Ritka az olyan piac, ahol akkora fejlődést hozott volna az elmúlt néhány év, mint a hazai magánegészségügyben. A 350 milliárd forintosra becsült szektorban a harminc legnagyobb cégnél már évente 80 milliárd forint bevétel landol, éppen épül egy új magánkórház, és miközben még mindig gombamód szaporodnak a szolgáltatók, látványos felvásárlásokkal és jelentős friss tőkéből új erőközpontok jönnek létre. Lassan felépül egy párhuzamos egészségügyi rendszer, amelyben néhány terület ugyan mindig állami privilégium marad, de egyre többen végleg búcsút mondhatnak a közkórházaknak. Ami egykor a gazdagok luxusa volt, az ma már az élet része.
15 oldal a magánegészségügyről.
2020 minden korábbinál jobban megmutatta, mit jelent a piaci logika, és miért virágzik a magánegészségügy Magyarországon. Amikor a koronavírus-járvány első tavaszi hulláma lecsapott, és hirtelen mindenki csak kapkodta a fejét a gyorstesztek, PCR-vizsgálatok, antitestek és antigének világában, magánrendelők és magánlaborok már az első szállítmányok beszerzésén és árazásán dolgoztak. A nehezen átlátható központi protokollok és a vonakodó állami koronatesztelések közepette tapintható volt a növekvő privát kereslet, amire azonnal rákapcsolódott a magánszektor – egymást húzva egy hónap alatt legalább tucatnyi intézményben kiépült egy komplett új üzletág a legolcsóbb gyorstesztektől a házhoz menő PCR-vizsgálatokig.
Mivel minden körülmények között gyógyítani és keresni akar – akkor is, amikor az állami egészségügy műtéti stopot rendel el –, rugalmasan és gyorsan reagál.
A nyár végére a legnagyobb magánszolgáltatók kétharmada már úgy végezte a teszteléseket, mintha mindig ezt csinálta volna – finomodtak az eljárások, a verseny hatására bizonyos típusoknál kezdtek csökkenni az árak, és ahogy az egyik fővárosi egészségközpont tulajdonosa egy háttérbeszélgetésen megjegyezte, ha arra lett volna igény, a fűszoknyás mintavételt is percek alatt bevezetik.
2020-ban nem ér minket váratlanul az a megállapítás, hogy minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő online jelenlét és ehhez kapcsolódóan az online ügyfélélmény biztosítása. A fogyasztók már nem csak fizikai terekben, mondjuk egy boltban találkoznak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal, hanem gyakran egy applikáción vagy weboldalon keresztül. De Dalos Ottó, a Cisco magyarországi ügyvezető igazgatója szerint […]
2020-ban nem ér minket váratlanul az a megállapítás, hogy minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő online jelenlét és ehhez kapcsolódóan az online ügyfélélmény biztosítása. A fogyasztók már nem csak fizikai terekben, mondjuk egy boltban találkoznak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal, hanem gyakran egy applikáción vagy weboldalon keresztül. De Dalos Ottó, a Cisco magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a lényeg most is ugyanaz: „Az legyen az érzésed, hogy kiszolgálnak, hogy a maximumot kapod.”
Egy kis app történelem
Az applikációk a mobil- és okoseszközök robbanásszerű terjedésével jelentek meg az életünkben, majd a 2010-es években megszületett az „app economy”, azaz az applikáció alapú gazdaság fogalma is. Ami annyit jelent, hogy szinte mindenre elérhető egy mobil alkalmazás, legyen szó vásárlásról, bankolásról, utazásról, tanulásról, sportról, vagy – szomorú aktualitással – a koronavírus kontaktkutatásáról. Ugyanakkor nemcsak a fogyasztók használnak alkalmazásokat, ma már az üzleti élet legtöbb folyamata is applikációkon alapul, amelyek a privát vagy nyilvános felhőből elérhetőek.
Az alkalmazások tehát a mindennapi életünk részévé váltak, szeretjük az egyszerű, gyors, megbízható appokat. Ezeknek a fejlesztése és működtetése viszont egyre bonyolultabb informatikai rendszereket és egyre több erőforrást követel, miközben az esetleges hibák okozta károk is egyre nagyobbak. A Cisco számításai szerint például minden egytized másodperc kiesés 1 százalékos visszaesést jelent az eladásokban, a felhasználók pedig keményen büntetik, ha egy digitális szolgáltatás nem megfelelően működik. „Ha mondjuk megszakad a repülőjegyfoglalásod, azonnal mész egy konkurens céghez – sőt még a barátaidnak is elmeséled a rossz élményt, őket is lebeszélve a szolgáltatásról. Ma már legalább annyira ragaszkodunk a bevált alkalmazásokhoz, mint korábban a kedvenc márkákhoz,” – mondja el Dalos Ottó.
A tét pedig egyre nő. Az előrejelzések szerint 2023-ra már világszerte évente közel 300 milliárd mobilapplikációt fognak letölteni a 2018-as 194 milliárdhoz képest, a piac értékét pedig felbecsülni is nehéz.
Mire nyújt megoldást az AppDynamics?
A Cisco AppDynamics megoldáscsomagja gyorsabbá és olcsóbbá teszi az új vállalati és fogyasztói (B2B és B2C) alkalmazások fejlesztését és bevezetését, továbbá az esetleges hibák kijavítását, sőt még azok bekövetkeztét is segíthet megelőzni. Röviden: kódszintre képes lebontani az applikációkat, majd pontosan lokalizálja az esetleges problémákat.„Azért döntöttünk az AppDynamics mellett, mert nem nagyon van más hasonló megoldás a piacon. Szoftveres hibakeresés nélkül megtalálni a gond forrását tízszer ennyi ideig tartana” – mondta Simon István az NTT ügyvezetője. Az NTT 25 éve a Cisco partnere, és egyben az AppDynamics megoldás egyik első hazai forgalmazója és felhasználója.
„Az IT szakemberek sokszor a tűt keresik a szénakazalban: megvizsgálják a szervereket, a hálózatot, aztán elkezdik nézegetni a kódot, közben az ügyfelek mérgelődnek, morzsolódnak le. Még ha mindez párhuzamosan is zajlik, akkor is rengeteg időbe telhet, mire megtalálják és kijavítják a hiba okát” – tette hozzá a cégvezető.
A maximumot nagy hatékonysággal
Egy szoftvertermék esetében, a fejlesztőn kívül többnyire senki nem tudja, hogy belül mi történik. Eddig. Az AppDynamics legfőbb erősségei közé tartozik, hogy mátrix-szerűen felrajzolja miként is néz ki az alkalmazás, és képes azonnal lokalizálni a problémát – akár az adott forráskód soráig elvezetve a szakembereket. Eközben pénzügyi összehasonlíthatóságot is ad, ami szintén fontos szempont.
A megoldás iparágtól függetlenül képes belelátni a szoftverekbe. Persze felmerülhet, hogy bepillantást engedni egy alkalmazás mélyébe egyben IT biztonsági kérdéseket is felvet. Mivel azonban az AppDynamics rendszere a Cisco teljes IT biztonsági portfóliójával integráltan működik, külön védelemre nincs szükség.
Kulcs a hatékonyság
Az NTT magyarországi irodája az AppDynamics megoldás vonatkozásában kompetencia központként működik a régióban. Szolgáltatásai nem csupán viszonteladóként, hanem komplex konzultációs megoldásként is igénybe vehetők.
„Egy szakértők által megtervezett, implementált és üzemeltetett AppDynamics megoldáscsomag komoly átláthatóságot biztosít egy agilis cégvezetés kezében, és megmutatja a hibák, problémák üzleti hatásait is. Egy cégvezető láthatja, hogy ha mondjuk nem bővíti az infrastruktúrát, annak pontosan milyen hatásai lesznek az üzletfolytonosságra és ennek alapján dönthet arról, indokolt-e az adott beruházás. Manapság, amikor soha nem látott sebességgel születnek döntések informatikai fejlesztésekről, közben viszont sok helyen kell vágni a költségvetésen, ez különösen fontos.” – teszi hozzá Simon István.
A járványt is kiálló tőzsdének köszönhetően az amerikai Forbes 400-as gazdaglistája első húsz (egészen pontosan huszonegy, mert az utolsó helyen holtverseny alakult ki) szereplőjének szekere jobban megy, mint valaha. Összesen 1,3 billió dolláros vagyonuk 21 százalékkal emelkedett tavaly óta, ezzel szemben az átlagos Forbes 400-tag nyolc százalékkal növelte vagyonát egy év alatt. Mindenesetre ez a huszonegy fő teszi ki az idei lista összértékének 42 százalékát. A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg kiütötte Warren Buffettet a harmadik helyről, Elon Musk pedig először jutott a húsz leggazdagabb közé. Az amerikai Forbes a július 24-i részvényárfolyamokkal számolt, és külön értékelte a milliárdosok jótékonykodását is, egytől ötig tartó skálán.
A Shell globális alelnökeként 80 országban, 45 ezer kereskedelmi egységet felügyelni, félmillió kollégát motiválni, 30 millió vásárlót elégedetté tenni nap mint nap, olyan projekteket életre kelteni, mint a Shell V-Power és SMART klub kártya, csakis kiváló vezetői készségekkel lehet. De meg lehet vajon ezeket tanulni? Kapitány István „A győztes csapatról” című MesterAkadémia videókurzusában pontról pontra, személyes történetekkel fűszerezve ad útmutatót, hogyan legyünk jó vezetők
