Encs régóta és több szempontból is a magyar vidéki éttermiség Napkorongja, és az Anyukám mondta 2017-ben kettőződött meg egy miskolci miniegységgel. Ideje volt már tehát, hogy újabb Pizza, Kávé, Világbéke nyíljon valahol, de azt a legoptimistább rajongó sem gondolta, hogy rögtön Egerbe és Debrecenbe is érkezik egy, budapesti kitérőkkel.
„Gianni Frasinak volt ez a heppje. Azt mondta, ha üzletelni akarunk vele, annak feltételei vannak. Gondoltam, röpködnek majd nála számok, forgalom, kávéeladás. Ehhez képest azt mondta, deal akkor lesz, ha személyesen megyünk el Veronába a kávépörkölőjébe megismerkedni a filozófiájával, és barátságot kötünk vele. Ezt elég jól sikerült is teljesíteni, és azóta valahogy hasonlóan működünk.” Az ország legismertebb és többször legjobbjának nyilvánított vidéki éttermében, az Anyukám mondtában és a hozzá kapcsolódó egyre több kis bisztróban azóta is csak Gianni Frasi kávét kapni.
Harminc doboz barátságból
„Március 16-én jelentették be, hogy mindennek le kell állni, az éttermek legfeljebb délután 3-ig lehetnek nyitva. Tudtuk, hogy ez nálunk nem fog működni, azonnal be is zártuk az Anyukám mondtát Encsen – meséli Dudás Szabolcs Zoomon, egy újabb Covid-hullám elején. – Miskolcot viszont tartottuk, a pizzát ki lehet szállítani.”
Az Anyukám mondta az a hely, ahová külföldről, meg az ország másik feléről is a legnagyobb boldogsággal zarándokol el a finomságokért rajongó, és ahol úgy kóstolhat olasz beütésű ételeket, hogy közben csak a legjobb értelemben kell ráeszmélnie, hogy valójában Borsodban van. A Dudás testvérek azonos cég alatt működő miskolci egysége, a 2017-ben nyitott Pizza, Kávé, Világbéke is hasonló zarándokhely, csak ott nem kell többet várni a különleges feltétekkel megpakolt római pizzánál, meg a barátok jó olasz kávéjánál.
Ritka az olyan piac, ahol akkora fejlődést hozott volna az elmúlt néhány év, mint a hazai magánegészségügyben. A 350 milliárd forintosra becsült szektorban a harminc legnagyobb cégnél már évente 80 milliárd forint bevétel landol, éppen épül egy új magánkórház, és miközben még mindig gombamód szaporodnak a szolgáltatók, látványos felvásárlásokkal és jelentős friss tőkéből új erőközpontok jönnek létre. Lassan felépül egy párhuzamos egészségügyi rendszer, amelyben néhány terület ugyan mindig állami privilégium marad, de egyre többen végleg búcsút mondhatnak a közkórházaknak. Ami egykor a gazdagok luxusa volt, az ma már az élet része.
15 oldal a magánegészségügyről.
2020 minden korábbinál jobban megmutatta, mit jelent a piaci logika, és miért virágzik a magánegészségügy Magyarországon. Amikor a koronavírus-járvány első tavaszi hulláma lecsapott, és hirtelen mindenki csak kapkodta a fejét a gyorstesztek, PCR-vizsgálatok, antitestek és antigének világában, magánrendelők és magánlaborok már az első szállítmányok beszerzésén és árazásán dolgoztak. A nehezen átlátható központi protokollok és a vonakodó állami koronatesztelések közepette tapintható volt a növekvő privát kereslet, amire azonnal rákapcsolódott a magánszektor – egymást húzva egy hónap alatt legalább tucatnyi intézményben kiépült egy komplett új üzletág a legolcsóbb gyorstesztektől a házhoz menő PCR-vizsgálatokig.
Mivel minden körülmények között gyógyítani és keresni akar – akkor is, amikor az állami egészségügy műtéti stopot rendel el –, rugalmasan és gyorsan reagál.
A nyár végére a legnagyobb magánszolgáltatók kétharmada már úgy végezte a teszteléseket, mintha mindig ezt csinálta volna – finomodtak az eljárások, a verseny hatására bizonyos típusoknál kezdtek csökkenni az árak, és ahogy az egyik fővárosi egészségközpont tulajdonosa egy háttérbeszélgetésen megjegyezte, ha arra lett volna igény, a fűszoknyás mintavételt is percek alatt bevezetik.
A vírustesztelés persze csak egy mellékösvény az egészségügyi szolgáltatások komplex rendszerében, de a Covid-helyzet remek példa arra, hogy mire képes a magánszektor. Mivel minden körülmények között gyógyítani és keresni akar – akkor is, amikor az állami egészségügy műtéti stopot rendel el –, rugalmasan és gyorsan reagál.
Pillanatok alatt összerakat egy online bejelentkezési rendszert, átcsoportosítja erőforrásait, átrendezi kórházának tereit, új gépekre, extra fertőtlenítő és légtisztító eszközökre költ, átállítja szakrendeléseit a videókonzultációra, fokozott informatikai beruházásokkal elindul a telemedicina irányába, és fogadja a betegeket. Alternatívát kínál, extra szolgáltatást nyújt, tehermentesíti az állami egészségügyet, és persze mindennek megkéri az árát.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de magánban ma már szinte minden van. Messze távolodtunk attól, amikor a professzor privát rezidenciája csak akkor jött szóba, ha fogorvoshoz, nőgyógyászhoz vagy plasztikai sebészhez ment, akinek erre szüksége vagy igénye volt, a komplett éves szűrővizsgálatokat meg legfeljebb az itt dolgozó külföldiek és a magyar topmenedzserek vették igénybe.
A prevenciós csomagokat ma már bárki megveheti, és sokan meg is veszik, évente, kétévente egyáltalán nem megfizethetetlenek, és fizikailag is könnyen elérhetők. A nagyobb egészségközpontok egy sor különböző tartalmú csomagot kínálnak, és amióta közülük többen a plázákba is beköltöztek, porszívóvásárlás után és mozi előtt is beiktatható a tíz–húsz éve még misztikusan távolinak hangzó „menedzserszűrés”.
A különböző magánszakorvosi konzultációk még közelebb jöttek a hétköznapokhoz, és már nemcsak kiegészítik, de akár helyettesítik is az állami rendelőket. Persze megvannak, és a legnagyobb harmincba is befértek (lásd nyitó infografikánkat) a valamilyen réspiacra – lézeres szemműtétre, esztétikai műtétekre, meddőségi kezelésekre, mammográfiára, fogászatra – szakosodó speciális orvosi központok, de az igazán nagy fejlődés és verseny a sok szakmát lefedő, komplex járó-, esetleg fekvőbeteg-ellátást is nyújtó magánszolgáltatók között látszik.
És nem azért, mert egy fül- és hasfájást, őszi anyajegyvizsgálatot, bőrkiütést, vagy bármi átlagos problémát ne lehetne az állami kórházak szakrendelésein ingyen elintézni, hanem mert a tipikusan tízezer forintokban mérhető többletköltséget ellensúlyozza az idő- és a komfortfaktor. Egy nekifutással (háziorvos és beutaló nélkül), gyorsan, időpontra érkezve és kulturált körülmények között letudható az, ami amúgy fél nap szabadságot igényelne.
Bizonyos diagnózisok felállításakor is azért keresnek sokan magánintézményt, mert nem mindegy, hogy három hónap vagy három nap múlva derül ki egy esetleges daganatos elváltozás, jóllehet itt már erősebben szűri a keresletet az ár. Mint ahogy egy magánklinikán végzett műtét is szinte csak pénzkérdés, csak itt már több százezer forintos, esetenként millión túli tételekről van szó.
Ha valaki olyan szerencsés, hogy a munkáltatója kötött rá egészségbiztosítást, vagy olyan előrelátó és takarékos, hogy ezt magának megteszi (erre is egyre több lehetőség van, Forbes, 2020/07), akkor viszont az ár sem akadály, a kínálat meg tényleg adott. Egynapos sebészetben, vagy klasszikus fekvőbeteg-ellátásban is állandóan bővül a választék és a verseny, legyen szó egy visszér-, sérv-, pajzsmirigyműtétről, egy komolyabb ortopédiai vagy akár onkológiai sebészeti beavatkozásról.
Ezek olyan területek, ahol még pár évvel ezelőtt sem tűnt reálisnak az igazi verseny, most meg ott tartunk, hogy ha ilyesmire van szükség, akkor végig lehet pörgetni a Medicover, a Dr. Rose, a Róbert, a Duna Medical, az Emineo, a tatai Kastélypark vagy a pécsi Da Vinci klinika ár- és stáblistáját, és akkor még a Doktor24 idén nyitó új nagy kórházának szolgáltatásait nem is ismerjük.
Ezek a körülmények és sok adat azt mutatják, hogy már a fizetőképes kereslet is megvan – ha nem így lenne, akkor nem lenne ez már egy 350 milliárd forintos piac, nem nőne évről évre legalább tíz százalékkal a magánszolgáltatók éves forgalma, nem dolgoznának kiegyensúlyozottan tíz–tizenöt százalékos nyereségrátával, és nem ez lenne az egyik legvonzóbb befektetési terep. Ismert hazai üzletemberek és milliárdosok álltakbe számos magánintézmény mögé,(Csányi Sándor a Budai Egészségközpont, Bolgár György a Dr. Rose, Wáberer György a Waberer Medical Center, Leisztinger Tamás a CMC Déli Klinika, Kóka János a Doktor24 tulajdonosai között van.) és az elmúlt két év abban is áttörést hozott, hogy felgyorsultak a hazai felvásárlások, és nemzetközi befektetők is beléptek a magyar piacra (erről bővebben lásd három cégportrénkat a következő oldalakon). Ráadásul a cégértékelésekre és akvizíciókra közelről rálátó forrásaink szerint itt vannak a legnagyobb szorzók más iparágakhoz képest, vagyis itt látják a legnagyobb potenciált a befektetők. Bizonyos ellátások ugyanakkor valószínűleg sohasem lesznek elérhetők a magánban, ennek szabályozási és racionális okai is vannak.
„Mindenkinek megvan a maga helye és kompetenciája” – mondja erről a legnagyobb magánszolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület elnöke. Leitner György szerint a nagyon drága, hosszú kezelést vagy sürgős és komplex szervezést igénylő területeket addig egyetlen magánbefektető sem kész finanszírozni, amíg nem válik a mainál jóval kiterjedtebbé az egészségbiztosítási piac, mert a betegek sem tudnák megfizetni.
Hiába vannak tehát már magán-onkológiaiműtétek, és két helyen – a Waberer Medical Centerben és az Emineóban – baleseti ügyeletet is fenntartanak a nem életet veszélyeztető sportsérülésekre vagy háztartási balesetekre, majdnem biztosra vehető, hogy a rákellenes terápiák és a klasszikus traumatológia például mindig állami feladat marad. Mint ahogy az sem képzelhető el, hogy a magánklinikák a jelenlegi műtéti palettájukon jóval túlnyújtózkodva tényleg minden területet lefedő, intenzív terápiát is nyújtó általános kórházakká váljanak egyenként akár tízmilliós, igazán komplex, sok komplikációs kockázatot és utógondozást igénylő nagyműtétekkel.
Nem is ez a magánszektor feladata, nem kell senkinek senkit kiszorítania, ezt valamennyi általunk megkérdezett piaci szereplő így gondolja, és a korábbi egészségbiztosítási felügyelet volt elnöke, Kovácsy Zsombor is ezt mondja. „Teljesen normális, hogy valahol aranyfüst van a falon, máshol meg lemosható csempe, és különböző szintű szolgáltatásokat veszünk igénybe, amíg a szakmai színvonalat, a normális hangnemet és a betegjogokat mindenhol tiszteletben tartják.”
Az ezt garantáló állami szabályozásban azonban sok hiányosságot lát, és abban is, hogy nincs egy transzparens szempontrendszer, és nincsenek hozzá objektív mutatók, ami alapján össze lehetne hasonlítani a színvonalat, függetlenül attól, hogy magán- vagy közkórházról van szó. „Van egy krónikus betegségekben szenvedő és tüneti kezelésben részesülő állami egészségügy – mondja Kovácsy –, és van egy zabolátlan gyerek, a magán, amelyik még nem tudja, hogy a fociedzésre vagy a zongoraórára iratkozzon-e be, mert nincsen kellő szervezőerő körülötte, ő maga meg még nem elég érett, hogy segítség nélkül megfelelő döntéseket hozzon. Sokat kell még fejlődni, hogy a magán és az állami ízlésesen egymás mellett éljen.”
Most úgy néz ki, hogy az ízléses egymás mellett élés idén már több pofont is kapott. Év elején csendes meghökkenéssel nyugtázták a piaci szereplők, hogy hirtelen államosítottak hat meddőségi központot. Májusban az vetett hullámokat, hogy egy huszonöt éves szerződést egyoldalúan felmondva hirtelen kitették a Szegedi Egyetemről a diagnosztikai vizsgálatokat végző Affideát, ők erre pert indítottak. Most szeptemberben meg az okozott – már szélesebb körben – megütközést, hogy hatósági áras lett a PCR típusú koronatesztelés, és azt olyan árszinten lőtték be, ami szinte biztosan veszteséget termel. Különösebb felzúdulás nem volt, de a szolgáltatók köre egy nap alatt lefeleződött, a tizenhét legaktívabb koronatesztelőből nyolc azonnal levonult a pályáról. Ahogy tavasszal, most is működött a gyors reagálás, a rugalmasság, az üzleti logika.
Koronatesztelők Akik maradtak: szerológiai teszt: IGEN, PCR: IGEN
• Waberer Medical Center (szombaton is!) • Kelen Kórház (szombaton is!) • Synlab Hungary • Medicover Zrt. • Budai Egészségközpont • Dr. Rose Magánkórház • Róbert Magánkórház • Swiss Clinic • Da Vinci Klinika, Pécs … és akik a PCR-piacról kiszálltak: • Affidea Magyarország: szerológiai teszt: IGEN, PCR: már csak kiszállással • Rózsakert Medical Center: szerológiai teszt: IGEN, PCR: már csak kiszállással • Kardirex Egészségügyi Központ Győr: szerológiai teszt: IGEN, PCR: október 15. után csak kiszállással (plusz 20 ezer forintért) • CMC Déli Klinika: szerológiai teszt: IGEN, PCR: csak csomagban (más Covid-teszttel együtt 39 ezer forintért) • Margit Medical Center: szerológiai teszt: IGEN, PCR: NINCS • Pozitron-Diagnosztika Központ: szerológiai teszt: IGEN, PCR: NINCS • FirstMed-FMC: szerológiai teszt: IGEN, PCR: NINCS • Emineo: szerológiai teszt: IGEN, PCR: NINCS
Vannak, akiket már felvásárolt a Doktor24, és vannak, akiket ezután fog – ez az ember érzése az elmúlt évek, hónapok lendületes expanziója és a további beruházási tervek láttán. Egy kis rendelő útja az ország következő nagy magánkórházáig.
Két kezünk is kevés, hogy összeszámoljuk, hány műanyag borítású sípályája van Budapestnek. Ráadásul mindegyik azt állítja magáról, hogy ő a leghosszabb. Számít a méret, mi mégsem vettük elő a mérőszalagot, viszont a számológépet igen.
Írta: Macsuga János Hiába dőltek meg sorra a járvány első hulláma alatt a napi rekordok több budapesti biciklis mérőponton, szép lassan visszaállt az élet a rendes kerékvágásba – és visszajöttek a kifogások is. „Majd ha lesz alternatíva!” – hangzik el gyakran az érv a magyaroktól, amikor felmerül a kérdés: miért kell minden egyes nap autóba ülni, hogy megoldjuk napi teendőinket? Ha […]
A Bank Gutmann sorozatában híres családok vagyonhoz fűződő viszonyáról írunk, számos jó gyakorlatot ismertetve. Mostantól magyar példákkal bővítjük a sorozatot, hogy azt is bemutassuk, hazánkban miként állnak a vagyonhoz és annak átadásához kapcsolódó kérdésekhez.
