A Shell globális alelnökeként 80 országban, 45 ezer kereskedelmi egységet felügyelni, félmillió kollégát motiválni, 30 millió vásárlót elégedetté tenni nap mint nap, olyan projekteket életre kelteni, mint a Shell V-Power és SMART klub kártya, csakis kiváló vezetői készségekkel lehet. De meg lehet vajon ezeket tanulni? Kapitány István „A győztes csapatról” című MesterAkadémia videókurzusában pontról pontra, személyes történetekkel fűszerezve ad útmutatót, hogyan legyünk jó vezetők
Minden meghatározó lépés az ember karrierjében egy nagy döntéssel kezdődik. Meg merjük-e lépni a következő lépést? El merünk-e rugaszkodni a megszokottól, tudunk-e fejest ugrani az ismeretlenbe? Ha Kapitány Istvánra hallgatunk, akkor veszünk egy nagy levegőt, lépünk és cselekszünk. „A siker érdekében kockázatot kell vállalnunk, úgy is mondhatnánk, a bőrünket kell a vásárra vinni” – mondja István, aki úgy lett 2002-ben a németországi Shell vezetője, hogy körülbelül 3 mondatot tudott németül. De bevállalta, jelen volt, mert kockáztatni, és sikerült neki.
A MesterAkadémia legújabb kurzusa azonban nem csak arra buzdít, hogy legyünk bevállalósak, hiszen ez csupán egy kezdeti lépés, hanem arra is rávilágít, hogy sikeres vállalatvezetőnek lenni nem egy one-man show, az üzleti életben lehetetlen egyedül nyerni. Kell mögénk, illetve mellénk egy csapat, ráadásul egy sokszínű, motivált csapat, ahol mindenki a saját képességeinek megfelelően a maximumon teljesíthet.
„Minden vezető annyit ér, amennyit a csapata nélküle teljesíteni tud” – vallja István. Mindenki bajnok akar lenni, mindenki sikereket szeretne elérni a napi munkájában. Egy jó vezetőnek az a legfontosabb feladata, hogy hozzásegítse ehhez a munkatársait. A világ legjobb csapatához nem 11 Lionel Messi kell, hanem 11 olyan játékos, aki a saját pozíciójában a legtöbbre képes. Így lesz egy olyan színes egyéniségekből álló, győztes csapatunk, amelynek tagjaira maximális bizalommal tudunk feladatokat delegálni.
„Amikor a kollégáim irodát keresnek, két dolog érdekel: legyen erkély és kilátás” – mondja Kürti Tamás. A jövő technológiáit ismerő és értő felső és középvezetők, valamint az adattudósok képzésével foglalkozó Kürt Akadémia tulajdonosa szenvedélyes hegyi bringás. Budai irodájában három erkély gondoskodik róla, hogy csapata is érezze a zöld közelségét. A saját elmondása alapján is hiperaktív Tamásból csak úgy dől a szó irodája kapcsán, csönd csak akkor van, ha mélyet szippant az elektromos cigarettájából.
Tábla A falon a Kürt Akadémia aktuális végzőseinek búcsúüzenetei láthatóak. Tamás szereti ezeket olvasgatni, gyakran nyer belőlük inspirációt, és az új ügyfeleknek is meg szokta őket mutatni. „Legalább annyira gyűjtjük az építő kritikákat, mint az elismeréseket.”
Számológép „Fater annyi számológépet újított fel, hogy Szegeden nyitott belőlük egy múzeumot.” Édesapja, Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke és tulajdonosa Gattyán Györgynek is eljuttatott egy példányt az egyik általa restaurált számológépből. A Docler cégcsoport tulajdonosa külön kiemelte az eszközt, amikor a Forbes az ő irodájában járt. „Fater egy marketingzseni” – reagál Tamás arra, hogy a harmadik leggazdagabb magyar a családjuktól kapott ajándékról is megemlékezett.
1. Család Tamás négy gyermeket nevel, a legkisebbel, saját lányával, Hannával nagyon szoros kötelék van közöttük. A kislány gyakran bejár az irodába is, ahol gyurmák, kártyák és könyvek várják. Igaz, Tamás nemcsak lányával, hanem kollégáival is gyakran dolgozik ezekkel. „Úgy néz ki, mintha egy gyereksarok lenne, pedig többet használják a felnőttek. Például én is.”
2. Haszontalan doboz A doboz, ami nem jó semmire, mégis órákra le tudja kötni az embert. Ahogy bekapcsolják, kikapcsolja magát, és ez így megy az idők végezetéig. Tamás az öccsétől kapta, de nemcsak a személyes kötődés miatt szereti. „Sok mindent elmond a világról, például azt, hogy ha megcsinálsz valamit, az azonnal el is múlik. Másrészt rámutat arra is, mennyire fontos, hogy keretek biztosítsák a dolgok menetét. Csapatot is csak tiszta keretekkel lehet vezetni.” Kürtiéknél mindenki szeret barkácsolni, de ügyességben egyértelmű családi hierarchia uralkodik. „Ha valami elromlik, az öcsém meg én megpróbáljuk megjavítani. Ha nem megyünk semmire, megyünk a faterhoz, és ha neki sem sikerül, akkor a nagybátyám következik. Ő biztosan megcsinálja.”
3. Zene Szeret zenére dolgozni, irodájában korábban egy hangfal is volt, DJ-pulttal a tetején. Mivel nem akarta kollégáit zavarni, ezt egy mini verzióra cserélte. Kedvence a funky, de ha igazán fókuszálni akar, jazzt vagy komolyzenét hallgat. Gyereknevelésre időnként a trash metalt alkalmazza. „Képes vagyok max hangerővel üvöltetni a kocsiban, ha túl hangos a hátsó sor.”
4. Fittyfirittyek „Anyukám imádta a fittyfirittyeket (más szóval biszbaszokat), amit otthon faterral nehezen viseltünk. Egyszer aztán összeszedte őket, és nyitott belőlük egy boltot.” Önmagát figyelemzavarosnak tartja, éppen ezért leginkább fehér asztalnál dolgozik, a világos szín kevésbé vonja el a figyelmét. A fittyfiritty-üzletből megmenekült családi ereklyék is a munkaállomás mögé kerültek.
5. Elefántos bögre Tamást nem önmagukban a tárgyak érdeklik, hanem az, amihez kötődnek. Dél-afrikai útján ismerkedett meg a helyi ökoszisztéma sajátosságaival, itt tágította ismereteit az elefántok kommunikációjáról is. Lenyűgözi az a tény, hogy az állat batár lába valójában kifinomult kommunikációs eszköz, dobbantásával az elefántok képesek akár ötven kilométeres távolságban is egymással „beszélgetni”.
6. Nagymamák Az írógép az anyai nagymamáé volt, Tamás még gyerekként szedte szét. „Fater egyszer csak megfogta, és most Apple-állapotban van.” Tamás apai nagyanyja is fontos volt a család életében. „Mikor fater kicsi volt, a testvérével megkérdezte a nagymamámat, mik legyenek, ha nagyok lesznek. Azt felelte: »Legyetek mérnökök, mert azok szabadon tudnak alkotni az adott keretek között.« Mind a két fiúnak mérnök diplomája lett, és bejött.”
2020-ban nem ér minket váratlanul az a megállapítás, hogy minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő online jelenlét és ehhez kapcsolódóan az online ügyfélélmény biztosítása. A fogyasztók már nem csak fizikai terekben, mondjuk egy boltban találkoznak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal, hanem gyakran egy applikáción vagy weboldalon keresztül. De Dalos Ottó, a Cisco magyarországi ügyvezető igazgatója szerint […]
A rendszerváltás egyeseknek szekrényből kihulló csontvázakat, másoknak a szabadságot jelenti – Rácz Árpád egyértelműen az utóbbi táborba tartozik. A Rubicon folyóiratot azzal az ígérettel alapította 1990-ben, amit a névbe is megpróbált belefoglalni: felszámolni a régit, a megszokást és hagyni, hogy valami új kezdődjön. Ez az új harminc éve tart.
Na, ez az érzés nekem sosem adatik meg” – panaszkodik egy tősgyökeres budapesti barátnőm, miután már fél órája nosztalgiázom egy vadidegennel. Előttünk a Balaton és egy-egy pohár bor, és épp csak kiderült, hogy a lány, aki mellé szabad helyek hiányában leültünk, néhány év különbséggel ugyanabba a vidéki gimnáziumba járt, mint én. Alig tér napirendre, a meglepetéstől le van nyűgözve, […]
