Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslab az első három évben fiúklub volt, ma már egyre több a vállalkozó nő. A sikerek sem maradtak el: a náluk inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett.
Sokáig nehéz volt követni a CEU sorsáról szóló híreket, azt mindenesetre már biztosan lehet tudni, hogy Bécsbe költözik az egyetem. Mit lehet tudni az Ilab jövőjéről? A startupgondolkodás jellemez minket ebben a helyzetben is: minden helyzet egy lehetőség, ez is. Az épület nem megy sehova, viszont lesz benne hely. Azt gondolom, hogy ez az épület, a Faculty Tower, így, ahogy van, inkubátorház lesz. Az oktatás Bécsbe megy, a kutatás itt marad 2025-ig – ekkor lesz kész a végleges bécsi kampusz, az Otto Wagner épületkomplexum. Ha az a gyönyörű terület elkészül, a CEU minden tevékenysége átköltözik.
Névjegy: Az ELTE-n végzett, jogász, két ízben is járt a CEU-ra, először nemzetközi üzleti jogi, majd egy MBA képzést végzett el – de diplomázott filozófiából is, sőt elvégezte a konzervatóriumot ének szakon. A 90-es években a TV3 Magyarország jogi vezetője volt, 2000-ben Londonba költözött, hogy a csatorna új tulajdonosa, a Central European Media Entreprises (CME) jogi igazgatójaként dolgozzon. Innen az HBO Europe-hoz ment, ahol szintén jogi igazgató volt tíz évig, 2016-ban lett a Közép-Európai Egyetem (CEU) innovációs laborja, a CEU Innovationslab (Ilab) igazgatója.
Ti is? Biztos, hogy marad a budapesti rész, de hamarosan megnyitjuk a bécsi Ilabet is.
Pécsi Kinga és Pécsi Attila egy évre indultak külföldre világot látni, végül egy évtized lett belőle. Ausztrália, a Karib-térség és szinte az összes európai ország bejárása után tavaly egy közös gyerekkel és egy vállalkozásötlettel jöttek haza Budapestre. A Wesselényi utcában megnyílt Arán pékséget már a nyitás után egy hónappal a top pékségek között tartották számon.
1.Világutazók A pesti Rézkakas étteremben ismerkedtek meg, majd Attila Ausztráliában próbált szerencsét, Kinga megvárta, és együtt költöztek Dublinba. A vendéglátóscsaládban felnövő Attila és a szintén világ életében vendéglátásban dolgozó Kinga Dublinban is végigjárták az éttermi ranglétrát. A fapados repülőjáratoknak köszönhetően a kint töltött évek alatt bejárták Európát, a karibi térséget és Amerikát is. Az egyre több helyi barát és az egyre jobb munkalehetőségek mindig egy picit tovább csúsztatták a hazaköltözést, és végül egy év ír életből egy évtized lett. Kinga szeretett volna továbbtanulni, így amikor meglátta a dublini műegyetem pék-cukrász menedzsment szakát, beiratkozott. Saját helyet akartak, eleinte cukrászatban gondolkodtak, de egy San Franciscó-i út a kovász irányába terelte őket. „San Francisco az újhullámos kovászos kenyér Mekkája.”
2.Összetartó banda ez Az írül kenyeret jelentő Arán pékség tavaly júniusi megnyitására összegyűlt a budapesti kézművespék-közösség apraja-nagyja. „Összetartunk. Egy a célunk, hogy hintsük az igét, hogy mennyire fontos minőségi kenyeret enni. Ők is ezt képviselik. Hatalmas szakmai alázattal rendelkeznek” – mondja Kingáról és Attiláról Fekete Gergő, az Artizán pékség és a Fågel by Artizán zabkásázó alapítója. – Nem mellesleg a magos rozskenyerük szenzációs. Az egyik kedvencem.”
3.Elindultak, aztán jött a karantén A hirtelen felívelésüket megtörte a járványhelyzet. A lezárások és korlátozások kezdetén volt olyan napjuk, amikor tízpercenként csörgött a telefon. Minden ügyfél lemondta a rendeléseit, két nap alatt veszítették el a forgalom kétharmadát. A legtöbben amint tudtak, visszatértek. Most tíz pékség és kávézó rendeli tőlük a kenyeret és a péksüteményeket, köztük a Kadarka Borbár, a Portobello, a London Coffee Society és a rózsadombi Piccante Delicatesse is. Nagyjából ugyanolyan évük lesz, mint tavaly: 57, 7 millió forintos árbevétellel és 7,8 millió forintos adózott eredménnyel zártak.
4.Franchise nem, exit igen Az alapítók az Arán pékséget a következő pár évtizedben nem adnák ki a kezükből, és franchise-ban sem gondolkodnak. „Csak olyan üzlethez adjuk a nevünk, amit mi üzemeltetünk. Mire már nagyon sok Arán pékség lesz, és mi már egyre kevesebbet szereplünk, addigra valószínűleg kész lesz az exittervünk is” – mondja Attila.
Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
Szentendre főterétől egy mellékutcányira van egy kedves kis bolt, ahol a gyerekkönyvek mellett hazai dizájnerek grafikáit és más, igényes ajándéktárgyakat árulnak. Egy szűk lépcsővel feljebb pedig nyugalom, jegeskávé és művészi dizájn várja a betérőt.
Elsők között, még az átkosban kezdték el gyártani az akkoriban úri huncutságnak tartott könyökkaros napernyőket, és ezzel fixen bebetonozták magukat a piacra – és a teraszokra is. Az árnyékolástechnikával foglalkozó Vendrey és Társa Kft. a nyugati ernyők kopizójaként indult, ma már szinte nincs ember, aki legalább egyszer ne ült volna valamelyik napernyőjük alatt.