Üzletember, befektető, mentor, nyilvánosbeszéd-tanár és evangélikus prédikátor – ez mind állhatna a névjegykártyáján, ha lenne neki. De nincs, és azt vallja, hogy nincs is rá szüksége, mert a beszéd, különösen a nyilvános beszéd az ember biológiai névjegye. Ő pedig már letette a sajátját. Aki ma Magyarországon modern beszédkultúrával és retorikával foglalkozik, annak biztosan nem kell bemutatni a hardverileg magyar, szoftverkészletében inkább amerikai Benkő Vilmost, a Toastmasters itthoni meghonosítóját és a Speak Academy megalapítóját. Mintegy ezer tanítványának mester, példakép, motivációs atombomba, vagy csak röviden: „A” Vili.
Tizenhét évesen, a denveri gimnázium nyolcszáz diáktársa előtt tartott első nyilvános beszéde alkalmával Willy Benkő csúnyán felsült. Ahogy ott állt a zsúfolásig megtelt terem színpadán és arra készült, hogy elmondja a diákönkormányzati elnökválasztásra előre megírt és kívülről betanult hatásos kampánybeszédét, bekövetkezett minden szónok rettegett rémálma. Kiesett az első szó, amivel indítani akart, nem tudott megszólalni, két percig arra sem volt képes, hogy elővegye a zsebéből a papírt, amire a beszédét leírta. A jelenetet persze sokkal kínosabbnak érezte, mint amilyen valójában lehetett – végül csak elmondta (felolvasta), amit akart, és meg is nyerte vele a választást –, de addigi élete legnagyobb kudarcának élte meg.
Nem olyan start ez, ami után fényes üzleti retorikai karrierről álmodik az ember. Magyarországi, kelet-európai énünk ilyen helyzetekben olyasmi reakciókhoz szokott, minthogy „engedd el, fiam, majd más területen sokkal sikeresebb leszel”. De mivel az eset Amerikában történt, a „ha valamibe belebuksz, akkor állj fel, és addig csináld, amíg nem sikerül” hazájában, a folytatás is máshogy alakult. Éppen azon az úton indult el, ahol a legmélyebb gödörbe lépett, és több évtized elteltével mára nemcsak angolul, hanem magyarul is az egyik legkeresettebb beszédtrénerré vált, többszörös retorikaiskola-alapítóként harminc éve két nyelven gyakorolja és tanítja a szuggesztív nyilvános beszédet.
Szövegét már rég nem magolja be kívülről (másnak sem tanácsolja), de kezében egy elmaradhatatlan spirálfüzettel szorgosan jegyzeteli a gondolatokat, számítógépén vaskos történettárat épít, rengeteget olvas, és idézeteket raktároz, miközben szándékosan keresi a helyzeteket, ahol a beszédnek tényleg tétje van.
Szentendre főterétől egy mellékutcányira van egy kedves kis bolt, ahol a gyerekkönyvek mellett hazai dizájnerek grafikáit és más, igényes ajándéktárgyakat árulnak. Egy szűk lépcsővel feljebb pedig nyugalom, jegeskávé és művészi dizájn várja a betérőt.
„Mi könyvesboltként gondolunk rá, de nekik inkább kávézó, közösségi hely” – mutat Nyulas Ágnes az üzlet galériájára hatalmas tejszínhabos kakaókkal felsétáló, cseverésző kamaszlányokra. Amikor férjével, Moravcsik Lászlóval négy éve megnyitották a Parti Medvét Szentendre egyik macskaköves mellékutcájában, elősorban kisgyerekes anyukákra számítottak, mint vásárlókra. De miután az akkor gimis lányuk kitalálta, hogy legyen a boltban kávékártya – vagyis aki hatszor vesz kávét, netán szörpöt vagy teát, az a hetedik italt ingyen kapja –, elkezdtek odajárni a környékbeli iskolák tizenévesei is, lyukasórákon és suli után.
Ági eredetileg villamosmérnöknek tanult, és sokáig egy vállalatirányítási szoftvert forgalmazó céget vezetett, mígnem szakmájának hirtelen hátat fordítva gyerekkönyvkiadót alapított, Cerkabella néven. Olyan kortárs gyerekkönyvszerzők könyveit adták ki ők elsőként, mint például Kertész Erzsi vagy Maksai Kinga – de jelent meg náluk Lackfi János-mű is. Ám egyre inkább úgy érezték: kevés a személyes visszajelzés, kellene egy bolt. „Egy darabig azért halogattuk a szentendrei nyitást, mert jó barátunk a pár száz méterre innen, a Fő téren a Líra könyvesboltot üzemeltető Ferge Lajos” – nevet Ági, hozzátéve, hogy aztán nem lettek egymás konkurenciái.
A Parti Medvében ugyanis többségében gyerekkönyvek vannak, bár az emeleten a kávézgatás mellett lehet kamasz- és felnőttkönyvek közt is válogatni. Míg lent a magyar kortárs gyerekirodalom képvisel nagyobb arányt, úgy tűnik, a tizenéveseket érdemesebb külföldi, főként filmekhez köthető könyvvel megcélozni. A felnőtteknek szóló kínálat pedig abszolút Ágiék személyes ízlését tükrözi, vagyis főleg magyar szépirodalom (néhány kedvencet kapásból kiszúrok). A Cerkabella eddig kiadott mintegy 150 címe persze töredéke a több mint ötezer darabos bolti kínálatnak. „Leginkább antológiákban vagyunk erősek, a Parti Medve elnevezés is mesegyűjteményünk címe.” (A Cerkabella Kiadó Kft.-be 2014-ben beszállt a Móra Kiadó kisebbségi tulajdonosnak.)
Kávézás közben rácsodálkozom a különleges, növényi mintás tapétára, amiről kiderül, hogy Rofusz Kinga illusztrátor egyik rajzának motívumából készült. Ágiék eleve vendégvonzó, művészi kialakítású térben gondolkodtak. A galérián gyakran tartanak is kreatívíráskurzusokat és más foglalkozásokat, és rendhagyó irodalomóráknak, könyvbemutatóknak is helyet adnak. „Szerencsénk volt, mert kiadóként már jártunk a Wampra, ahol megismertünk egy csomó dizájnert.” Így Dániel András, a Kuflik című mesekönyvsorozat írója és illusztrátoratervezte a logójukat, és árulják például Szegedi Katalin grafikai nyomatait is. A bevétel nagyjából a felét a könyvek hozzák, a többit a játékok és a dizájncuccok, meg a kávé.
Sok a törzsvevő, nagyrészt nekik köszönhetően élte túl a tavaszi karantént is a bolt. Ágiék régóta fel akarták vinni a készletet a netre, de mindig volt fontosabb dolguk – hát most megtették, így hamar beindult a webáruház. Ők maguk szállították ki a rendeléseket is, mivel ráértek, így sokszor tapasztalták: sokan azért rendeltek tőlük, hogy kedvenc üzletük életben maradjon.
Cerkabella Bt.
Tulajdonosok: Nyulas Ágnes és Moravcsik László
Létszám: 3 fő
Árbevétel (millió forint): 2018 48,4 2019 59,1
Adózott eredmény (millió forint): 2018 −0,6 2019 0,8
Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
2020 nyara nem éppen az étteremnyitásokról szól a budapesti belvárosban, úgyhogy már egy hónapos korában kipróbáltuk ebédre a Costes Downtown volt séfe jegyezte, portugál hangsúlyos Essênciát. Jó ötlet volt.
Persze mindenki tudja, hogy a megvetően bulinegyednek vagy romkocsmanegyednek nevezett városrészben sokkal több van olcsó sörnél, de mi, hazaiak az utóbbi években pénteken vagy szombaton este már félve vagy sehogy sem merészkedtünk be a kerületbe, mert akár csak a Kazinczy utcán végigmenni is idegpróbáló vállalás volt. A járvány megtépázta a helyi vállalkozókat, mi, vendégek viszont most egy kicsit fellélegezhetünk: nem kell két héttel korábban asztalt foglalni, ha a környéken akarunk vacsorázni, és ha kora este jövünk, jó eséllyel még a kedvenc kocsmánkban is lesz asztal. Mivel a Forbes a nyáron ideiglenesen a Király utcába költözött, újra felfedezhettük a 7. kerület szívének, a Klauzál térnek és közvetlen környékének legszerethetőbb helyeit: kocsmákat, piacot, kávézót, pékséget – és persze a kultúra sem maradt ki.
