Egy régen időszerű történet egy lányról, aki huszonkilenc évesen kilenc bestsellert jegyzett, de addig kellett küzdenie a külvilág támadásaival, amíg rá nem jött, hogy elég csak maga mögött hagynia őket. Mindig felderítetlen területekre vágyott, és ezért hajlandó volt egy ház árát áldozni tanulásra és kapcsolatépítésre.
A WebSummit a világ talán legnagyobb tech konferenciája, ahol egy helyen van kétezer startupper, háromezer újságíró és ötvenezer résztvevő. Stephen Hawking, Antonio Guterres, Reed Hastings és Margaret Atwood adnak itt elő, ahová Oravecz Nóra, 2016-ban, a Huffington Post bloggereként beszökött. Akkor még nem tudta, hogy mi mindenre lehet használni ezt a pozíciót, csak azt tudta, mit akar elérni: kamerával a kezében feltenni néhány kérdést az elérhetetlen sztárelőadóknak az életükről, a kihívásaikról, a sikereikről.
Gondolta, önkéntesnek jelentkezik, nekik lehet ilyet. Nem lehetett, megkérték, hogy távozzon, de Nórának akkor már megvolt, amiért jött: több tucat miniinterjú a legfontosabb emberekkel. A következő évben már meghívásra készültek az interjúk a Huffington Post számára, két évvel később mint pitchzsűritag tért vissza. …
Oravecz Nóráról mindenkinek van véleménye Magyarországon. Elkophatatlan hívószó lett az akkoriban huszonnégy éves „idézetes lányból” úgy is, hogy lassan öt éve nem szerepel a médiában. Ez most egy másféle történet lesz, amiből a félreértett online filozófus helyett egy öntörvényű egyszemélyes hadsereg képe rajzolódik ki, aki egy-egy munkájába annyi energiát fektet, amennyivel mások egy egész életet élnek le. „Nem értettek félre semmit. Nem álltam ki magamért. Azt gondoltam, hogy örülnöm kéne, hogy itt a lehetőség, és hogy ehhez hozzátartozik, hogy utálnak.” Harmincegy évesen már így viszonyul ahhoz az időszakhoz az életében, ahonnan a legtöbben ismerik. Regényeket írt, önfejlesztő könyvekben osztotta meg történetét, és népes Facebook-oldalát is kezelte, a kétes fogadtatás ellenére Nóra mégsem tartja tévútnak a blogger és író időszakot. Kilenc könyve bestseller lett, és akkor építette fel százötvenezres Facebook-közönségét, amikor a közösségi média itthon még épp csak próbálgatta szárnyait.
Sok hazai grafikus van, akinek egyik kifejezőeszköze a notesz, olyan vállalkozásból azonban, ahol a füzet nemcsak egy felület, hanem a cég szíve-lelke, már jóval kevesebb. Papírból megélni 2020-ban sem lehetetlen, de az egyszeri vásárlók mellé nem ártanak a nagy, céges löketek – esetleg egy saját bolt.
Bomo Art Boldizsár Károly Árbevétel: 156 millió forint Boltok száma: 2 Boldizsár Károly anyja konyhájában, apja súlyzóival kezdte meg az egyedi naplók készítését húsz évvel ezelőtt. A Bomo Art azóta gyártott már naplókat az angol királyi család hivatalos beszállítójának, a Fortnum & Masonnak és a bécsi Belvedere Múzeumnak, tavaly pedig a Disney élő szereplős Oroszlánkirályának animációjáért felelős MPC rendelt tőle nyolcszáz noteszt a filmbemutatóra, a borítón a Szimbát magasba emelő Rafikivel. A századelős hangulatú noteszek illusztrációit Hollósi Éva képzőművész készíti, az elmúlt 19 évben több mint nyolcvanféle témával rukkolt elő. A vállalkozás bevételének közel fele exportból származik, vannak viszonteladói Nagy-Britanniában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon is. A kijárási korlátozások alatt megduplázódott a webes forgalom, de az árbevétel így is 90 százalékkal visszaesett.
Dot for you Baglyas Erika Árbevétel: 13 millió forint Boltok száma: 0 Baglyas Erika tizenhárom éven át foglalkozott aktívan képzőművészettel: nemcsak alkotott, de publikált, kutatott, tanított is. A Dot for You-t hat éve alapította, egy bolttulajdonos barátja raktáron maradt noteszeket mutatott neki, Erika pedig befestette, majd elkezdte árulni őket a Facebookon. Ezután szeretett bele a könyvkötészetbe. 2019-ben saját tervezésű noteszekből, naptárakból, tervezőkből több mint kétezer darabot adott el. Hotelek és kávézók mellett a Nemzeti Galéria, a Digic Pictures, a Glamour, a TEDx és a Mozinet filmforgalmazó cég számára is készített már egyedi füzeteket, utóbbit Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjéhez. Az elmúlt öt évben az alkotásra szinte semmi ideje sem maradt, a kijárási korlátozások alatt ez azonban megváltozott: „A Dot bázison, ahelyett, hogy rendbe raktam volna – tervben volt –, szanaszét pakoltam mindent, a telefonomat lehalkítottam, festékeket kevertem, pacáztam, papírokat feszítettem fel. Újra alkothattam.”
Malinovka Szolnoki-Szendrődi Judit Árbevétel: 15,7 millió forint Boltok száma: 0 „A papír és az analóg önkifejezés pont a digitalizáció miatt éli ma reneszánszát” – vallja Szolnoki-Szendrődi Judit, a Malinovka márka alapítója és dizájnere. A Momén formatervezőként végző Judit kreatív energiái kibontakoztatását füzetekkel és határidőnaplókkal kezdte, lépésről lépésre, így volt ideje ráhangolódni arra, mire van igényük a grafikáit szeretőknek. A Malinovkát 2013-ban alapította, úgy érzi, ötvözte benne a két szakmát, a forma- és grafikai tervezést. Talán ezért is van, hogy ma is egyedül végez és irányít mindent – bár számíthat közgazdász férje szakmai segítségére is. Munkáit a fekete-fehér minták és a nyers grafikák jellemzik, és nem egy interaktív kiadványt készített már: a legnépszerűbb Malinovka-termékek is épp ezek, például a Wanderlust élménygyűjtő füzet és a Befejezetlen.
Papetri Mónus Noémi Árbevétel: 12 millió forint (a Lúd Laborral együtt) Boltok száma: 1 Mónus Noémi neve ismerős lehet az előző havi Forbesból, társalapítója ugyanis a Lúd Labor nevű bulinegyedbeli papír-dizájnbolt hibridnek. Noémi azonban már sokkal régebb óta foglalkozik papírral, mint hogy barátjával megalapította volna az üzletet: eleinte magának gyártott füzeteket, később csoporttársainak is. A Papetri paperworks áttörése 2014-ben, a Dm drogérialánc megrendelésével jött el végül. Noémi szintén a Momén végzett, építőművészként, utána szabadúszóként dolgozott, többek között a Fővám és Gellért téri négyes metrómegállókat tervező Sporaarchitectsnél.
Rubidium Sipos Rebeka Árbevétel: – Boltok száma: 0 A márkát Sipos Rebeka belsőépítész alapította 2014-ben egy barátnőjével – leginkább azért, hogy kiélje kreativitását akkori munkahelye mellett, ahol sok terv „készült a fióknak”. A Rubidium számára nem üzlet, inkább szerelemprojekt, legfeljebb évi pár milliót hoz be, nagyjából annyit, mint amennyibe bele is kerül. Rebeka most is belsőépítészként dolgozik, így egy-egy húzósabb időszakban van, hogy egyáltalán nem foglalkozik a márkával. A könyvkötést nem ő csinálja, de a tervezési fázistól az átadásig követi a noteszek életét, ő tervezi a belsejüket is. „Van, hogy a szerkesztés két napig tart, de az tényleg olyan lesz” – mondja. Az elmúlt időszakban a kis szériáktól elmozdult az egyedi megrendelések felé. Úgy látja, ebben egyedibb, mint mások, mert a legtöbb márkának ez nem éri meg (bár nemrég elkészített 75 füzetet egy magániskolának). Régen több dizájnboltban is lehetett kapni a noteszeit, ma ezt már tudatosan korlátozza: jelenleg csak a Fiók és a Lúd Labor árulja őket, általában megkeresésre dolgozik.
Ne olvasd el ezt az oldalt az előtt, hogy becsuktad a szemed, és néhány percig gondolkodtál azon, mit jelent számodra az egyenlőség. Lapot kérni, széket foglalni. Megváltoztatni a játékszabályokat. Újraosztani a befolyást, újragondolni a hatalmat – ilyeneket dobáltunk be egy januári szerkesztőségi brainstormingon. Fáradtan, délután, az első Forbes Women’s Summitra készülve. Aztán aznap este az ágyban már lepergett előttem […]
Persze, majd pont a Forbes marad ki a karantén alatti kertészlázból! A szerkesztőség több tagja is belevágott a zöldítésbe, ki a haszonnövényekre, ki a látványra hajtva. Ha már az Oázis a címlapsztori, itt vannak a mi kertjeink is.
Átvette a hatalmat az Y generáció a Wall Streeten, az ingyenkereskedést kínáló Robinhood tréderei elképesztő magasságba hajtják a legmenőbb részvényeket a koronaválság közepén. Csúnya vége lesz, de vajon mikor?
