A United Consult megalakulásakor még valóságos sci-finek tűnt az önvezető autó vagy éppen az arcfelismerés, és az óriási digitális adathalmazok is csak a Mátrix filmek futurisztikus látványvilágából lehettek ismerősek az átlagember számára. Ezek azonban mára mindennapjaink részévé váltak, az idén húszéves budapesti IT-cég pedig továbbra is a jövő technológiáit keresi és építi a jelenben.
Az immár Super-brands-díjas United Consult Kft. egy baráti társaságból fejlődött sok területen piacvezető középvállalattá az elmúlt két évtizedben. Indulásukkor még betárcsázós neten keresztül kommunikáltak ügyfeleikkel, ma pedig már az 5G van segítségükre, amikor a különböző streaming szolgáltatások révén valós időben keresnek innovatív megoldásokat partnereik üzleti problémáira. A fejlődés elképesztő léptékű az ágazatban, és a ma már közel háromszáz főt foglalkoztató cég nem csupán lépést tart a trendekkel, hanem – saját ügyfeleit jelentős versenyelőnyhöz segítve – sokszor meg is előzi azokat.
Egyik legújabb partnerük Amerika legnagyobb telekommunikációs cége, amely a számlázási rendszer teljes körű ráncfelvarrásával bízta meg a magyar céget: egyedülálló fordítóprogramjuk segítségével a 21. század igényeire szabják az óriásvállalat kapcsolódó szoftvereit. Ennek presztízsértéke hatalmas, mégis kijelenthető, hogy ez a megbízása csupán egy a United Consult számtalan izgalmas szakmai vállalása közül. Húsz éve stabil partnerük például a Pannon GSM-ből időközben Telenorrá lett hazai szolgáltató is.
Mivel a cég vezetői és munkatársai számára egyaránt fontos, hogy üzleti sikereik mellett társadalmi haszonnal is bírjon a munkájuk, kiemelt figyelmet fordítanak az egészségügy területére is. Egyik most futó projektjükben például olyan eszközökhöz fejlesztenek szoftvert, amelyek sok betegség – így a rák, a stroke vagy éppen az Alzheimer-kór – korai diagnosztizálásában is átütő eredményeket hozhatnak akár már a közeli jövőben. Állandó ügyfeleik között ott vannak a hazai telekommunikációs piac legfőbb szereplői, illetve a pénzügyi szektor legnagyobb cégei is.
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege.
Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő módon a jogaikról, és különösen, hogy az érdekmérlegelést (személyes adatok védelme vs. újságírás) nem ismertettük kellőképpen. Az én fordításomban: nem jogászkodtunk eléggé, ezért megbüntettek minket. Hiába írtuk le részletes levelekben, emberi nyelven, hogy mit, miért és hogyan csinálunk (azaz, hogy miért nem veszünk le valakit a listáról csak úgy bemondásra, kérésre), egy hivatalnak ez nem elég, pláne, egy szigorúnak.
Boross Dávid, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak.
De a lényeg, hogy ilyen mondatokat is megfogalmaztak: „Figyelembe kell venni, hogy a Forbes egy gazdasági, üzleti témakörben írt cikkeket és összeállításokat tartalmazó sajtótermék, így a Hatóság álláspontja szerint a bárki számára elérhető nyilvántartások és a cégek saját nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét.”
Igen, ilyen a jogásznyelven történő kifejezésmód, de fordítok. Ha egyszer a cégadatbázis azért van, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, hogy kik állnak a cégek mögött, akkor miért ne lehetne beleírni az ott megismert neveket egy újságba?
Ennek ellenére, mi most egy ideiglenes bírósági döntés miatt (amit az egyik NAIH-döntéssel együtt, szintén a Hell-tulajdonosoknak köszönhetünk) még nem írhatjuk le az ő cégük tulajdonosának a nevét, de talán a NAIH érvelése a bíróságot is meggyőzi majd a szép lassan csordogáló perben. A nyilvánosság teher, és értem, hogy vannak helyzetek, amikor kellemetlenséget okoz, ha valaki fent van egy Forbes-listán (miközben sokan mások azért küzdenek, hogy felkerüljenek). De aki a fél országnak energiaitalokat árul, az viselje el, ha cégei tulajdonosaként bekerül az újságba.
Boross Dávid második generációs családi vállalkozónak, az Oázis kertészet tulajdonosának ezzel nincs gondja. A fotózásokon, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak, és ugyanezzel az energiaszinttel és hozzáállással vezeti cégét. Melis Dóra első címlapsztorija után már te is másképp sétálsz be egy kertészetbe, de a muskátliról is más jut majd az eszedbe.
Forbes Women mellékletünknek akkor vágtunk neki, miután kiderült, hogy a koronajárvány miatt a márciusi Forbes Women’s Summitot el kell halasztanunk. Nem akarom elkiabálni így augusztus legvégén, de szeptember 4-én megtartjuk (offline és online is), és most szállítottunk mellé egy jó adag női teljesítményről szóló történetet, köztük egy olyan meglepő névvel is, mint Oravecz Nóra. Mielőtt felhúzod a szemöldököd, olvasd el a cikket!
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
Miközben imáinkba foglaltuk Szkopelítisz kapitány nevét, két kanyarral hat görög szigetet vettünk be: a vírusmentes Kis-Kükládok lakott földdarabjait és az alig ismert, de viszonylag könnyen elérhető Tíloszt.
Ballainé Krikker Zsuzsanna dandártábornok, a magyar honvédség első tábornok asszonya történelmet írt, mégsem érzi úgy, hogy ideje kérni az obsitot. A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatója csúcsmenedzseri hozzáállással és a dolgozói kapcsolatok erősítésével tenné le a keze nyomát.
