Elsők között, még az átkosban kezdték el gyártani az akkoriban úri huncutságnak tartott könyökkaros napernyőket, és ezzel fixen bebetonozták magukat a piacra – és a teraszokra is. Az árnyékolástechnikával foglalkozó Vendrey és Társa Kft. a nyugati ernyők kopizójaként indult, ma már szinte nincs ember, aki legalább egyszer ne ült volna valamelyik napernyőjük alatt.
1983-ban a Vendrey család garázsából gyakran szűrődtek ki kalapácshangok. A família egyik rokona korábban Németországban vett egy akkor itthon még ismeretlennek számító könyökkaros napernyőt, ami felkeltette a család érdeklődést. Pénzük nem volt a külföldi luxustermékre, így úgy döntöttek – kihasználva a családfő, Vendrey Dénes mérnöki tudását –, hogy az udvarban elkészítik maguknak a replikát. A vázat Dénes és sógora állította össze, a vásznat Vendrey Kata húga varrta meg a hálószobában.
Nem voltak speciális készleteik, az első barna színű, narancs csíkos Vendrey napernyő még hétköznapi anyagokból állt össze. A próbadarab híre hamar elterjedt a XII. kerületben, csodájára jártak a szomszédok, így hamar vevőre is talált. A prototípust harmincezer forintért adták el, és a sikeren felbuzdulva a család gyorsan elkészítette a második, majd a harmadik napernyőjét is.
Pécsi Kinga és Pécsi Attila egy évre indultak külföldre világot látni, végül egy évtized lett belőle. Ausztrália, a Karib-térség és szinte az összes európai ország bejárása után tavaly egy közös gyerekkel és egy vállalkozásötlettel jöttek haza Budapestre. A Wesselényi utcában megnyílt Arán pékséget már a nyitás után egy hónappal a top pékségek között tartották számon.
1.Világutazók A pesti Rézkakas étteremben ismerkedtek meg, majd Attila Ausztráliában próbált szerencsét, Kinga megvárta, és együtt költöztek Dublinba. A vendéglátóscsaládban felnövő Attila és a szintén világ életében vendéglátásban dolgozó Kinga Dublinban is végigjárták az éttermi ranglétrát. A fapados repülőjáratoknak köszönhetően a kint töltött évek alatt bejárták Európát, a karibi térséget és Amerikát is. Az egyre több helyi barát és az egyre jobb munkalehetőségek mindig egy picit tovább csúsztatták a hazaköltözést, és végül egy év ír életből egy évtized lett. Kinga szeretett volna továbbtanulni, így amikor meglátta a dublini műegyetem pék-cukrász menedzsment szakát, beiratkozott. Saját helyet akartak, eleinte cukrászatban gondolkodtak, de egy San Franciscó-i út a kovász irányába terelte őket. „San Francisco az újhullámos kovászos kenyér Mekkája.”
2.Összetartó banda ez Az írül kenyeret jelentő Arán pékség tavaly júniusi megnyitására összegyűlt a budapesti kézművespék-közösség apraja-nagyja. „Összetartunk. Egy a célunk, hogy hintsük az igét, hogy mennyire fontos minőségi kenyeret enni. Ők is ezt képviselik. Hatalmas szakmai alázattal rendelkeznek” – mondja Kingáról és Attiláról Fekete Gergő, az Artizán pékség és a Fågel by Artizán zabkásázó alapítója. – Nem mellesleg a magos rozskenyerük szenzációs. Az egyik kedvencem.”
3.Elindultak, aztán jött a karantén A hirtelen felívelésüket megtörte a járványhelyzet. A lezárások és korlátozások kezdetén volt olyan napjuk, amikor tízpercenként csörgött a telefon. Minden ügyfél lemondta a rendeléseit, két nap alatt veszítették el a forgalom kétharmadát. A legtöbben amint tudtak, visszatértek. Most tíz pékség és kávézó rendeli tőlük a kenyeret és a péksüteményeket, köztük a Kadarka Borbár, a Portobello, a London Coffee Society és a rózsadombi Piccante Delicatesse is. Nagyjából ugyanolyan évük lesz, mint tavaly: 57, 7 millió forintos árbevétellel és 7,8 millió forintos adózott eredménnyel zártak.
4.Franchise nem, exit igen Az alapítók az Arán pékséget a következő pár évtizedben nem adnák ki a kezükből, és franchise-ban sem gondolkodnak. „Csak olyan üzlethez adjuk a nevünk, amit mi üzemeltetünk. Mire már nagyon sok Arán pékség lesz, és mi már egyre kevesebbet szereplünk, addigra valószínűleg kész lesz az exittervünk is” – mondja Attila.
Négy fiatal nő a pálinka szakmából: hátszél, eredendő kötődés vagy családi érdekeltség nélkül küzdötték bele magukat ebbe a férfias világba, és főzni is megtanultak. Belevágtak még azelőtt, hogy a pálinkaképzés elindult Magyarországon.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
Rossz magyar makroadatok jöttek augusztusban, mélyebb lesz a válság a vártnál, aggódjunk? Vagy fektessünk a recesszió közepette égbe szálló technológiába? Hai Thanh Le Phuong, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője segít.
Persze, majd pont a Forbes marad ki a karantén alatti kertészlázból! A szerkesztőség több tagja is belevágott a zöldítésbe, ki a haszonnövényekre, ki a látványra hajtva. Ha már az Oázis a címlapsztori, itt vannak a mi kertjeink is.
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
