Adamik Anikó

 „Gyerekzsivaj a háttérben, amikor több hét után végre elérem telefonon, addig viszont csak meglepődött, jó pár éves cikkekben olvasom: nemzetközi versenyeken szerzett aranyérmeket a Gyulai Pálinka huszonéves főzőmestere, lényegében a szakma gyakorlati oldalának első női arca, Adamik Anikó.

A pálinkafőzés családalapítás miatt átmenetileg szünetel


„Békésben szokás, hogy már a gyerekkorában pálinkával kínálják az embert a szomszédban, de ennél több kötődésem nem volt az italhoz – mondja közvetlenül, jó kedélyűen, miután rácsukja gyerekeire az ajtót. – Édesanyám építészmérnök, én kicsikoromban orvos szerettem volna lenni. Aztán talán még a gyerekorvosom mondta, hogy az nem egy családbarát szakma, a jövő inkább az élelmiszerkutatásban van.”

Anikó jóval később be is iratkozott az élelmiszermérnöki szak minőségbiztosítási szakirányára. Hogy ne legyen olyan „száraz”, és mert a barátai – „főleg borvidéki családok gyerekei” – csaknem mind az erjedésipar felé orientálódtak, velük tartott. „Ott találkoztam a pálinkákkal és Panyik Gábornéval, aztán engem is megfogott ez a világ. Nagyon tetszett az ő hozzáállása, tréningekre, kóstolókra, versenyekre jártam vele, szinte a pót­anyukám lett. Akkor döbbentem rá, mint sok más ember is, hogy a pálinka nem az, aminek hisszük: nem a régi borzalmas ital, hanem gyümölcsös, illatos, mint egy gyümölcslekvár. 2005-től két évig, végzésemig mellette segédkeztem.”