Baleseti túlélőknek nyújt lelki segítséget egy budapesti szervezet, ami még kicsi, de nagy tervei vannak. A Traumaambulancia ambíciói végtelenek, ahogy az egyesület dolgozóinak kitartása is. Ők tudják, mit jelent legyőzni a legyőzhetetlent: sokan maguk is súlyos baleseteket éltek túl.
Fejes Adriennt az egyetemen ismertem meg. Szociális munkát és szociálpolitikát hallgatott, ahogy egy évig én is, ám míg jómagam átmentem egy másik szakra, ő maradt. Aztán évekig nem tudtam róla többet, mint hogy a reptéren dolgozott. Nyolc évvel később, idén januárban megosztott egy blogposztot, ami a Traumaambulancia Egyesület oldalán jelent meg. A sztori róla szólt – pontosabban arról, hogyan lett második születésnapja.
„Aki ilyesmit él át, annak tényleg két születésnapja lesz” – mondja Adrienn egy nyári estén. Rózsaszín ruha, szeplős, mosolygós arc, élénken mesél arról, hogyan szenvedett másod- és harmadfokú égéseket a teste húsz százalékán. A karján mutat pár heget, de egyébként nem venném észre, hogy baleseti túlélő. Pedig ennyire pozitív szellemben talán csak az tudja előadni, miként égett meg egy amúgy banálisnak tűnő háztartási balesetben, aki már elfogadta, hogy ez történt, mi több, a személyisége része lett a baleset. „Az orvosom azt mondta, hét évbe telik, amíg felépülök, és ez nem csak a testemre, de a lelkemre is igaz lesz. Azt válaszoltam, hogy erre nekem nincs időm.”
Megértem. Hét év iszonyú sok idő, márpedig ahhoz, hogy valaki túltegye magát egy súlyos baleset lelki következményein, néha még ennél is több idő kell. Sőt van, hogy egyedül egyszerűen nem sikerül.
Számos háztartási kellék van, amit egyszer-kétszer kell megvenni az életben, és ezek mellett ma már a takarító-, tisztító- és tisztálkodási szerek is beszerezhetők környezetkímélő verzióban. Két barátnő webshopjából akár pár kattintással.
„A kislányom születése előtt hallottam erről, első lépésem a mosható pelenkák megvásárlása volt. Utólag meg is mosolygom magam, hogy előbb mostam a gyerek pelenkáját, mint hogy a műanyag zacskót leváltottam volna” – mondja Cozma Nastasia a hulladékmentességre törekvő életmódjáról. „Az én utam pedig a Julkával indult, ezzel léptem tovább arról, hogy zárjuk el a vizet, kapcsoljuk le a villanyt, és gyűjtsünk szelektíven. Ma már családi életünk szinte összes területén jelen van a zero waste szemlélet” – kontráz üzlettársa, a Julka webshop társalapítója és társtulajdonosa, Leányvári Anett.
A hidrobiológus Nasti és a HR-es Anett még a nyíregyházi gimi kollégiumában ismerkedtek meg. Jó pár évvel, számos költözéssel és összesen négy gyerekkel később egy lassan kétéves vállalkozás közös gazdái és motorjai. „Nasti mindig új, természetközelibb szempontokat hozott az életembe, és amikor először kezdtünk el arról beszélgetni, hogy Magyarországon is jó lenne egy hulladékmentes webshop, felcsillant a szemem, hogy ezt gyerekek mellől is lehetne építeni” – meséli lelkesen Anett a 2018. júliusi cégalapítást és az októberi rajtot. Manapság, miközben ő Budapesten a kommunikációért és a papírmunkákért felel, Nasti Debrecen, Budapest és London után nemrég Zalaegerszegre költözött. A vállalkozás bázisa is követi – hamarosan a helyi inkubátorház bérlői lesznek, és termékeik gyártása is helyben folytatódhat.
A Julka ugyanis nemcsak a természetes, lebomló, hazai vagy közeli alapanyagokból készülő, állatkísérletek vagy például pálmaolaj nélkül előállított használati tárgyak, háztartási eszközök, kozmetikumok webshopja, hanem néhány saját márkás termék lelőhelye is. Az eddig a bolttal azonos néven futó, most Owaster névre váltó textilzsepik, arctörlő pamacsok, zsákok és szatyrok Zalában keresik új varrónőjüket. A lányok igényei és tapasztalati alapján a kollekció hamarosan sajátmárkás mosható pelenkákkal és intimhigiéniás termékekkel is bővül. „Sokak fejében az van, hogy hulladékmentes eszközökre váltani drága, főleg a mosipelusra. Sokszor a percepciók akadályozzák meg az embereket a váltásban. Mi szeretnénk elérhetők lenni.” Döntő többségben 25 és 35 év közötti, városi nők rendelnek tőlük, követőbázisukat az új termékek tesztelésébe is gyakran bevonják.
A Julka – ami egyébként Nastasia kislányáról kapta a nevét – jelenleg az ország minden pontjára szállít, kiemelt ingyenes átvevőpontja az I. kerületi Prezent. Egyes saját gyártású termékeik viszont ott vannak Békéscsaba, Debrecen, Veszprém és Budapest csomagolásmentes boltjaiban és kozmetikáiban is. A fejlődésbe a férjek is gyakran besegítenek – Anett párja, Barathi Péter az ügyvezető titulust is viseli.
„Mindkettőnknek nagyon fontos, hogy itthon vagyunk családdal. Amikor érezzük, hogy lassítani kell és a gyerekekre fókuszálni, próbálunk lefelé faragni a munkaidőből.”
Anett hozzáteszi: vállalkozásuknak eleve nem az a célja, hogy mindenki minél többet vásároljon a termékeikből, hiszen szellemiségük alapvető üzenete a fogyasztás minimalizálása. „A mi célunk ehelyett, hogy minél több emberhez jusson el a hírünk.”
A United Consult megalakulásakor még valóságos sci-finek tűnt az önvezető autó vagy éppen az arcfelismerés, és az óriási digitális adathalmazok is csak a Mátrix filmek futurisztikus látványvilágából lehettek ismerősek az átlagember számára. Ezek azonban mára mindennapjaink részévé váltak, az idén húszéves budapesti IT-cég pedig továbbra is a jövő technológiáit keresi és építi a jelenben.
Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Elsők között, még az átkosban kezdték el gyártani az akkoriban úri huncutságnak tartott könyökkaros napernyőket, és ezzel fixen bebetonozták magukat a piacra – és a teraszokra is. Az árnyékolástechnikával foglalkozó Vendrey és Társa Kft. a nyugati ernyők kopizójaként indult, ma már szinte nincs ember, aki legalább egyszer ne ült volna valamelyik napernyőjük alatt.
