Árvai Péter tizenkét év után adja át a Prezi vezetését, hogy a generációnk legnagyobb társadalmi problémáinak megoldásával foglalkozhasson. De – mint ahogy az a lemondása utáni első, a forbes.hu által készített interjújából kiderül – a vállalkozás és a civil aktivizmus az ő fejében elválaszthatatlanok, mindkettő ugyanarról szól: változást elérni. Bridge, Pride, Bagázs – összeszedtük, hogy volt eddig civil Árvai Péter és a Prezi.
2008: Itt indult minden. Amikor a Prezinek még kész terméke, Árvai Péternek pedig fizetése sem volt, az alapítótársaival – Halácsy Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal – úgy döntött, hogy a karácsonyi buli helyett inkább felújítják egy rászoruló család lakását a nyolcadik kerületben. Az élmény alapjaiban határozta meg, milyen vállalatot épít a trió. Azóta a cégnél hagyomány lett az önkéntesség.
2010: Amikor Árvai Magyarországra érkezett Svédországból, nagy hatással volt rá, hogy a Budapest Pride-on vonulókat kordonokkal kerítik el és megdobálják őket. A Prezi volt az első vállalat, amelyik logóval együtt szerepelt a felvonulókkal.
2012: Árvai Péter meggyőzi Fehér Gyulát (Ustream) és Anka Mártont (Logmein), hogy közösen tegyenek a magyar vállalkozói kultúráért és megalapítják a Bridge Budapestet. A szervezet azóta hirdeti, hogy Magyarországról is lehet világpiacon sikereket elérni, értelmes és felelősségteljes munkát végezni. Amikor megrendezték az első techkonferenciát, a startup mint kifejezés kvázi nem is létezett az országban.
Pécsi Kinga és Pécsi Attila egy évre indultak külföldre világot látni, végül egy évtized lett belőle. Ausztrália, a Karib-térség és szinte az összes európai ország bejárása után tavaly egy közös gyerekkel és egy vállalkozásötlettel jöttek haza Budapestre. A Wesselényi utcában megnyílt Arán pékséget már a nyitás után egy hónappal a top pékségek között tartották számon.
1.Világutazók A pesti Rézkakas étteremben ismerkedtek meg, majd Attila Ausztráliában próbált szerencsét, Kinga megvárta, és együtt költöztek Dublinba. A vendéglátóscsaládban felnövő Attila és a szintén világ életében vendéglátásban dolgozó Kinga Dublinban is végigjárták az éttermi ranglétrát. A fapados repülőjáratoknak köszönhetően a kint töltött évek alatt bejárták Európát, a karibi térséget és Amerikát is. Az egyre több helyi barát és az egyre jobb munkalehetőségek mindig egy picit tovább csúsztatták a hazaköltözést, és végül egy év ír életből egy évtized lett. Kinga szeretett volna továbbtanulni, így amikor meglátta a dublini műegyetem pék-cukrász menedzsment szakát, beiratkozott. Saját helyet akartak, eleinte cukrászatban gondolkodtak, de egy San Franciscó-i út a kovász irányába terelte őket. „San Francisco az újhullámos kovászos kenyér Mekkája.”
2.Összetartó banda ez Az írül kenyeret jelentő Arán pékség tavaly júniusi megnyitására összegyűlt a budapesti kézművespék-közösség apraja-nagyja. „Összetartunk. Egy a célunk, hogy hintsük az igét, hogy mennyire fontos minőségi kenyeret enni. Ők is ezt képviselik. Hatalmas szakmai alázattal rendelkeznek” – mondja Kingáról és Attiláról Fekete Gergő, az Artizán pékség és a Fågel by Artizán zabkásázó alapítója. – Nem mellesleg a magos rozskenyerük szenzációs. Az egyik kedvencem.”
3.Elindultak, aztán jött a karantén A hirtelen felívelésüket megtörte a járványhelyzet. A lezárások és korlátozások kezdetén volt olyan napjuk, amikor tízpercenként csörgött a telefon. Minden ügyfél lemondta a rendeléseit, két nap alatt veszítették el a forgalom kétharmadát. A legtöbben amint tudtak, visszatértek. Most tíz pékség és kávézó rendeli tőlük a kenyeret és a péksüteményeket, köztük a Kadarka Borbár, a Portobello, a London Coffee Society és a rózsadombi Piccante Delicatesse is. Nagyjából ugyanolyan évük lesz, mint tavaly: 57, 7 millió forintos árbevétellel és 7,8 millió forintos adózott eredménnyel zártak.
4.Franchise nem, exit igen Az alapítók az Arán pékséget a következő pár évtizedben nem adnák ki a kezükből, és franchise-ban sem gondolkodnak. „Csak olyan üzlethez adjuk a nevünk, amit mi üzemeltetünk. Mire már nagyon sok Arán pékség lesz, és mi már egyre kevesebbet szereplünk, addigra valószínűleg kész lesz az exittervünk is” – mondja Attila.
Miközben imáinkba foglaltuk Szkopelítisz kapitány nevét, két kanyarral hat görög szigetet vettünk be: a vírusmentes Kis-Kükládok lakott földdarabjait és az alig ismert, de viszonylag könnyen elérhető Tíloszt.
Populáris, humoros előadásaival, tízezres példányszámban fogyó könyveivel és közösségimédia-szerepléseivel az egyik legismertebb pszichológus lett, zárt Facebook-csoportjában ezrek osztják meg egymással párkapcsolati problémáikat. Almási Kitti ma már ideje nagyobb részében előadó és influenszer, mint amennyiben terápiás pszichológus: egy-egy kliens helyett tömegekhez szól. Pénzről viszont nem beszél.
Üzletember, befektető, mentor, nyilvánosbeszéd-tanár és evangélikus prédikátor – ez mind állhatna a névjegykártyáján, ha lenne neki. De nincs, és azt vallja, hogy nincs is rá szüksége, mert a beszéd, különösen a nyilvános beszéd az ember biológiai névjegye. Ő pedig már letette a sajátját. Aki ma Magyarországon modern beszédkultúrával és retorikával foglalkozik, annak biztosan nem kell bemutatni a hardverileg magyar, szoftverkészletében inkább amerikai Benkő Vilmost, a Toastmasters itthoni meghonosítóját és a Speak Academy megalapítóját. Mintegy ezer tanítványának mester, példakép, motivációs atombomba, vagy csak röviden: „A” Vili.
