Négy fiatal nő a pálinka szakmából: hátszél, eredendő kötődés vagy családi érdekeltség nélkül küzdötték bele magukat ebbe a férfias világba, és főzni is megtanultak. Belevágtak még azelőtt, hogy a pálinkaképzés elindult Magyarországon.
Adamik Anikó
„Gyerekzsivaj a háttérben, amikor több hét után végre elérem telefonon, addig viszont csak meglepődött, jó pár éves cikkekben olvasom: nemzetközi versenyeken szerzett aranyérmeket a Gyulai Pálinka huszonéves főzőmestere, lényegében a szakma gyakorlati oldalának első női arca, Adamik Anikó.
A pálinkafőzés családalapítás miatt átmenetileg szünetel
„Békésben szokás, hogy már a gyerekkorában pálinkával kínálják az embert a szomszédban, de ennél több kötődésem nem volt az italhoz – mondja közvetlenül, jó kedélyűen, miután rácsukja gyerekeire az ajtót. – Édesanyám építészmérnök, én kicsikoromban orvos szerettem volna lenni. Aztán talán még a gyerekorvosom mondta, hogy az nem egy családbarát szakma, a jövő inkább az élelmiszerkutatásban van.”
Anikó jóval később be is iratkozott az élelmiszermérnöki szak minőségbiztosítási szakirányára. Hogy ne legyen olyan „száraz”, és mert a barátai – „főleg borvidéki családok gyerekei” – csaknem mind az erjedésipar felé orientálódtak, velük tartott. „Ott találkoztam a pálinkákkal és Panyik Gábornéval, aztán engem is megfogott ez a világ. Nagyon tetszett az ő hozzáállása, tréningekre, kóstolókra, versenyekre jártam vele, szinte a pótanyukám lett. Akkor döbbentem rá, mint sok más ember is, hogy a pálinka nem az, aminek hisszük: nem a régi borzalmas ital, hanem gyümölcsös, illatos, mint egy gyümölcslekvár. 2005-től két évig, végzésemig mellette segédkeztem.”
Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Háy János: Ne haragudj, véletlen volt (2020, Európa, 3499 forint)
Miről szól? Szükségnaplónak nevezte el az író, azonban hamar kiderül, hogy annál sokkal több. Ugyan elkezdi elmesélni, hogyan kezdődött március közepén a karantén, sőt két maszkos bevásárlás közt azon elmélkedik, hogy vajon ezután tényleg minden más lesz-e, például a virtualitás tobzódása kivált-e majd belőlünk mélyebb testigényt – aztán egyszer csak jön egy álom. Amiből felfakadnak régi, halovány képek idős, tökfőzeléket kanalazó néniről, édesapjával fakardozó kisfiúról, meg leginkább valakiről, aki már nincs. Akivel még mindig beszélgetünk álmunkban, mert ez „olyan, mint az anyanyelv, hogy már évek óta nem használod, de mikor álmodsz, azon a nyelven elevenedik meg a világ”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki még sosem csinált olyat, hogy kijegyzetel a könyvből jó mondatokat, mert most fog, sőt az sincs kizárva, hogy amint végigolvassa, azonnal újrakezdi.
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van (2020, Bookline, 3999 forint)
Miről szól? Nem idealizál, nem dramatizál, nem minősít – Mártonffy Zsuzsa megközelítését már akkor szerettem a témához, amikor még csak a blogját, a 2014 óta írt Örökbe.hu-t – követtem. A könyvébe beválogatott interjúkon is ugyanaz a tárgyilagos kíváncsiság, empatikusan pragmatikus szemlélet jön át, akár örökbefogadó szülőkkel, akár gyerekükről lemondó anyákkal beszélget. Küzdelmes mindennapok, néha megrázó, máskor megható történetek bontakoznak ki, hatásvadászat nélkül, hitelesen, hiszen a szerző maga is egy vér szerinti és két örökbefogadott gyereket nevel. Ismeri, és az utolsó fejezetben tömören össze is foglalja az összes gyakorlati útmutatót és a hazai szabályozás részleteit is. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Minden szülő rengeteget tanulhat belőle, de aki örökbefogadást fontolgat, annak kötelező olvasmány.
Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország (2020, Scolar Kiadó, 7490 forint)
Miről szól? 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél, ígéri az alcím, és sose jöhetne jobbkor egy kedvcsináló hazai barangoló, mint világjárvány idején. A Zala megyei Szaknyéren alpakákat simogatni, sétálni a magyar Szaharában Fülöpházán, tengerszemnél kirándulni Károlyfalván vagy átmenni Közép-Európa leghosszabb gyaloghídján Szolnokon csak pár kiragadott példa a szép kiállítású és jól megírt szócikkgyűjteményből. A programtervezést praktikus információk is segítik nyitvatartásról és árakról. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Mindenkinek, hogy akkor se őrüljön meg a négy fal között, ha újra jönnek a szigorítások.
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? (2020, Corvina, 2990 forint)
Miről szól? A címe alapján unalmas, száraz nyelvtankönyvre gondolhat az ember, de persze Nádasdy neve garancia a nevetésre még akkor is, ha finnugor nyelvcsaládról, mondattanról vagy rovásírásról van szó. Lelkesen ír arról, hogy milyen izgalmas a magyar szókincs, például a visszasír szó mennyire jól sűríti a jelentést, az oly gazdag szókincsű angolban például nincs ilyen. A töpörtyűnek pedig ugyan van hivatalos változata, de a kisgyereknek nem lehet azt mondani, hogy na, gyere, te kis tepertő! – vagyis kedveskedő mellékjelentéssel csak a töpörtyű bír. Előkerülnek olyan kuriózumok, mint hogy az uráli nyelvekben ugyanaz a személyes névmás utal férfira és nőre, meg hogy vajon miért írjuk két t-vel az Attilát. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti, ha belelapozgat egy könyvbe, és azt veszi észre, hogy nem tudja letenni.
Cseh Viktor – Mózes Krisztián: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken (2020, Mazsike, 2500 forint)
Miről szól? A legkevésbé zsidóságról, inkább egy praktikus bicajos könyv olyan helyekre, amiket esetleg nem ismertünk: Balaton-felvidéki temetők, eldugott zsinagógák, botlatókövek. Persze ott vannak a kötelezők is, mint a zánkai gyógynövényvölgy vagy a füredi Blaha-villa, méghozzá tartalmas történelmi leírással, meg jó kis részletes térképekkel. Az első, Balaton-felvidék majdnem kör elnevezésű, egynapos túrának például sem a kiindulópontján, sem a végpontján nincs zsidó vonatkozású látnivaló. A sorozatnak korábban már megjelent négy kötete: Burgenland, Közép-Alföld, illetve Borsod és Szabolcs megyékbe hív néhány órástól többnapos biciklitúrákra a két szerző. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki unja a megszokott bicikliútvonalakat, netán érdekli a történelem.
Szentendre főterétől egy mellékutcányira van egy kedves kis bolt, ahol a gyerekkönyvek mellett hazai dizájnerek grafikáit és más, igényes ajándéktárgyakat árulnak. Egy szűk lépcsővel feljebb pedig nyugalom, jegeskávé és művészi dizájn várja a betérőt.
Persze, majd pont a Forbes marad ki a karantén alatti kertészlázból! A szerkesztőség több tagja is belevágott a zöldítésbe, ki a haszonnövényekre, ki a látványra hajtva. Ha már az Oázis a címlapsztori, itt vannak a mi kertjeink is.
Átvette a hatalmat az Y generáció a Wall Streeten, az ingyenkereskedést kínáló Robinhood tréderei elképesztő magasságba hajtják a legmenőbb részvényeket a koronaválság közepén. Csúnya vége lesz, de vajon mikor?
Baleseti túlélőknek nyújt lelki segítséget egy budapesti szervezet, ami még kicsi, de nagy tervei vannak. A Traumaambulancia ambíciói végtelenek, ahogy az egyesület dolgozóinak kitartása is. Ők tudják, mit jelent legyőzni a legyőzhetetlent: sokan maguk is súlyos baleseteket éltek túl.
