Árvai Péter tizenkét év után adja át a Prezi vezetését, hogy a generációnk legnagyobb társadalmi problémáinak megoldásával foglalkozhasson. De – mint ahogy az a lemondása utáni első, a forbes.hu által készített interjújából kiderül – a vállalkozás és a civil aktivizmus az ő fejében elválaszthatatlanok, mindkettő ugyanarról szól: változást elérni. Bridge, Pride, Bagázs – összeszedtük, hogy volt eddig civil Árvai Péter és a Prezi.
2008: Itt indult minden. Amikor a Prezinek még kész terméke, Árvai Péternek pedig fizetése sem volt, az alapítótársaival – Halácsy Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal – úgy döntött, hogy a karácsonyi buli helyett inkább felújítják egy rászoruló család lakását a nyolcadik kerületben. Az élmény alapjaiban határozta meg, milyen vállalatot épít a trió. Azóta a cégnél hagyomány lett az önkéntesség.
2010: Amikor Árvai Magyarországra érkezett Svédországból, nagy hatással volt rá, hogy a Budapest Pride-on vonulókat kordonokkal kerítik el és megdobálják őket. A Prezi volt az első vállalat, amelyik logóval együtt szerepelt a felvonulókkal.
2012: Árvai Péter meggyőzi Fehér Gyulát (Ustream) és Anka Mártont (Logmein), hogy közösen tegyenek a magyar vállalkozói kultúráért és megalapítják a Bridge Budapestet. A szervezet azóta hirdeti, hogy Magyarországról is lehet világpiacon sikereket elérni, értelmes és felelősségteljes munkát végezni. Amikor megrendezték az első techkonferenciát, a startup mint kifejezés kvázi nem is létezett az országban.
Számos háztartási kellék van, amit egyszer-kétszer kell megvenni az életben, és ezek mellett ma már a takarító-, tisztító- és tisztálkodási szerek is beszerezhetők környezetkímélő verzióban. Két barátnő webshopjából akár pár kattintással.
„A kislányom születése előtt hallottam erről, első lépésem a mosható pelenkák megvásárlása volt. Utólag meg is mosolygom magam, hogy előbb mostam a gyerek pelenkáját, mint hogy a műanyag zacskót leváltottam volna” – mondja Cozma Nastasia a hulladékmentességre törekvő életmódjáról. „Az én utam pedig a Julkával indult, ezzel léptem tovább arról, hogy zárjuk el a vizet, kapcsoljuk le a villanyt, és gyűjtsünk szelektíven. Ma már családi életünk szinte összes területén jelen van a zero waste szemlélet” – kontráz üzlettársa, a Julka webshop társalapítója és társtulajdonosa, Leányvári Anett.
A hidrobiológus Nasti és a HR-es Anett még a nyíregyházi gimi kollégiumában ismerkedtek meg. Jó pár évvel, számos költözéssel és összesen négy gyerekkel később egy lassan kétéves vállalkozás közös gazdái és motorjai. „Nasti mindig új, természetközelibb szempontokat hozott az életembe, és amikor először kezdtünk el arról beszélgetni, hogy Magyarországon is jó lenne egy hulladékmentes webshop, felcsillant a szemem, hogy ezt gyerekek mellől is lehetne építeni” – meséli lelkesen Anett a 2018. júliusi cégalapítást és az októberi rajtot. Manapság, miközben ő Budapesten a kommunikációért és a papírmunkákért felel, Nasti Debrecen, Budapest és London után nemrég Zalaegerszegre költözött. A vállalkozás bázisa is követi – hamarosan a helyi inkubátorház bérlői lesznek, és termékeik gyártása is helyben folytatódhat.
A Julka ugyanis nemcsak a természetes, lebomló, hazai vagy közeli alapanyagokból készülő, állatkísérletek vagy például pálmaolaj nélkül előállított használati tárgyak, háztartási eszközök, kozmetikumok webshopja, hanem néhány saját márkás termék lelőhelye is. Az eddig a bolttal azonos néven futó, most Owaster névre váltó textilzsepik, arctörlő pamacsok, zsákok és szatyrok Zalában keresik új varrónőjüket. A lányok igényei és tapasztalati alapján a kollekció hamarosan sajátmárkás mosható pelenkákkal és intimhigiéniás termékekkel is bővül. „Sokak fejében az van, hogy hulladékmentes eszközökre váltani drága, főleg a mosipelusra. Sokszor a percepciók akadályozzák meg az embereket a váltásban. Mi szeretnénk elérhetők lenni.” Döntő többségben 25 és 35 év közötti, városi nők rendelnek tőlük, követőbázisukat az új termékek tesztelésébe is gyakran bevonják.
A Julka – ami egyébként Nastasia kislányáról kapta a nevét – jelenleg az ország minden pontjára szállít, kiemelt ingyenes átvevőpontja az I. kerületi Prezent. Egyes saját gyártású termékeik viszont ott vannak Békéscsaba, Debrecen, Veszprém és Budapest csomagolásmentes boltjaiban és kozmetikáiban is. A fejlődésbe a férjek is gyakran besegítenek – Anett párja, Barathi Péter az ügyvezető titulust is viseli.
„Mindkettőnknek nagyon fontos, hogy itthon vagyunk családdal. Amikor érezzük, hogy lassítani kell és a gyerekekre fókuszálni, próbálunk lefelé faragni a munkaidőből.”
Anett hozzáteszi: vállalkozásuknak eleve nem az a célja, hogy mindenki minél többet vásároljon a termékeikből, hiszen szellemiségük alapvető üzenete a fogyasztás minimalizálása. „A mi célunk ehelyett, hogy minél több emberhez jusson el a hírünk.”
Egy csepeli családi házból nőtt ki a főváros egyik népszerű kézműves sörfőzdéje, és tette országszerte ismertté egy birkózóból főzdetulajdonossá vált sörfőző családnevét. A Rizmajernek csepeli és belvárosi sörháza is van, de Budán is szívesen nyitna egyet.
Sok hazai grafikus van, akinek egyik kifejezőeszköze a notesz, olyan vállalkozásból azonban, ahol a füzet nemcsak egy felület, hanem a cég szíve-lelke, már jóval kevesebb. Papírból megélni 2020-ban sem lehetetlen, de az egyszeri vásárlók mellé nem ártanak a nagy, céges löketek – esetleg egy saját bolt.
Sok válságon túl vannak, nagy kérdés, hogy veszik ezt a minden példa nélküli mostanit a nagy magyar családi cégek. A gazdaságvédelmi akcióterv egyik lépése komolyan érinti az árazásukat, de a legtöbbjük a jelenlegi helyzetben is stabil tudott maradni.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
