Elsők között, még az átkosban kezdték el gyártani az akkoriban úri huncutságnak tartott könyökkaros napernyőket, és ezzel fixen bebetonozták magukat a piacra – és a teraszokra is. Az árnyékolástechnikával foglalkozó Vendrey és Társa Kft. a nyugati ernyők kopizójaként indult, ma már szinte nincs ember, aki legalább egyszer ne ült volna valamelyik napernyőjük alatt.
1983-ban a Vendrey család garázsából gyakran szűrődtek ki kalapácshangok. A família egyik rokona korábban Németországban vett egy akkor itthon még ismeretlennek számító könyökkaros napernyőt, ami felkeltette a család érdeklődést. Pénzük nem volt a külföldi luxustermékre, így úgy döntöttek – kihasználva a családfő, Vendrey Dénes mérnöki tudását –, hogy az udvarban elkészítik maguknak a replikát. A vázat Dénes és sógora állította össze, a vásznat Vendrey Kata húga varrta meg a hálószobában.
Nem voltak speciális készleteik, az első barna színű, narancs csíkos Vendrey napernyő még hétköznapi anyagokból állt össze. A próbadarab híre hamar elterjedt a XII. kerületben, csodájára jártak a szomszédok, így hamar vevőre is talált. A prototípust harmincezer forintért adták el, és a sikeren felbuzdulva a család gyorsan elkészítette a második, majd a harmadik napernyőjét is.
Persze mindenki tudja, hogy a megvetően bulinegyednek vagy romkocsmanegyednek nevezett városrészben sokkal több van olcsó sörnél, de mi, hazaiak az utóbbi években pénteken vagy szombaton este már félve vagy sehogy sem merészkedtünk be a kerületbe, mert akár csak a Kazinczy utcán végigmenni is idegpróbáló vállalás volt. A járvány megtépázta a helyi vállalkozókat, mi, vendégek viszont most egy kicsit fellélegezhetünk: nem kell két héttel korábban asztalt foglalni, ha a környéken akarunk vacsorázni, és ha kora este jövünk, jó eséllyel még a kedvenc kocsmánkban is lesz asztal. Mivel a Forbes a nyáron ideiglenesen a Király utcába költözött, újra felfedezhettük a 7. kerület szívének, a Klauzál térnek és közvetlen környékének legszerethetőbb helyeit: kocsmákat, piacot, kávézót, pékséget – és persze a kultúra sem maradt ki.
Klauzál téri vásárcsarnok
A III-as számú vásárcsarnok (a kapun azóta is ott ez a felirat) épületét 1897-ben adták át, és ezzel került a Klauzál téren akkor már működő szabad téri piac tető alá. Az épület a Klauzál teret és az Akácfa utcát összekötő átjáróház, és szerencsére 2015-ös, teljes körű felújítása után is megmaradt az a vonzó tulajdonsága, hogy keresztül lehet sétálni rajta.
A vásárcsarnokban mostanság kevés árus van, cserébe jó minőségű élelmiszereket lehet kapni, és tömegnyomortól sem kell tartani. Van egy szuper sajtos különösen széles, minőségi választékkal – vendéglátóhelyeket is ellátnak –, egy prémium hentes és a zöldség-gyümölcs árusok kínálata is nívósabb az átlagosnál. Lenne még a piacban potenciál, mert a felújításkor galériát is kialakítottak benne, ahol ugyan megjelent például a Pozsonyi útról induló Nemsüti a vegetáriánus konyhájával, de fent nagyobbrészt üresen árválkodnak az üzlethelyiségek. Vasárnaponként antik piacot is tartottak a csarnokban; mivel ezt főleg turisták látogatták, tavasszal felfüggesztették a működését, de tervezik az újraindítását.
Úgy tűnik, Rókay Attila, aki a 7. kerületi önkormányzat tulajdonában álló piac ügyvezetője tavaly november óta, szintén látja a fejlesztés szükségességét és lehetőségét: hamarosan új koncepciót dolgoznak ki a piac üzemeltetésére, és igyekeznek majd követni a fogyasztói trendek változását. A tervek szerint fontos helyet kapnak a hazai termelők és a zöldebb gondolkodás, a fenntarthatóság – az ügyvezető felveti azt is, hogy a csomagolóanyag-mentességre – piac lévén – viszonylag könnyen át tudnának állni.
A 2015-ös felújítás költsége: 2,4 milliárd forint Tervezett megtérülés a felújítás után: 10 év Jelenleg működő üzlethelyiségek/árusok száma: 16 Éves átlagos vásárlószám a piacon: 106 ezer
Kisüzem
A Kisüzemet egyszerűen eltalálták. Úgy baromi otthonos és laza, hogy az aranyoskodás és a menőzés egyformán távol áll tőle, simán csak kényelmes és őszinte. És nem kell a hangulatért cserébe kompromisszumot kötni, mert szuperül főznek, a napi ajánlatok mellett itt stabilan lehet olyan kajákat enni, amiknek minden kocsmában lenniük kellene, például sokféle grillszendvicset vagy a megunhatatlan csirkemájas grilltálat. Az italkínálat kivételes: aki rövidezni szeretne, a szokásos tételeken felül több mint negyven fajta whiskyből és 130 fajta rumból (külön rumlap!) választhat, ami az egyik tulajdonosnak, Tesfay Dánielnek a mániáját tükrözi. A borosok többek közt Nyári Ödön remek borait fogyaszthatják.
Dani elmeséléséből kiderül, hogy az enteriőr pont attól lett ennyire jó, hogy neki és tulajdonostársának eltérő az ízlésük: ő bensőségesebb irányba akart menni, ezért lett tölgyfapadló, társa, Dreissiger Laci pedig indusztriálisba, ezért lett sok beton. A növénydzsungel részben annak köszönhető, hogy amikor az egyik séfjük kisebb lakásba költözött, átköltöztette növénygyűjteményét a Kisüzembe. A harmadik tulajdonos Dani öccse, Áron, vele már a Király utcai Sirályban is együtt dolgoztak, az ottani csapat egy része jött el 2011-ben, és csinálta meg a Kisüzemet. A Sirály nemcsak kocsma volt, hanem közösségi és kulturális tér, és civil kezdeményezésekkel is szorosan összefonódott, ezért Daninak egyértelmű volt, hogy az otthonukká vált környéken akar maradni, hiába volt akkoriban még eléggé lepukkant a Klauzál tér. Az biztos, hogy a Kisüzem is hozzájárult ahhoz, hogy átalakult az arca.
Remélhetőleg hamarosan visszatérnek náluk az események is, mert a járvány előtt csütörtökönként koncerteket tartottak, vasárnaponként volt Némafilmzene, amikor hang nélkül vetített filmek alá zenészek játszottak élőben, és gyakran helyet adtak kiállításoknak is. Plusz extraság, hogy Daniék apja Eritreából származik, így időnként (főleg eseményekhez kötődően) felbukkannak az ahhoz a hagyományhoz kötődő ételek is.
Befektetés: 18 millió forint Megtérülés: 2 év Alkalmazottak száma: 18, alkalmisokkal együtt Forgalom: 84,5 millió forint (2018), 102 millió forint (2019)
Massolit Books & Café
Az eredeti Massolit Krakkóban található, egy David Miller nevű, ott élő amerikai expat viszi, ő nyitotta meg aztán a budapesti verziót is. A pesti Massolit nem ment túl jól, mert David általában nem volt itt, ezért 2012-ben egyik jó barátja, Pecák Judit átvette a vezetését. Adott volt tehát a koncepció: egy használt és új könyveket is tartó könyvesbolt és kávézó egyben. Amit a korábban tolmácsként és fordítóként dolgozó Judit tett hozzá, az az, hogy kifejezetten ráment az angol nyelven megjelenő magyar irodalomra és a magyar kultúrával kapcsolatos könyvekre. Vadássza a különlegességeket, megszerezte például az utolsó negyven példányt egy angolul megjelent Pilinszky-kötetből. De nem csillagászati áron kínált exkluzív darabokra kell gondolni, a Massolit könyvei abszolúte megfizethetők.
Judit úgy fogalmazza meg a hely lényegét: ide az ember egyedül is be mer menni. „Fontos, hogy a vendég úgy érezze, mintha hazaérkezne. Nagyon erős emiatt a törzsközönségünk, állandó vendégeinkről tudjuk, hogyan isszák a kávéjukat, és a vendégkörön belül is hamar kialakulnak ismeretségek, barátságok.”
Újhullámos kávét tartanak, enni sütiket, kekszeket, quiche-t lehet. Általában kínálnak valami gluténmentest és vegánt is, alapanyagaik közül igyekeznek, amit csak lehet, közvetlenül a termelőktől beszerezni. Szerveznek könyvklubokat, felolvasóesteket, kisebb koncerteket, vetítéseket, és részben ők indították el a független könyvesboltok Kis Könyves Éj nevű rendezvényét, amit a Könyvfesztivál idején tartanak. Befektetés: 500 000 forint kellett a kft.-alapításhoz, amikor Judit átvette a boltot.
Megtérülés: 3 év Alkalmazottak száma: 5 fiatal dolgozik részmunkaidőben, saját beosztásban Forgalom: 30 millió forint (2018), 36 millió forint (2019)
Gólem Színház
Mint Borgula András, a 2005-ben elindított Gólem Színház alapítója mondja, bolyongó zsidó színházként léteztek éveken keresztül, és bár az utóbbi hét évben biztos hátterük volt a Jurányi ház, vándorlásuk most ér igazán véget. A 7. kerületi önkormányzattól kaptak ugyanis tízéves használatra egy 500 négyzetméteres, majdnem romos helyet a Csányi utcában, amit már „csak” fel kell újítaniuk, hogy megszülethessen a Gólem Központ. Nemcsak színház lesz, hanem zsidó előadó-művészeti központ, ahol más társulatoknak is helyet adnak majd. Addig is a szomszédban működő Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban van a főhadiszállásuk, már szerveztek is pár közös programot, és a reményeik szerint a jövőben szorosabbra fűzik az együttműködésüket.
Bő másfél éve indították el a GóleMenzát: havonta egyszer főznek egy háromfogásos menüsort, amit jelenleg házhoz szállításra lehet megrendelni, a befolyt adományok pedig a színházat gyarapítják. Specialitásuk a babka nevű zsidó kalács, amit olyan fantáziadús ízesítésekkel is készítenek, mint a sós-karamellás és a hagymalekváros. András hangsúlyozza, hogy önfenntartóvá szeretné tenni a színházat, amire folyton keresi a kreatív megoldásokat. Szeptember közepén szeretnék elindítani péntekenkénti kiszállítással a (nem kóser) sábeszpakkot, ami jól jöhet azoknak, akik nem szeretnének hétvégén főzni. Céljuk az is, hogy az új helyen a jelenlegi évi kábé száz előadást és tízezer nézőt megduplázzák. Még koránt sincs meg az ahhoz szükséges forrásuk, hogy a teljes helyet felújítsák, először egy nagyjából százfős terem készül majd el, ahol október közepétől szeretnének előadásokat tartani, novemberben a divattervező Rotschild Kláráról szóló monodrámát mutatják majd be.
Befektetés: 2000 dollár, aminek a felét András támogatásként kapta, felét zsebből állta. Megtérülés:Az első előadásnál. Alkalmazottak száma: 6 teljes állású + egy évadban 45-50 emberrel állnak szerződéses viszonyban Forgalom: 84 millió forint (2018), 79 millió forint (2019), ami magában foglalja a jegyértékesítés mellett a pályázati pénzeket és egyéb támogatásokat is.
Hanna kóser étterem
A Hanna kóser étteremtől elsőre akár kicsit zavarba is jöhet az ember, ha nem vallásos zsidó: egyáltalán bemehetünk-e egy olyan vendéglátóhelyre, amit az Ortodox Hitközség üzemeltet? Ám Deblinger Lea, aki a hitközség elnökének, Deblinger Eduárdnak a felesége és három éve az étterem vezetője, rögtön megnyugtat, hogy mindenkit örömmel látnak, és rendszeresen megfordulnak náluk még muzulmánok is, hiszen a halal étkezési szabályok a legtöbb kóser étel fogyasztását megengedik. Csak a sabeszi vacsorán ritka a nem zsidó vendég, de még akkor is előfordul időnként, hogy érdeklődő kívülállók csatlakoznak, nekik szívesen megmutatják, mikor mit kell csinálni az este folyamán.
A Hanna története az első világháborút követő időszakra nyúlik vissza, amikor egy Heyden Dóra nevű nő az étterem elődjében elkezdett szegény zsidó gyerekeknek főzni. Később a nagyanyjáról Hannának nevezte el a helyet, ami a második világháború után költözött a Dob utcába. Lea elmondja, hogy igyekeznek minél egészségesebben főzni: kevés sót és cukrot használnak, hiszen például a flódniban a dió ízének kell dominálnia. A magyar ízléshez igazodnak, a tradicionális darált pontyot, a gefilte fischt nem édeskésen, hanem sósan készítik, és népszerű a gulyáslevesük is. Az étteremhez tartozik egy különterem, amit ki lehet bérelni esküvőkre és más rendezvényekre, és itt igény esetén meg tudják oldani a női és férfi vendégek paravánnal elkülönítését is, amit az ortodox szabályok előírnak. Lea reméli, hogy ősszel normális menetben zajlik tovább az étterem működése, de ha a járványhelyzet szükségessé teszi, át fognak állni házhoz szállításra.
Közvetlenül az étterem bejárata mellett van egy szintén a hitközség alá tartozó kóser bolt. Ez általában hentesüzlet is, többek közt marhaszalámit, adalékanyagmentes libakolbászt, kenőmájast lehet itt kapni, azonban a járvány miatt egyelőre kénytelenek voltak felfüggeszteni a friss húsáru készítését és árusítását. De panyolai kóser szilvapálinkáért azért most is be lehet ugrani.
Kőleves vendéglő
A Kőleves az a stabil pont a7. kerületben, ahova bármikor el lehet vinni egy külföldi vendéget vacsorázni, nem fog beégni az ember, a Kőleveskert meg az, ahol még a legdurvább nyári turistaözönben is jólesik meginni egy rozéfröccsöt, mert ha sokan is vannak, nem vált legénybúcsúmágnessé. Elek Imola és üzlettársa, Kápolnai Gábor 2005 végén nyitották meg az első Kőlevest a Dob utca és a Kazinczy utca sarkán, ahol korábban a Kiskacsa vendéglő volt, most pedig a Macesz Bistro található. Imolának nem volt vendéglátós tapasztalata, de álmodozott egy olyan helyről, ahol senki sem feszeng, nem hajbókolnak pingvinruhás felszolgálók, nincs fehér abrosz (sőt egyáltalán nincs abrosz), és a gyerekektől az idősekig mindenki otthonosan érzi magát.
2009-ben kiegészültek a Kőleveskerttel, 2013-ban az étterem is átköltözött a kert mellé a Kazinczy utcába, és nem sokkal később még három apartmant is nyitottak a házban. (Egyébként a Mika Tivadar Mulató és a Mika Kert is az övék, de ezek hamarosan bezárnak.) A Kőlevesben a zsidónegyed és saját felmenőik iránti tiszteletből nem tartanak disznóhúst, és jó minőségű alapanyagokat használnak, igyekeznek minél többet termelőktől beszerezni. Az étlap pont eltalált arányban kicsit magyaros, kicsit zsidós, kicsit nemzetközi, szezonálisan változik, de vannak rajta olyan kirobbanthatatlan klasszikusok, mint a szombati sólet.
Befektetés: 40 millió forint Alkalmazottak száma: 30–40, alkalmisokkal együtt Forgalom: 390 millió forint (2018), 400 millió forint (2019)
Free! Pékség – Dob utca
Papócsi-Réthy Katalin és társai a Fény utcai glutén-, laktóz- és szójamentes Free! pékség 2015-ös megnyitása után bő egy évvel máris terjeszkedni kezdtek, és 2016 nyarán, a pesti gluténérzékenyek legnagyobb örömére, megnyílt a Dob utcai Free! is. Azóta is ők talán az egyetlenek a városban, akik valóban élvezhető gluténmentes pékárut állítanak elő. Nem szorítkoznak a cipókra és bagettekre, van kakaós és fahéjas csigájuk, készítenek sütiket, kekszeket, pogácsát, és persze ott az őrülten veszélyes vajas, füstölt sajtos croissant-juk is, aminek sajnos nem lehet ellenállni. (Most be is nevezték az „év gluténmentes terméke”-versenyre.) És a trendekhez alkalmazkodva egyre több a vegán termékük is.
A Dob utcában a kínálat egyre büféjellegűbb: a (pék)sütemények mellett pizzaszeletet, quiche-t és szendvicseket is lehet kapni, ősztől nyárig van napi leves, melléjük pedig nemcsak kávét, hanem akár gluténmentes sört is lehet fogyasztani a helyszínen. A karanténidőszakban a Fény utcai egységből szállították házhoz az életmentő péksütiket, és ezt az időszakot kihasználták arra, hogy kicsit kibővítsék a Dob utcai üzletet, most már több asztalnál is le lehet ülni bent és kint is egy gyors reggelire vagy ebédre. Több éttermet ők látnak el gluténmentes hamburgerbucival és kenyérrel, és jól jelzi a termékeik minőségét, hogy szállítanak péksüteményt a Four Seasonsnek és a Ritznek is – Kata azt ígéri, a nekik készülő eperlekváros levelet hamarosan a Dob utcában is lehet majd kapni. Nem hivatásos pékekkel dolgoznak, olyanokat szeretnek felvenni, akik lelkesen akarnak segíteni abban, hogy a gluténérzékenyek se legyenek kirekesztve a jóból. Mindent kézzel készítenek, és nem szeretnének óriásira nőni, de Kata reménykedik benne, hogy lesz majd egy akkora helyük, ahova befér egy akkora kemence, amiben egyszerre nyolcvan kenyeret is ki lehet sütni, mert vásárlói igény lenne rá.
Befektetés: 13 millió forint Megtérülés: Idén térült volna meg, de a vírus közbeszólt. Alkalmazottak száma: 5 állandó és 5 alkalmi Forgalom: 34,5 millió forint (2018), 38 millió forint (2019) (A számok csak a Dob utcai pékségre vonatkoznak.)
Dzzs Bár
„Sosem gondoltam volna, hogy ennyire menők leszünk” – mondja Enisz Barbara, a Dzzs bár tulajdonosa, aki 2013-ban nyitotta meg a kocsmát, miután Népszínház utcai korábbi helye befuccsolt. Barbara eredetileg lakberendező, ezért az enteriőrre különösen nagy hangsúlyt fektet: meghatározása szerint eredetileg a „kopottas kubai retró” volt a fő irány, aztán átállt „kicsit trashybb” vonalra, de a legfontosabbak a szexi fények és színek.
Nyilván meg kell magyarázni a nevet, amire igazából nincs magyarázat: Barbarának be kellett mennie az önkormányzatba engedélyeket kérni a helyhez, aminek még mindig nem volt neve, a barátaival ötletelt, és egyikük annyira megunta a dolgot, hogy az öklével és a „dzzs” hanggal imitálta, hogy most már leüti Barbarát. A tulaj szerint a titok a pultosok személyiségében rejlik: „Próbálok cuki, közvetlen embereket keresni, akikkel a vendégek jókat tudnak beszélgetni. A pultosaim többsége művész – zenészek, festők –, akik maguk osztják be a munkaidejüket.” Helyet adnak kiállításoknak, egy időben azzal szórakoztatták magukat és a vendégeket, hogy kéthetente élőben festettek az egyik falra. Rendes konyha nincs, csak snackek, ikonikus ételük a kolbászos melegszendvics, amit Barbara hentes apja készít. Az apa-lánya duó közösen is visz egy helyet, a Sonka Házat a Maglódi úton.
Befektetés: 2 millió forint Megtérülés: 2 év alatt Alkalmazottak száma: 8 részmunkaidős Forgalom: 29 millió forint (2018), 47 millió forint (2019)
Rácskert – Vegan Garden
A Rácskertet 2018 nyarán vette be a vegán kajáldákat tömörítő Vegan Garden; jelenleg a szokványosnak mondható kocsmapult mellett három vegán büfé működik a szabadtéri helyszínen, ami neve mellett csak a székeiben emlékeztet a megboldogult Ráckertre. A Las Vegan’s elsősorban vegán burgerekben utazik, a Róza vegán steakeket kínál magyaros, ázsiai, amerikai és olaszos ízben, emellett leveseket és sütiket is tart, a Vexicanánál mexikói kajákat lehet enni vegán változatban, és többféle vegán jégkrémet is be tudunk szerezni tőlük.
A büfék különálló cégek, de Nagy Márton társtulajdonos a koncepciót összefogó Vegan Gardenben, az italpultban és a Vexicanában is. Már korábbi helyén, a Dob utcai Filo Barban is fenntartható vállalkozást akart megvalósítani, ebbe az irányba tett egy következő logikus lépést a vegánsággal. Igyekeznek minél több fronton környezetbarátak lenni, ennek része, hogy a helyszínen komposztálnak. Az amúgy kicsit betontúlsúlyos helyszínt fűszeres ládák teszik hangulatosabbá, ami a karanténidőszakban nagy szerepet kapott: átálltak a fűszernövény- és virágárusításra, így tudták megtartani alkalmazottaikat.
A Rácskerthez tartozik egy körülbelül hetvenfős belső helyiség is külön pulttal, ahol hangosítás nélküli koncerteket tartanak, elsősorban népzenevonalon. Részben ennek köszönhetően van magyar visszatérő közönségük. A hazai turizmusra alapozva nyár elején nyitottak egy ételudvart a Római parton, ott a vegán mellett húsos kínálat is van.
Befektetés: 8 millió forint Megtérülés:idén térült volna meg, ha nem jön a vírus. Alkalmazottak száma: Az egész kertben összesen 50, alkalmisokkal együtt. A Vexicana forgalma: 13 millió forint (2018), 30 millió forint (2019)
Home Therapy
Az aranyos kis lakberendezési boltban új és régi tárgyakat egyaránt árulnak, ha egy antik porcelán teáskészletre, különleges ezüst kiskanálra vagy egy szép ágytakaróra van szükségünk, érdemes benézni. A név mögött az húzódik meg, hogy az egyik tulajdonos, Hegedűs Ibolya klinikai szakpszichológus és családterapeuta, asztalos párjával, Vendellel együtt viszik a helyet. Ibolyát mindig is vonzotta a lakberendezés, és egy régi franciaországi utazás alkalmával járt egy hasonló boltban, amibe beleszeretett, de aztán erről már meg is feledkezett, amikor az utcájukban megüresedett ez az üzlethelyiség.
Sokáig csak nézegette, aztán amikor hárommillió forint örökséghez jutott, a párjával kibérelték, és belevágtak: javarészt saját munkával alakították ki 1,2 millió forintból az üzlethelyiséget, a fennmaradó 1,8 millióból megvették induló árukészletüket. Eleinte inkább új holmikat tartottak, de a vevők igényelték a régiségeket, így elkezdtek külföldi régiségpiacokra kijárni, és ezekről beszerezni az árut, de hazai hagyatékokból is vásárolnak. Az üzlet lehetővé tette, hogy Vendelnek ne kelljen olyan asztalosmunkákat elvállalnia, amik nem jelentenek számára kreatív kihívást, Ibolya pedig megosztja az idejét pszichológusi tevékenysége és az üzlet közt. Nagyon aktívak Facebookon, érdemes figyelni az oldalukat, mert csoda szép dolgokra lehet lecsapni náluk.
Befektetés: 3 millió forint Megtérülés: 1 év Alkalmazottak száma: 2 részmunkaidős Forgalom: 13 millió forint (2018), 15 millió forint (2019)
Grumpy Budapest
A derűs citromsárga dominál a Klauzál tér melletti vidám kis kajáldában: a falakat Perger Zsófi és Biacsics Renáta (aka Renyagyár) állatos-növényes, illetve képregényes festményei díszítik. A pult mögött Ispán Szilviát, azaz Sziszit találjuk, a hely energiabomba tulajdonosát, aki összesen 16 évet húzott le a Liszt Ferenc téri Menza étteremben (ebből tizenkettőt vezetőként), aztán tavaly úgy döntött, hogy saját útjára lép, és októberben megnyitotta a Grumpyt.
Sziszi korábban egy francia folyami szállodahajón és amerikai óriáshajókon is dolgozott, és ezek az élményei is lecsapódnak a Grumpyban: a falakra a vicces festmények mellé kifért még néhány saját, a világ legkülönbözőbb pontjain készített analóg fotóiból, az étlapon pedig franciás, olaszos, magyaros, fúziós ételeket találunk. Ahogy mindenről, Sziszi az ételválasztékról is lehengerlő lelkesedéssel beszél, és elárulja, hogy a vörösboros marharagut és a kacsacombot nyáron sem tudta levenni az étlapról, annyira népszerűek, de amúgy szezonálisan változik a kínálat. Még dúl a kánikula, amikor betérek hozzá, ezért sokféle, főfogásnak is beillő salátából lehet választani, vannak tapaszok, és ügyel rá, hogy mindig legyenek vegán dolgok is. Szimpatikus, hogy a Grumpy egész nap látogatható: 9-től lehet reggelizni, hétköznap este 10-ig, hétvégén egészen éjfélig nyitva tart, és még ebédmenü is van.
Befektetés: 20,5 millió forint Megtérülés: 3-4 évre volt tervezve, de a járvány miatt több időbe fog telni. Alkalmazottak száma: 1 főállású, 2 alkalmi Forgalom: 9 millió forint (2019 utolsó negyedévében)
Dorado Café A specialty kávézóban (vagy az előtte levő padokra kiülve) reggel 9-től egészen délután fél 3-ig lehet reggelizni. Például avokádós pirítóst vagy egy kiadósabb cubano szendvicset sertéslapockával, sonkával, sajttal és savanyú uborkával.
Iran cukrászda Fereydun Raheban húsz éve hagyta el Iránt politikai okokból, sokáig Norvégiában élt, három éve jött Magyarországra, és tavaly év elején nyitotta meg süteményboltját a Nagy Diófa utcában, amit aztán egy Wesselényi utcai üzlet követett. Elég végigpásztázni az üvegpultban sorakozó rengetegféle sütin a cukorsokkhoz: a baklaváktól a sáfrányos vaníliakrémmel töltött leveles tésztás alkotáson át az eclairhez hasonló darabokig elképesztő a választék.
Stika A teraszos étterem a Klauzál tér sarkán elsősorban komoly tojásétel-kínálatával tűnik ki a tömegből, a buggyantott tojásos Eggs Benedictünket, amit itt csak Bennynek becéznek, akár angus marhával vagy kaviárral is kérhetjük, de a reggeli étlap még csak a számos Benny-variáción túl kezdődik!
Lumen Zöldség és Közösségi Szolgáltató Mint a hely neve is mutatja, Uliczki Zsuzsa 2012 óta működő üzlete nem átlagos bolt: még a zöldségesládákat is úgy képezték ki, hogy ülőalkalmatosságként is funkcionáljanak, hiszen számos vetítést, gasztroeseményt, workshopot tartottak itt. A Lumen ma már inkább „csak” zöldséges prémium kínálattal, de azért, ha valaki itt szeretné kiállítani a képeit, lehet, hogy kap rá engedélyt.
Kazimír A béke kis szigete a Kazinczyn. Hétköznap választhatóan két- vagy háromfogásos ebédmenüt kínál, amit jó időben az udvari részen a legkellemesebb elfogyasztani, de jó betérni ide este is, akár vacsorázni, akár csak borozgatni.
HellóAnyu! Az anyabarát közösségi tér és kávézó ősztől ismét sok eseményt kínál: Szülői Szerepben címmel indítanak hatrészes programot, ami szülőknek segít jobban megérteni a gyereküket, lesz babajelbeszéd-tanfolyam, szerveznek zenés babaprogramokat és még hordozós latin fitneszre is lehet majd menni hozzájuk.
Baleseti túlélőknek nyújt lelki segítséget egy budapesti szervezet, ami még kicsi, de nagy tervei vannak. A Traumaambulancia ambíciói végtelenek, ahogy az egyesület dolgozóinak kitartása is. Ők tudják, mit jelent legyőzni a legyőzhetetlent: sokan maguk is súlyos baleseteket éltek túl.
Négy fiatal nő a pálinka szakmából: hátszél, eredendő kötődés vagy családi érdekeltség nélkül küzdötték bele magukat ebbe a férfias világba, és főzni is megtanultak. Belevágtak még azelőtt, hogy a pálinkaképzés elindult Magyarországon.
A United Consult megalakulásakor még valóságos sci-finek tűnt az önvezető autó vagy éppen az arcfelismerés, és az óriási digitális adathalmazok is csak a Mátrix filmek futurisztikus látványvilágából lehettek ismerősek az átlagember számára. Ezek azonban mára mindennapjaink részévé váltak, az idén húszéves budapesti IT-cég pedig továbbra is a jövő technológiáit keresi és építi a jelenben.
Átvette a hatalmat az Y generáció a Wall Streeten, az ingyenkereskedést kínáló Robinhood tréderei elképesztő magasságba hajtják a legmenőbb részvényeket a koronaválság közepén. Csúnya vége lesz, de vajon mikor?
Üzletember, befektető, mentor, nyilvánosbeszéd-tanár és evangélikus prédikátor – ez mind állhatna a névjegykártyáján, ha lenne neki. De nincs, és azt vallja, hogy nincs is rá szüksége, mert a beszéd, különösen a nyilvános beszéd az ember biológiai névjegye. Ő pedig már letette a sajátját. Aki ma Magyarországon modern beszédkultúrával és retorikával foglalkozik, annak biztosan nem kell bemutatni a hardverileg magyar, szoftverkészletében inkább amerikai Benkő Vilmost, a Toastmasters itthoni meghonosítóját és a Speak Academy megalapítóját. Mintegy ezer tanítványának mester, példakép, motivációs atombomba, vagy csak röviden: „A” Vili.
