Ritka az olyan piac, ahol akkora fejlődést hozott volna az elmúlt néhány év, mint a hazai magánegészségügyben. A 350 milliárd forintosra becsült szektorban a harminc legnagyobb cégnél már évente 80 milliárd forint bevétel landol, éppen épül egy új magánkórház, és miközben még mindig gombamód szaporodnak a szolgáltatók, látványos felvásárlásokkal és jelentős friss tőkéből új erőközpontok jönnek létre. Lassan felépül egy párhuzamos egészségügyi rendszer, amelyben néhány terület ugyan mindig állami privilégium marad, de egyre többen végleg búcsút mondhatnak a közkórházaknak. Ami egykor a gazdagok luxusa volt, az ma már az élet része.
15 oldal a magánegészségügyről.
2020 minden korábbinál jobban megmutatta, mit jelent a piaci logika, és miért virágzik a magánegészségügy Magyarországon. Amikor a koronavírus-járvány első tavaszi hulláma lecsapott, és hirtelen mindenki csak kapkodta a fejét a gyorstesztek, PCR-vizsgálatok, antitestek és antigének világában, magánrendelők és magánlaborok már az első szállítmányok beszerzésén és árazásán dolgoztak. A nehezen átlátható központi protokollok és a vonakodó állami koronatesztelések közepette tapintható volt a növekvő privát kereslet, amire azonnal rákapcsolódott a magánszektor – egymást húzva egy hónap alatt legalább tucatnyi intézményben kiépült egy komplett új üzletág a legolcsóbb gyorstesztektől a házhoz menő PCR-vizsgálatokig.
Mivel minden körülmények között gyógyítani és keresni akar – akkor is, amikor az állami egészségügy műtéti stopot rendel el –, rugalmasan és gyorsan reagál.
A nyár végére a legnagyobb magánszolgáltatók kétharmada már úgy végezte a teszteléseket, mintha mindig ezt csinálta volna – finomodtak az eljárások, a verseny hatására bizonyos típusoknál kezdtek csökkenni az árak, és ahogy az egyik fővárosi egészségközpont tulajdonosa egy háttérbeszélgetésen megjegyezte, ha arra lett volna igény, a fűszoknyás mintavételt is percek alatt bevezetik.
Vannak, akiket már felvásárolt a Doktor24, és vannak, akiket ezután fog – ez az ember érzése az elmúlt évek, hónapok lendületes expanziója és a további beruházási tervek láttán. Egy kis rendelő útja az ország következő nagy magánkórházáig.
Már-már tankönyvi esettanulmányként példázza a komplett hazai magánegészségügy felfejlődését a Doktor24 története: az eredetileg foglalkozás-egészségügyre szakosodott WorCare Kft. egy kis lakásból, egyetlen bérelt rendelővel, az első évben csupán és kereken tízmillió forintos árbevétellel elindulva tizenöt évvel később ott tart, hogy Doktor24 néven meggyőző organikus fejlődés után egyre nagyobb cégeket egyre nagyobb étvággyal bekebelezve már az élbolyt kerülgeti. És hogy igazán kerek legyen a történet, a WorCare egykori alapítói pontosan abban az épületben ismerték meg egymást, és kezdtek el még egy teljesen más iparágban együtt dolgozni, ahol ma a Doktor24 tulajdonosaiként és vezetőiként is együtt ülnek. Lancz Róbert, Lancz Ildikó és Kóka János közös sztorija a budapesti Váci út 37. alatt íródik több mint negyed évszázada.
Kóka János, Lancz Ildikó, Lancz Róbert
Az orvosok csak gyógyítsanak Ha egy mezei páciens hajlamos meghökkenni a magyar egészségügyben olykor tapasztalható furcsa folyamatszervezési mechanizmusokon, akkor el lehet képzelni, mit érez egy informatikus. Márpedig a WorCare-t alapító Lancz házaspár és a melléjük tulajdonos befektetőként becsatlakozó Kóka János is mind informatikai háttérrel – Kóka János és Lancz Róbert az egykori Elender menedzsmentjéből, Lancz Ildikó az egyik első hazai internetszolgáltatóként nevet szerző Datanetből – nézett rá az egészségügyi szolgáltatások színvonalára, ahol ugyan sok remek orvost, de kritikán aluli munkaszervezést és hatékonyságot láttak.
Az orvos végzettségű Kóka János esetében minderre korábbi élményei is rárakódtak, hiszen pont azért hagyta el annak idején a pályát (és lett informatikai szakember, vállalkozó, politikus és most egészségügyi befektető), mert a traumatológián mindent csinált, csak a szakmáját nem. „Voltam adminisztrátor, betegkísérő, műtősfiú, ha kellett, de nagyon kis része volt a munkámnak a baleseti sebészet. És ezzel nem voltam egyedül, azt éreztem, hogy ha az orvosok nem csinálhatják csak azt, amihez tényleg értenek, akkor nincsenek megbecsülve. Itt mindent leveszünk a vállukról, az adminisztrációt, a marketinget, a számlázást, az asszisztenciát, adjuk a teljes infrastruktúrát, és ők gyógyíthatnak.”
A környezet valóban professzionális, nem hivalkodó, de látszik, hogy nem sajnálták a pénzt az infrastruktúrára. „Amikor a gyermekkardiológusunk, az egyik legjobb az országban, elénk állt, hogy ha egy bizonyos típusú gyerekszív-ultrahangot nem veszünk meg, akkor nem tudja garantálni a legjobb színvonalat, akkor mi beszereztük, holott pont kétszer annyiba került, mint egy másik gép” – derül ki, miközben Lancz Róbert büszkén vezet körbe a körülbelül 25 szakmát felvonultató komplexum rendelőiben. A drága műszereken túl van gyereksarok, a járvány miatt frissen felszerelt csírátlanító légtisztító berendezés a falakon, és például az ételallergiákra is odafigyelő büfé, amit a hosszabb szűrővizsgálatokra érkezők ingyen használhatnak, miután végeztek. Utóbbiak inkább külsőségek és az ügyfélélmény részei, de fontos kellékei a profi gépezetnek, amihez hosszú évek alatt jutottak el.
A kezdetben néhány órára bérelt pár négyzetméteres rendelő mögé előbb ügyfélszolgálatot, bejelentkezést, IT-támogatást és némi komfortot igyekeztek tenni, majd szűk tízévnyi organikus növekedés után léptéket váltottak. Addigra már – első körös kockázati tőkebefektetőjükkel, a milliárdos Futó család Finext Zrt.-jével a háttérben – egy egészségkártya formájában a Doktor24 név is létezett, körülbelül harminc emberük és 250 milliós árbevételük volt, mire eljött az első történelmi pillanat: felvásároltak egy náluk nagyobb múltú, nagyobb méretű, de épp nehéz időket élő konkurenst.
„Mindig majdnem dupláztunk, amikor valakit megvettünk” – mondja Kóka János, miközben papírra skiccel egy infografikát az árbevételi adatokról. Az egymást követő tornyok jól mutatják a növekedés két forrását és a tempót, amibe az Oxivit-ügylettel kezdődően belekezdtek, és rögtön utána a szintén vállalategészségügyre szakosodott Medicina B.M-mel folytattak. A cégek beolvasztását, a működés és az egyre bővülő csapat összecsiszolását kezdettől fogva Lancz Ildikó viszi, ő az, aki mindig stabil pályán tartja az egyre nagyobb szervezetet, levezényli a szükséges fejlesztéseket, őrzi a tüzet, míg a férfiak befektetőkre és újabb akvizíciós célpontokra vadásznak.
Kétszáz emberrel, körülbelül kétmilliárdos forgalommal már két évvel ezelőtt is látszott, hogy a Doktor24 a nagyok ligájában akar játszani – ekkor nyitották meg 1300 négyzetméteres rendelőkomplexumukat a Váci úton. Ez egyrészt tükrözte, merre megy a piac – az elszórt, szigetszerű kis lakásrendelők helyett nagy, gazdaságosabban működtethető centrumok jönnek létre –, másrészt az iparág nemzetközi óriásbefektetőinek térképére is feltette a társaságot, további akvizícióknak és nagyberuházásoknak megágyazva.
A legértékesebb skalp A befektetőkeresés általában fáradságos és kétesélyes folyamat, mint ahogy egy akvizíció előkészítése és levezénylése is minimum fél év – az elmúlt időszakban ezek párhuzamosan zajlottak a Doktor24-nél, és valahogy minden klappolt. Nem akárkiket és nem akármennyi pénzt vontak be idén márciusban, a koronajárvány tavaszi hulláma miatti satufék előtti utolsó pillanatban. Az egyik új tulajdonos a 80 millió eurót kezelő Ananda Impact Ventures a kontinens egyik legnagyobb olyan alapja, amely társadalmilag vagy környezetvédelmi szempontból fontos célokat támogat a befektetéseivel. Ez az első üzlete Kelet-Európában, amit az egyik társalapító, a Budapesten élő Johannes Weber úgy indokol, hogy nagy potenciált lát a magyarországi magánegészségügyben, és szimpatizál a Doktor24 stratégiájával. Például azon elemével, hogy nem csupán a legfelső fél százaléknak akarnak ellátást nyújtani, hanem széles körben akarják elérhetővé tenni szolgáltatásukat.
A másik friss cápának, a Value for Capital (V4C) nemzetközi tőkealapnak kifejezetten nagy rutinja van a térség magánegészségügyi ágazatában, és az, hogy a román piac egyik nagyágyúja, a MedLife befektetőjeként most először a magyar piacra lépve éppen a Doktor24-nek szavazott bizalmat, sokat elárul arról, mire számít. Ahogy a kanadai születésű, amerikai állampolgárságú, Párizsban élő Bill Watson el is mondta egy nyári bemutatkozó videóüzenetében: olyasmi forgatókönyvet lát, mint a Medlife-befektetés előtt, vagyis egy erősen fővárosi központú magánklinikából hosszú távon országos elérésű, komplex szolgáltatást nyújtó piacvezetőt akarnak építeni.
A V4C és az Ananda, vagyis a két tőkealap részvételével közel tízmillió eurót, nagyjából 3,5 milliárd forintot vontak be ezekre a távlati célokra, és cserébe megváltak egy meghatározó kisebbségi (ötven százalékot el nem érő) paketttől (a Finext is kiszállt). A pénz egy része már megtalálta a helyét: idén tavasszal ugyanis a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet és a tatai Kastélypark Klinika is a Doktor24-hez került.
Utóbbi az eddigi legnagyobb skalp, nem csupán mérete – milliárdon felüli árbevétele, tekintélyes EBITDA-ja és ehhez mérten 2,2 milliárd forintra becsült piaci értéke – okán, hanem mert Béres Györgyről, az ország talán legnevesebb térdsebészéről és az általa alapított ortopédiai és végtagsebészeti magánkórházról valószínűleg az is hallott, akinek sosem volt még szalagszakadása. A most 73 éves professzor egyébként a gyógyítástól nem, csak a cégtulajdonlástól vonult vissza, miután learatta életművének gyümölcsét, és Tata mellett hamarosan a Doktor24 újonnan felépülő budapesti magánkórházában is fontos szerepet kap.
Merthogy a következő lépés egy 2,5 milliárd forintból megépülő 3000 négyzetméteres magánkórház Őrmezőn, amit már a koronajárvány előtt elterveztek és elkezdtek. A projekthez 280 millió forintos beruházásösztönző állami támogatást is elnyertek, és ha ezen valaki meglepődik Kóka János korábbi ellenzéki politikusi múltja miatt, arra ő azt mondja, több mint tíz éve véglegesen kiszállt a politikából, tisztán gazdasági szereplőként kiegyensúlyozott kapcsolatot ápol a döntéshozókkal, nemzetközi kapcsolatrendszere pedig kifejezetten segíti a tőkepiacon való tájékozódásban.
A beruházás tehát annak ellenére zajlik, hogy a járványhelyzet megütötte az egész szektor, így a Doktor24 üzleti tervét is. A fejlesztésekkel azonban nem álltak le, öntik a pénzt a projektekbe, és előremenekülnek, ahogy tulajdonképpen korábban is tették. Még sehol sem volt például a Covid-19, és a videokonzultációs távorvoslás sem volt elfogadott vagy támogatott Magyarországon, de tavaly ősszel már azért mentek ki a Medica nevű éves orvostechnológiai világkiállításra, hogy a telemedicinában használható eszközöket megismerjék és tesztelhessék.
A Covid persze megütötte az egész szektor, így a Doktor24 üzleti tervét is, de a fejlesztésekkel nem álltak le, öntik a pénzt a projektekbe, előremenekülnek.
„Két éven belül akartuk élesben kipróbálni őket, de úgy felgyorsultak az események, hogy már közel ötezer online konzultáción vagyunk túl. Nagyon pozitív hozadéka lenne a járványnak, ha a telemedicina velünk maradna, és beépülne az orvoslásba” – mondja Lancz Róbert, miközben lelkesen kicsomagol egy szettet. Egyes elemeivel – ha azok mondjuk ott vannak egy idősotthonban vagy egy messzebb élő családnál – az orvos távolról is meg tudja hallgatni a páciens szívét, vagy virtuálisan is megvizsgálhatja a fülét, mert „erre megy ma a világ”.
Az informatikai szemlélet tehát itt is átjön, de azt mindhárman hangsúlyozzák, hogy a lényeg nem a kütyükön, hanem az embereken múlik. „Már tudunk olyan körülményeket kínálni, hogy külföldről is szívesen hazaköltöznek az orvosok, több példa is volt már rá, és az is cél, hogy minél többen maradjanak nálunk főállásban” – mondja Lancz Ildikó. A kimutatott bruttó bérek – minden munkakört egybemosva – átlagosan havi 305 ezer forintot tettek ki 2019-ben, de mivel az orvosok egy része vállalkozóként kötődik a Doktor24-hez, önmagában ezekből az adatoktól nem lehet megítélni a fizetések versenyképességét.
A tulajdonosok kimondott célja mindenesetre egy „világszínvonalú” orvosi gárda felállítása, ami nem csupán sztárorvosok szerződtetését jelenti, hanem Kóka János szavaival a „secret szósz” bevetését, vagyis hogy hogyan lehet csapatot építeni a most éppen 230 orvosukból, azért, hogy ennek végső soron a még jobb orvoslás legyen az eredménye. Ez Spányik András szemléletével is találkozik, aki, miután néhány évvel ezelőtt elindította az ország első pszichoszomatikus szakrendelőjét Pasaréten (Forbes, 2017/09), egy ideje a Doktor24 orvosigazgatója. Orvosi megközelítése maradt a régi: a panaszokat holisztikusan kell közelíteni, a két egység, a test és a lélek orvosainak – szakorvosoknak és pszichológusoknak, pszichiátereknek – együtt kell dolgozniuk, és arra is szükség van, hogy a ház orvosai rendszeresen összeüljenek, és megbeszéljék egymással az eseteiket.
Doktor24 Medicina Zrt.
Meghatározó tulajdonosok: Lancz Róbert, Lancz Ildikó, Kóka János, Skorán Ottó, Ananda Impact Ventures, Value for Capital
Adózás utáni eredmény (millió forint) 2017 72 2018 82 2019 77 2020* 105 *A felvásárolt Kastélypark Klinikával és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézettel együtt. Forrás: Bisnode
A Shell globális alelnökeként 80 országban, 45 ezer kereskedelmi egységet felügyelni, félmillió kollégát motiválni, 30 millió vásárlót elégedetté tenni nap mint nap, olyan projekteket életre kelteni, mint a Shell V-Power és SMART klub kártya, csakis kiváló vezetői készségekkel lehet. De meg lehet vajon ezeket tanulni? Kapitány István „A győztes csapatról” című MesterAkadémia videókurzusában pontról pontra, személyes történetekkel fűszerezve ad útmutatót, hogyan legyünk jó vezetők
Encs régóta és több szempontból is a magyar vidéki éttermiség Napkorongja, és az Anyukám mondta 2017-ben kettőződött meg egy miskolci miniegységgel. Ideje volt már tehát, hogy újabb Pizza, Kávé, Világbéke nyíljon valahol, de azt a legoptimistább rajongó sem gondolta, hogy rögtön Egerbe és Debrecenbe is érkezik egy, budapesti kitérőkkel.
A második világháború utáni évtizedekben is alkottak nagyszerű magyar építészek, és nemzetközi viszonylatban is megállták a helyüket. Egyedi, helyspecifikus építészeti örökséget hagytak ránk, arról nem ők tehetnek, hogy melyik korba születtek. Szocmodern épületeiken meglátszik az idő múlása, de házaik merészek, gondolatgazdagok, és általában véve szerethetők. Egy olyan kor termékei, amit könnyebb nem szeretni, mint megérteni.
