biznisz” – mondja Péter.
Ezzel párhuzamosan a csobánkai családi ház konyhájából a pincében kialakított konyhába költöztek, majd miután ezt kinőtték, elfoglalták a padlást is. Pomázi műhelyükben 2017 óta készülnek a falatkák egy három-négy fős csapat és egy 40–50 millió forintos befektetés segítségével. Úgy számolják, az új műhellyel az eddigi kapacitás öt–tízszeresét tudják elérni: egyelőre napi két–háromezer darabot készítenek, de folyamatosan fejlesztik a technológiát.
Csintákat a saját webbolt mellett főleg független boltokban, kávézókban lehet kapni, de fent vannak a Kifli.hu-n is, a Puskinban és a Tabánban pedig pattogatott kukorica helyett (vagy mellett) ehetik őket a mozizók. Hat hónapig a Dm is forgalmazta a nasit, de Eszteréknek nem volt céljuk, hogy a nagy láncokban megtalálható legyen.
A vírus szele őket is megcsapta. Az első hullámban érezhetően kevesebb fogyott a Csintából a boltokban, és az is visszavetette növekedésüket, hogy a kávézók és a mozik zárva tartottak. Szeretnék megvetni lábukat más országokban is: Svédországban már színre léptek, a járvány előtt egy brit céggel tárgyaltak az Amazon által 2017-ben felvásárolt, organikus élelmiszereket áruló Whole Food Marketben való debütálásról.
Aloha Kft.
Árbevétel (millió forint) 2018: 17,2 2019: 22
Adózott eredmény (millió forint) 2018: −8,3* 2019: 4,3
*Az üzem kialakításának befektetése miatt. Forrás: Bisnode, cégközlés
A Bank Gutmann sorozatában híres családok vagyonhoz fűződő viszonyáról írunk, számos jó gyakorlatot ismertetve. Mostantól magyar példákkal bővítjük a sorozatot, hogy azt is bemutassuk, hazánkban miként állnak a vagyonhoz és annak átadásához kapcsolódó kérdésekhez.
