Small & Sweet a javából: a Csinta pici és édes, pedig semmi cukor nincs benne, csak gyümölcs. Abból viszont jó sok.
„Előfordult már, hogy a Csintát kolbásznak nézték: annyira újszerű volt, hogy nem tudtak vele mit kezdeni az emberek” – mondja Vámos Eszter, közben férje és alapítótársa, Redő Péter szaporán bólogat. Pedig a pomázi műhelyükben készülő nasi aligha elégítené ki a húsimádók fehérje- és zsírigényét, és aki kiveszi a csomagolásból, azonnal láthatja, hogy húsmassza helyett gyümölcsből készül. Méghozzá irtó sokból: „Egy kiló legyártásához nyolc kiló gyümölcsöt használunk fel” – mondja Péter. Innen ered a szlogenjük is: 800 százalék gyümölcs.
Eszter és Péter 2010 környékén döntöttek úgy, hogy kipróbálják, milyen nyersen, azaz sütés-főzés mentesen étkezni. Ennek a kísérletfolyamatnak lett eredménye a Csinta, no, meg az azt megelőző, kézművességen alapuló vállalkozásötleteiknek. „A Csinta ezeknek az érett verziója – mondja Péter. – Kis dekorációk helyett valami olyasmit szerettünk volna, amit amellett, hogy jó érzés megalkotni, innovatív, és a világnak is jó.” A nyers étkezéssel végül egy év után felhagytak, de a gyümölcslepény készítésével nem.
A gyümölcsszeletek műfaja persze nem az ő fejükből pattant ki először, de a házaspár szerint fontos különbség, hogy míg a snackek többsége szárított gyümölcsökkel ízesített datolyamassza (ez tartja össze az összetevőket, és ezért ugyanolyan ízű kicsit mindegyik), addig a Csinta hazai gyümölcsökből készített szószok szárításából jön létre. „Nem csupán olyan ízű, hanem abból van” – foglalja össze Eszter.
Másnapi kiszállítás reklamáló vevők helyett. Száguld a hazai online kereskedelem, de a termékek raktározása és kiszállítása komoly nehézségeket okoz az e-kereskedőknek. Erre kínál megoldást a három évtizedes tapasztalattal rendelkező logisztikai piacvezető, a Trans-Sped. A cég a hazai piacon hiánycikknek számító fulfillment szolgáltatást indít, amely teljesen leveszi a logisztika nehézségeit a kereskedők válláról, miközben gyorsabb és pontosabb kiszállítást ígér.
2019-ben az éves hazai átlagkeresetnél közel 200 ezerszer többet költöttek el a magyarok itthoni webáruházakban. A magyarországi e-kereskedelem évről évre látványos növekedést produkál. A tavalyi 781 milliárd után 2020-ban már az 1000 milliárd forintot súrolja az online vásárlások összege, amibe a koronavírus is jócskán besegített.
De mi van, ha a sikeres webshopunk látogatóinak száma meredek emelkedésbe kezd, és a megrendelések száma kezelhetetlenné válik? A vásárlók kiszolgálása nehéz-ségekbe ütközik, egymás után érkeznek a panaszok mert nem tudjuk tartani a szállítási határidőket, a visszáruk száma megnő, és az eddig jól teljesítő üzletünk eredményessége veszélybe kerül?
„A logisztika hatalmas teher az online kereskedők számára” – mondja Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője. „A raktárkészlet folyamatos frissítését, a rendelések gyors feldolgozását, a kiszállítás szervezését már havi pár ezer csomag felett képtelenség házi módszerekkel menedzselni. Drága, vásárolt vagy saját fejlesztésű nyilvántartási rendszerekkel, „ahol van hely” alapon pakolt raktárakkal ez kínlódás, plusz költséget és elégedetlen vevőket okoz. A másnapi kiszállítás ma már vevői igény. Megfelelő raktárkapacitással, a webáruházzal összekötött online logisztikai rendszerrel és felkészült stábbal ez ma már megoldható” – véli az ügyvezető.
A hazai webáruházak piaca hatalmas. Ehhez képest ma Magyarországon egy logisztikai szolgáltató sincs, aki nagy volumenben, profin ki tudná szolgálni őket” – mondja Szabolcs. Pedig az e-kereskedelemi logisztika, avagy fulfillment önálló logisztikai üzletág. Ebben szeretne itthon piacvezető lenni a hagyományos logisztikában harminc éve megkerülhetetlen Trans-Sped. „Az új fulfillment szolgáltatásunk lényege az e-kereskedők teljes tehermentesítése. Az ügyfeleink elfelejthetik a logisztikával járó valamennyi problémát, kizárólag a termékeik hatékony beszerzésére és eladására koncentrálhatnak. Minden mást elvégzünk helyettük, miközben ők folyamatosan nyomon tudják követni a folyamatokat.”
„A partnereinknek saját raktárra sem lesz szükségük. A termékeik egyenesen a Trans-Sped e-kereskedelmi logisztikai központjába érkeznek, ahol automatizált rendszerek és a webáruházukkal szinkronizált logisztikai platform segítik a raktározást, a külföldről érkező áru honosítását, a dokumentáció kezelését. Ugyanez a rendszer és a mögötte álló profi stáb felel a befutó rendelések feldolgozásáért, a számlakezelésért, a hibamentes csomagolásért és a legmegfelelőbb kiszállítónak történő továbbításért” – összegzi a szolgáltatás működését a cégvezető.
A Trans-Sped a legnagyobb hazai, magántulajdonú logisztikai cégként a világkereskedelem számos szereplőjét szolgálja ki minden nap, az autóipartól a gyógyszergyártásig. „Az elmúlt évtizedek során a hazai e-kereskedelem igényeinél jóval szigorúbb feltételeknek kellett megfelelnünk. Erre a tudásra és tapasztalatra alapozva nem csak a gyorsabb és hatékonyabb logisztikát garantáljuk a webáruházaknak, de azt is, hogy a segítségünkkel szinte bármilyen terméket tudnak értékesíteni a weben, problémamentesen.”
A rendszerváltás egyeseknek szekrényből kihulló csontvázakat, másoknak a szabadságot jelenti – Rácz Árpád egyértelműen az utóbbi táborba tartozik. A Rubicon folyóiratot azzal az ígérettel alapította 1990-ben, amit a névbe is megpróbált belefoglalni: felszámolni a régit, a megszokást és hagyni, hogy valami új kezdődjön. Ez az új harminc éve tart.
Erős optimizmussal és szándékkal vágott bele a Dorogi család, hogy újra kultüdítővé tegye a Bambit. A kádári nosztalgia marad, a cukortartalom és a szintetikus anyagok mennek.
A járványt is kiálló tőzsdének köszönhetően az amerikai Forbes 400-as gazdaglistája első húsz (egészen pontosan huszonegy, mert az utolsó helyen holtverseny alakult ki) szereplőjének szekere jobban megy, mint valaha. Összesen 1,3 billió dolláros vagyonuk 21 százalékkal emelkedett tavaly óta, ezzel szemben az átlagos Forbes 400-tag nyolc százalékkal növelte vagyonát egy év alatt. Mindenesetre ez a huszonegy fő teszi ki az idei lista összértékének 42 százalékát. A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg kiütötte Warren Buffettet a harmadik helyről, Elon Musk pedig először jutott a húsz leggazdagabb közé. Az amerikai Forbes a július 24-i részvényárfolyamokkal számolt, és külön értékelte a milliárdosok jótékonykodását is, egytől ötig tartó skálán.
