Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslab az első három évben fiúklub volt, ma már egyre több a vállalkozó nő. A sikerek sem maradtak el: a náluk inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett.
Sokáig nehéz volt követni a CEU sorsáról szóló híreket, azt mindenesetre már biztosan lehet tudni, hogy Bécsbe költözik az egyetem. Mit lehet tudni az Ilab jövőjéről? A startupgondolkodás jellemez minket ebben a helyzetben is: minden helyzet egy lehetőség, ez is. Az épület nem megy sehova, viszont lesz benne hely. Azt gondolom, hogy ez az épület, a Faculty Tower, így, ahogy van, inkubátorház lesz. Az oktatás Bécsbe megy, a kutatás itt marad 2025-ig – ekkor lesz kész a végleges bécsi kampusz, az Otto Wagner épületkomplexum. Ha az a gyönyörű terület elkészül, a CEU minden tevékenysége átköltözik.
Névjegy: Az ELTE-n végzett, jogász, két ízben is járt a CEU-ra, először nemzetközi üzleti jogi, majd egy MBA képzést végzett el – de diplomázott filozófiából is, sőt elvégezte a konzervatóriumot ének szakon. A 90-es években a TV3 Magyarország jogi vezetője volt, 2000-ben Londonba költözött, hogy a csatorna új tulajdonosa, a Central European Media Entreprises (CME) jogi igazgatójaként dolgozzon. Innen az HBO Europe-hoz ment, ahol szintén jogi igazgató volt tíz évig, 2016-ban lett a Közép-Európai Egyetem (CEU) innovációs laborja, a CEU Innovationslab (Ilab) igazgatója.
Ti is? Biztos, hogy marad a budapesti rész, de hamarosan megnyitjuk a bécsi Ilabet is.
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege.
Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő módon a jogaikról, és különösen, hogy az érdekmérlegelést (személyes adatok védelme vs. újságírás) nem ismertettük kellőképpen. Az én fordításomban: nem jogászkodtunk eléggé, ezért megbüntettek minket. Hiába írtuk le részletes levelekben, emberi nyelven, hogy mit, miért és hogyan csinálunk (azaz, hogy miért nem veszünk le valakit a listáról csak úgy bemondásra, kérésre), egy hivatalnak ez nem elég, pláne, egy szigorúnak.
Boross Dávid, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak.
De a lényeg, hogy ilyen mondatokat is megfogalmaztak: „Figyelembe kell venni, hogy a Forbes egy gazdasági, üzleti témakörben írt cikkeket és összeállításokat tartalmazó sajtótermék, így a Hatóság álláspontja szerint a bárki számára elérhető nyilvántartások és a cégek saját nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét.”
Igen, ilyen a jogásznyelven történő kifejezésmód, de fordítok. Ha egyszer a cégadatbázis azért van, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, hogy kik állnak a cégek mögött, akkor miért ne lehetne beleírni az ott megismert neveket egy újságba?
Ennek ellenére, mi most egy ideiglenes bírósági döntés miatt (amit az egyik NAIH-döntéssel együtt, szintén a Hell-tulajdonosoknak köszönhetünk) még nem írhatjuk le az ő cégük tulajdonosának a nevét, de talán a NAIH érvelése a bíróságot is meggyőzi majd a szép lassan csordogáló perben. A nyilvánosság teher, és értem, hogy vannak helyzetek, amikor kellemetlenséget okoz, ha valaki fent van egy Forbes-listán (miközben sokan mások azért küzdenek, hogy felkerüljenek). De aki a fél országnak energiaitalokat árul, az viselje el, ha cégei tulajdonosaként bekerül az újságba.
Boross Dávid második generációs családi vállalkozónak, az Oázis kertészet tulajdonosának ezzel nincs gondja. A fotózásokon, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak, és ugyanezzel az energiaszinttel és hozzáállással vezeti cégét. Melis Dóra első címlapsztorija után már te is másképp sétálsz be egy kertészetbe, de a muskátliról is más jut majd az eszedbe.
Forbes Women mellékletünknek akkor vágtunk neki, miután kiderült, hogy a koronajárvány miatt a márciusi Forbes Women’s Summitot el kell halasztanunk. Nem akarom elkiabálni így augusztus legvégén, de szeptember 4-én megtartjuk (offline és online is), és most szállítottunk mellé egy jó adag női teljesítményről szóló történetet, köztük egy olyan meglepő névvel is, mint Oravecz Nóra. Mielőtt felhúzod a szemöldököd, olvasd el a cikket!
Szentendre főterétől egy mellékutcányira van egy kedves kis bolt, ahol a gyerekkönyvek mellett hazai dizájnerek grafikáit és más, igényes ajándéktárgyakat árulnak. Egy szűk lépcsővel feljebb pedig nyugalom, jegeskávé és művészi dizájn várja a betérőt.
Populáris, humoros előadásaival, tízezres példányszámban fogyó könyveivel és közösségimédia-szerepléseivel az egyik legismertebb pszichológus lett, zárt Facebook-csoportjában ezrek osztják meg egymással párkapcsolati problémáikat. Almási Kitti ma már ideje nagyobb részében előadó és influenszer, mint amennyiben terápiás pszichológus: egy-egy kliens helyett tömegekhez szól. Pénzről viszont nem beszél.
