Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslab az első három évben fiúklub volt, ma már egyre több a vállalkozó nő. A sikerek sem maradtak el: a náluk inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett.
Sokáig nehéz volt követni a CEU sorsáról szóló híreket, azt mindenesetre már biztosan lehet tudni, hogy Bécsbe költözik az egyetem. Mit lehet tudni az Ilab jövőjéről? A startupgondolkodás jellemez minket ebben a helyzetben is: minden helyzet egy lehetőség, ez is. Az épület nem megy sehova, viszont lesz benne hely. Azt gondolom, hogy ez az épület, a Faculty Tower, így, ahogy van, inkubátorház lesz. Az oktatás Bécsbe megy, a kutatás itt marad 2025-ig – ekkor lesz kész a végleges bécsi kampusz, az Otto Wagner épületkomplexum. Ha az a gyönyörű terület elkészül, a CEU minden tevékenysége átköltözik.
Névjegy: Az ELTE-n végzett, jogász, két ízben is járt a CEU-ra, először nemzetközi üzleti jogi, majd egy MBA képzést végzett el – de diplomázott filozófiából is, sőt elvégezte a konzervatóriumot ének szakon. A 90-es években a TV3 Magyarország jogi vezetője volt, 2000-ben Londonba költözött, hogy a csatorna új tulajdonosa, a Central European Media Entreprises (CME) jogi igazgatójaként dolgozzon. Innen az HBO Europe-hoz ment, ahol szintén jogi igazgató volt tíz évig, 2016-ban lett a Közép-Európai Egyetem (CEU) innovációs laborja, a CEU Innovationslab (Ilab) igazgatója.
Ti is? Biztos, hogy marad a budapesti rész, de hamarosan megnyitjuk a bécsi Ilabet is.
Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Háy János: Ne haragudj, véletlen volt (2020, Európa, 3499 forint)
Miről szól? Szükségnaplónak nevezte el az író, azonban hamar kiderül, hogy annál sokkal több. Ugyan elkezdi elmesélni, hogyan kezdődött március közepén a karantén, sőt két maszkos bevásárlás közt azon elmélkedik, hogy vajon ezután tényleg minden más lesz-e, például a virtualitás tobzódása kivált-e majd belőlünk mélyebb testigényt – aztán egyszer csak jön egy álom. Amiből felfakadnak régi, halovány képek idős, tökfőzeléket kanalazó néniről, édesapjával fakardozó kisfiúról, meg leginkább valakiről, aki már nincs. Akivel még mindig beszélgetünk álmunkban, mert ez „olyan, mint az anyanyelv, hogy már évek óta nem használod, de mikor álmodsz, azon a nyelven elevenedik meg a világ”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki még sosem csinált olyat, hogy kijegyzetel a könyvből jó mondatokat, mert most fog, sőt az sincs kizárva, hogy amint végigolvassa, azonnal újrakezdi.
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van (2020, Bookline, 3999 forint)
Miről szól? Nem idealizál, nem dramatizál, nem minősít – Mártonffy Zsuzsa megközelítését már akkor szerettem a témához, amikor még csak a blogját, a 2014 óta írt Örökbe.hu-t – követtem. A könyvébe beválogatott interjúkon is ugyanaz a tárgyilagos kíváncsiság, empatikusan pragmatikus szemlélet jön át, akár örökbefogadó szülőkkel, akár gyerekükről lemondó anyákkal beszélget. Küzdelmes mindennapok, néha megrázó, máskor megható történetek bontakoznak ki, hatásvadászat nélkül, hitelesen, hiszen a szerző maga is egy vér szerinti és két örökbefogadott gyereket nevel. Ismeri, és az utolsó fejezetben tömören össze is foglalja az összes gyakorlati útmutatót és a hazai szabályozás részleteit is. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Minden szülő rengeteget tanulhat belőle, de aki örökbefogadást fontolgat, annak kötelező olvasmány.
Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország (2020, Scolar Kiadó, 7490 forint)
Miről szól? 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél, ígéri az alcím, és sose jöhetne jobbkor egy kedvcsináló hazai barangoló, mint világjárvány idején. A Zala megyei Szaknyéren alpakákat simogatni, sétálni a magyar Szaharában Fülöpházán, tengerszemnél kirándulni Károlyfalván vagy átmenni Közép-Európa leghosszabb gyaloghídján Szolnokon csak pár kiragadott példa a szép kiállítású és jól megírt szócikkgyűjteményből. A programtervezést praktikus információk is segítik nyitvatartásról és árakról. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Mindenkinek, hogy akkor se őrüljön meg a négy fal között, ha újra jönnek a szigorítások.
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? (2020, Corvina, 2990 forint)
Miről szól? A címe alapján unalmas, száraz nyelvtankönyvre gondolhat az ember, de persze Nádasdy neve garancia a nevetésre még akkor is, ha finnugor nyelvcsaládról, mondattanról vagy rovásírásról van szó. Lelkesen ír arról, hogy milyen izgalmas a magyar szókincs, például a visszasír szó mennyire jól sűríti a jelentést, az oly gazdag szókincsű angolban például nincs ilyen. A töpörtyűnek pedig ugyan van hivatalos változata, de a kisgyereknek nem lehet azt mondani, hogy na, gyere, te kis tepertő! – vagyis kedveskedő mellékjelentéssel csak a töpörtyű bír. Előkerülnek olyan kuriózumok, mint hogy az uráli nyelvekben ugyanaz a személyes névmás utal férfira és nőre, meg hogy vajon miért írjuk két t-vel az Attilát. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti, ha belelapozgat egy könyvbe, és azt veszi észre, hogy nem tudja letenni.
Cseh Viktor – Mózes Krisztián: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken (2020, Mazsike, 2500 forint)
Miről szól? A legkevésbé zsidóságról, inkább egy praktikus bicajos könyv olyan helyekre, amiket esetleg nem ismertünk: Balaton-felvidéki temetők, eldugott zsinagógák, botlatókövek. Persze ott vannak a kötelezők is, mint a zánkai gyógynövényvölgy vagy a füredi Blaha-villa, méghozzá tartalmas történelmi leírással, meg jó kis részletes térképekkel. Az első, Balaton-felvidék majdnem kör elnevezésű, egynapos túrának például sem a kiindulópontján, sem a végpontján nincs zsidó vonatkozású látnivaló. A sorozatnak korábban már megjelent négy kötete: Burgenland, Közép-Alföld, illetve Borsod és Szabolcs megyékbe hív néhány órástól többnapos biciklitúrákra a két szerző. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki unja a megszokott bicikliútvonalakat, netán érdekli a történelem.
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Persze mindenki tudja, hogy a megvetően bulinegyednek vagy romkocsmanegyednek nevezett városrészben sokkal több van olcsó sörnél, de mi, hazaiak az utóbbi években pénteken vagy szombaton este már félve vagy sehogy sem merészkedtünk be a kerületbe, mert akár csak a Kazinczy utcán végigmenni is idegpróbáló vállalás volt. A járvány megtépázta a helyi vállalkozókat, mi, vendégek viszont most egy kicsit fellélegezhetünk: nem kell két héttel korábban asztalt foglalni, ha a környéken akarunk vacsorázni, és ha kora este jövünk, jó eséllyel még a kedvenc kocsmánkban is lesz asztal. Mivel a Forbes a nyáron ideiglenesen a Király utcába költözött, újra felfedezhettük a 7. kerület szívének, a Klauzál térnek és közvetlen környékének legszerethetőbb helyeit: kocsmákat, piacot, kávézót, pékséget – és persze a kultúra sem maradt ki.
Egy régen időszerű történet egy lányról, aki huszonkilenc évesen kilenc bestsellert jegyzett, de addig kellett küzdenie a külvilág támadásaival, amíg rá nem jött, hogy elég csak maga mögött hagynia őket. Mindig felderítetlen területekre vágyott, és ezért hajlandó volt egy ház árát áldozni tanulásra és kapcsolatépítésre.
Üzletember, befektető, mentor, nyilvánosbeszéd-tanár és evangélikus prédikátor – ez mind állhatna a névjegykártyáján, ha lenne neki. De nincs, és azt vallja, hogy nincs is rá szüksége, mert a beszéd, különösen a nyilvános beszéd az ember biológiai névjegye. Ő pedig már letette a sajátját. Aki ma Magyarországon modern beszédkultúrával és retorikával foglalkozik, annak biztosan nem kell bemutatni a hardverileg magyar, szoftverkészletében inkább amerikai Benkő Vilmost, a Toastmasters itthoni meghonosítóját és a Speak Academy megalapítóját. Mintegy ezer tanítványának mester, példakép, motivációs atombomba, vagy csak röviden: „A” Vili.
