Sok válságon túl vannak, nagy kérdés, hogy veszik ezt a minden példa nélküli mostanit a nagy magyar családi cégek. A gazdaságvédelmi akcióterv egyik lépése komolyan érinti az árazásukat, de a legtöbbjük a jelenlegi helyzetben is stabil tudott maradni.
Vezető szerkesztő: Zsiborás Gergő Számolta és írta: Sándor Krisztián és Bánáti Anna
MÓDSZERTAN Hogyan számoltunk? Családinak vettük azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság áll fenn (tehát a házastársak által tulajdonolt cégeket, ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba) – a tulajdonviszonyokat tekintve legalább 50 százaléknak kell egy család kezében lennie. A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA-alapon számoltunk, leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. Iparági szorzókat használtunk, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát.
A Bisnode PartnerControl adatai segítették a munkánkat, a cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot.
Márton Katalin bolondul a harsány, karakteres szettekért, de a legjobban annak örül, ha a messziről észrevehető mosolyával azonosítják.
Karrier Azon kevés nő egyike, akik egy közel hatvanmilliárd forintos árbevételű magyarországi nagyvállalat topmenedzsmentjének tagjai. Két éve a Praktiker HR-vezetője és CSR-igazgatója, idén év elején a vállalat csúcsvezetésében is helyet kapott. Márton Katalin a pályáját is a Praktikernél kezdte HR-vezetőként, de onnan aztán elkanyarodva dolgozott Bécsben, az MCN Telecom nemzetközi HR-menedzsereként, majd részt vett a Posta Biztosító felépítésében és egy építőipari cég (Saint-Gobain Építőanyag Kereskedő Zrt.) átstrukturálásában is. Gyermekei megszületése után örömmel visszaült az iskolapadba, hogy elvégezze a Werk Akadémia enteriőrstylist-képzését. Bár jelenleg nem vállal megbízásokat, a családi otthont folyton csinosítja. Szereti a munkáját, és büszke arra, ahol tart, de a legnagyobb elégedettséggel a karrierje adta szabadság tölti el. „Nem a munka önmagában a cél – mondja –, hanem a feladat, amiben önmagunk lehetünk. Ez megalapozhat egy jó életet.”
Stílus Gyerekkorában is érdekelte a divat, az édesanyjának köszönhetően már tinikorában hódolhatott az öltözködés iránti szenvedélyének. „Anyukámnak a varrás volt a hobbija. Elképesztő darabokat gyártott nekem a Burdákból, amiket apukám hozott haza a németországi útjairól. Így már tizenöt évesen is tűzpiros, nagy aranygombos kosztümben járhattam, ami akkor, a 80-as években Békéscsabán rettentő menőnek számított.” A karakteres külsőhöz azóta is töretlenül vonzódik, markáns, élettel teli, nőies darabokat hord, színes és nagy virágos ruháinak számát megsaccolni sem tudná. Ha mégis feketét visel, azt is megbolondítja valami színessel, például egy hangsúlyos harisnyával. „Egyszer mentem be tetőtől talpig feketében az irodába, az egész napom mentegetőzéssel telt, hogy nincs semmi baj” – mondja nevetve. Színek, nőiesség és megfizethetőség – utóbbi legalább ilyen fontos. Egyedül szemüvegkeretre és cipőre hajlandó többet költeni – ez a két kiegészítő nemcsak esztétikai funkciót tölt be –, de a ruháit fast fashion márkáktól vagy kedvenc békéscsabai turkálójából szerzi be. „A luxusmárkákat nem engedhetem meg magamnak, és nem is vágyom rá, hogy így tűnjek ki. Enélkül is mindig észrevettek” – mondja, és arra a legbüszkébb, amikor azt mondják neki, messziről látszik a mosolya. „Mert a stílus nemcsak a megjelenés, hanem az a kerek egész, amit képviselsz.” A magyar üzleti világban a legstílusosabb nőnek Czakó Borbálát tartja. „Abszolút ikon és példakép fantasztikus életúttal és karrierrel, és a hihetetlenül pozitív személyiségével. Imádom, amikor felveszi a pink ruháját, azt is olyan méltósággal teszi, mint mindent.”
Relax Úszás nélkül nem indulhat el a napja, de alapvetően a passzív pihenés híve, az alvástól és az olvasástól töltődik fel a legjobban. Esténként egy félórára mindig beül az infraszaunába, ahová telefon helyett könyvet visz magával, mostanában Barabási Albert-Lászlóét. Általában két könyvet – egy súlyosat és egy könnyebbet – olvas párhuzamosan, utóbbi lehet egy romantikus vagy bűnügyi regény. Legmeghatározóbb olvasmányélménye a botránykönyvként számon tartott Amerikai psycho. „Abban a bizniszközegben, amiben egykor külföldön mozogtam, sokszor elgondolkodtatott, amit láttam. Európa egyik legexkluzívabb irodaépületébe, a bécsi Millenniumi toronyba jártam dolgozni, állandóan repültem, luxushotelekben szálltam meg, és luxuséttermekben ettem, mégis mindig az foglalkoztatott, hogy mi van a felszín alatt. Át kellett gondolnom, hol legyenek a határok és a hangsúlyok az életemben.”
Sok hazai grafikus van, akinek egyik kifejezőeszköze a notesz, olyan vállalkozásból azonban, ahol a füzet nemcsak egy felület, hanem a cég szíve-lelke, már jóval kevesebb. Papírból megélni 2020-ban sem lehetetlen, de az egyszeri vásárlók mellé nem ártanak a nagy, céges löketek – esetleg egy saját bolt.
Populáris, humoros előadásaival, tízezres példányszámban fogyó könyveivel és közösségimédia-szerepléseivel az egyik legismertebb pszichológus lett, zárt Facebook-csoportjában ezrek osztják meg egymással párkapcsolati problémáikat. Almási Kitti ma már ideje nagyobb részében előadó és influenszer, mint amennyiben terápiás pszichológus: egy-egy kliens helyett tömegekhez szól. Pénzről viszont nem beszél.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.