Encs régóta és több szempontból is a magyar vidéki éttermiség Napkorongja, és az Anyukám mondta 2017-ben kettőződött meg egy miskolci miniegységgel. Ideje volt már tehát, hogy újabb Pizza, Kávé, Világbéke nyíljon valahol, de azt a legoptimistább rajongó sem gondolta, hogy rögtön Egerbe és Debrecenbe is érkezik egy, budapesti kitérőkkel.
„Gianni Frasinak volt ez a heppje. Azt mondta, ha üzletelni akarunk vele, annak feltételei vannak. Gondoltam, röpködnek majd nála számok, forgalom, kávéeladás. Ehhez képest azt mondta, deal akkor lesz, ha személyesen megyünk el Veronába a kávépörkölőjébe megismerkedni a filozófiájával, és barátságot kötünk vele. Ezt elég jól sikerült is teljesíteni, és azóta valahogy hasonlóan működünk.” Az ország legismertebb és többször legjobbjának nyilvánított vidéki éttermében, az Anyukám mondtában és a hozzá kapcsolódó egyre több kis bisztróban azóta is csak Gianni Frasi kávét kapni.
Harminc doboz barátságból
„Március 16-én jelentették be, hogy mindennek le kell állni, az éttermek legfeljebb délután 3-ig lehetnek nyitva. Tudtuk, hogy ez nálunk nem fog működni, azonnal be is zártuk az Anyukám mondtát Encsen – meséli Dudás Szabolcs Zoomon, egy újabb Covid-hullám elején. – Miskolcot viszont tartottuk, a pizzát ki lehet szállítani.”
Az Anyukám mondta az a hely, ahová külföldről, meg az ország másik feléről is a legnagyobb boldogsággal zarándokol el a finomságokért rajongó, és ahol úgy kóstolhat olasz beütésű ételeket, hogy közben csak a legjobb értelemben kell ráeszmélnie, hogy valójában Borsodban van. A Dudás testvérek azonos cég alatt működő miskolci egysége, a 2017-ben nyitott Pizza, Kávé, Világbéke is hasonló zarándokhely, csak ott nem kell többet várni a különleges feltétekkel megpakolt római pizzánál, meg a barátok jó olasz kávéjánál.
Másnapi kiszállítás reklamáló vevők helyett. Száguld a hazai online kereskedelem, de a termékek raktározása és kiszállítása komoly nehézségeket okoz az e-kereskedőknek. Erre kínál megoldást a három évtizedes tapasztalattal rendelkező logisztikai piacvezető, a Trans-Sped. A cég a hazai piacon hiánycikknek számító fulfillment szolgáltatást indít, amely teljesen leveszi a logisztika nehézségeit a kereskedők válláról, miközben gyorsabb és pontosabb kiszállítást ígér.
2019-ben az éves hazai átlagkeresetnél közel 200 ezerszer többet költöttek el a magyarok itthoni webáruházakban. A magyarországi e-kereskedelem évről évre látványos növekedést produkál. A tavalyi 781 milliárd után 2020-ban már az 1000 milliárd forintot súrolja az online vásárlások összege, amibe a koronavírus is jócskán besegített.
De mi van, ha a sikeres webshopunk látogatóinak száma meredek emelkedésbe kezd, és a megrendelések száma kezelhetetlenné válik? A vásárlók kiszolgálása nehéz-ségekbe ütközik, egymás után érkeznek a panaszok mert nem tudjuk tartani a szállítási határidőket, a visszáruk száma megnő, és az eddig jól teljesítő üzletünk eredményessége veszélybe kerül?
„A logisztika hatalmas teher az online kereskedők számára” – mondja Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője. „A raktárkészlet folyamatos frissítését, a rendelések gyors feldolgozását, a kiszállítás szervezését már havi pár ezer csomag felett képtelenség házi módszerekkel menedzselni. Drága, vásárolt vagy saját fejlesztésű nyilvántartási rendszerekkel, „ahol van hely” alapon pakolt raktárakkal ez kínlódás, plusz költséget és elégedetlen vevőket okoz. A másnapi kiszállítás ma már vevői igény. Megfelelő raktárkapacitással, a webáruházzal összekötött online logisztikai rendszerrel és felkészült stábbal ez ma már megoldható” – véli az ügyvezető.
A hazai webáruházak piaca hatalmas. Ehhez képest ma Magyarországon egy logisztikai szolgáltató sincs, aki nagy volumenben, profin ki tudná szolgálni őket” – mondja Szabolcs. Pedig az e-kereskedelemi logisztika, avagy fulfillment önálló logisztikai üzletág. Ebben szeretne itthon piacvezető lenni a hagyományos logisztikában harminc éve megkerülhetetlen Trans-Sped. „Az új fulfillment szolgáltatásunk lényege az e-kereskedők teljes tehermentesítése. Az ügyfeleink elfelejthetik a logisztikával járó valamennyi problémát, kizárólag a termékeik hatékony beszerzésére és eladására koncentrálhatnak. Minden mást elvégzünk helyettük, miközben ők folyamatosan nyomon tudják követni a folyamatokat.”
„A partnereinknek saját raktárra sem lesz szükségük. A termékeik egyenesen a Trans-Sped e-kereskedelmi logisztikai központjába érkeznek, ahol automatizált rendszerek és a webáruházukkal szinkronizált logisztikai platform segítik a raktározást, a külföldről érkező áru honosítását, a dokumentáció kezelését. Ugyanez a rendszer és a mögötte álló profi stáb felel a befutó rendelések feldolgozásáért, a számlakezelésért, a hibamentes csomagolásért és a legmegfelelőbb kiszállítónak történő továbbításért” – összegzi a szolgáltatás működését a cégvezető.
A Trans-Sped a legnagyobb hazai, magántulajdonú logisztikai cégként a világkereskedelem számos szereplőjét szolgálja ki minden nap, az autóipartól a gyógyszergyártásig. „Az elmúlt évtizedek során a hazai e-kereskedelem igényeinél jóval szigorúbb feltételeknek kellett megfelelnünk. Erre a tudásra és tapasztalatra alapozva nem csak a gyorsabb és hatékonyabb logisztikát garantáljuk a webáruházaknak, de azt is, hogy a segítségünkkel szinte bármilyen terméket tudnak értékesíteni a weben, problémamentesen.”
Majakovszkij utca. Többségetek nem fogja tudni, melyik budapesti utcát hívtak negyven évig így. Én sem tudtam egészen addig, amíg el nem hallgatott a budapesti belváros, és a turisták özöne már nem terelte el a figyelmemet arról, ami itt volt, van, és úgy fest, lesz is. Romos, nem ritkán lakatlan házak, lepukkant (sokszor nagyon lepukkant) udvarok. Pontosítok: turistákkal együtt […]
Fazekas Dóra, az angol Cambridge Econometrics magyar leányvállalatának vezetője minden bizonnyal akarva sem állhatna távolabb a fenntarthatóságért az utolsó csepp biomasszáig küzdő zöld hippi sztereotípiájától. Gazdaságösztönző szakemberként nem azzal fogja zöldebbé tenni a jövőt, hogy nem száll repülőre, hanem kőkemény számokkal győz meg kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy a nonstop pöfékelés pénzügyileg sem tartható fenn.
A Bank Gutmann sorozatában híres családok vagyonhoz fűződő viszonyáról írunk, számos jó gyakorlatot ismertetve. Mostantól magyar példákkal bővítjük a sorozatot, hogy azt is bemutassuk, hazánkban miként állnak a vagyonhoz és annak átadásához kapcsolódó kérdésekhez.
Az elmúlt év legnagyobb kiszállói között az élelmiszeripar volt a sláger, magyarokkal az élen: a már régóta elkerülhetetlen piaci konszolidáció éllovasai a hazai nagyvállalatok voltak. A műanyagiparban külföldi cégek csipegettek, és a gyógyszer- és egészségiparban is volt mozgolódás. Mészáros Lőrinc és körei haraptak egy szeletet a Budapest–Belgrád-vasútépítésből, és belenyúltak a veszélyeshulladék-kezelésbe, továbbá egy klasszikus startupexitet is láthattunk az USA-ba, egy egészen különleges iparágban. A listát böngészve egy felfutó trendre is felfigyelhetünk: egyre gyakoribb, hogy magánbefektetők egy csoportja áll össze, és vásárolja be magát középvállalatokba, ezzel párhuzamosan egyre aktívabbak a piacon a rejtélyes befektetői hátterű, de kormányközeli szereplőkhöz köthető magántőkealapok is.
