Magyar nő, de ír pék

1.Világutazók
A pesti Rézkakas étteremben ismerkedtek meg, majd Attila Ausztráliában próbált szerencsét, Kinga megvárta, és együtt költöztek Dublinba. A vendéglátóscsaládban felnövő Attila és a szintén világ életében vendéglátásban dolgozó Kinga Dublinban is végigjárták az éttermi ranglétrát. A fapados repülőjáratoknak köszönhetően a kint töltött évek alatt bejárták Európát, a karibi térséget és Amerikát is. Az egyre több helyi barát és az egyre jobb munkalehetőségek mindig egy picit tovább csúsztatták a hazaköltözést, és végül egy év ír életből egy évtized lett. Kinga szeretett volna továbbtanulni, így amikor meglátta a dublini műegyetem pék-cukrász menedzsment szakát, beiratkozott. Saját helyet akartak, eleinte cukrászatban gondolkodtak, de egy San Franciscó-i út a kovász irányába terelte őket. „San Francisco az újhullámos kovászos kenyér Mekkája.”

2.Összetartó banda ez
Az írül kenyeret jelentő Arán pékség tavaly júniusi megnyitására összegyűlt a budapesti kézművespék-közösség apraja-nagyja. „Összetartunk. Egy a célunk, hogy hintsük az igét, hogy mennyire fontos minőségi kenyeret enni. Ők is ezt képviselik. Hatalmas szakmai alázattal rendelkeznek” – mondja Kingáról és Attiláról Fekete Gergő, az Artizán pékség és a Fågel by Artizán zabkásázó alapítója. – Nem mellesleg a magos rozskenyerük szenzációs. Az egyik kedvencem.”

3.Elindultak, aztán jött a karantén
A hirtelen felívelésüket megtörte a járványhelyzet. A lezárások és korlátozások kezdetén volt olyan napjuk, amikor tízpercenként csörgött a telefon. Minden ügyfél lemondta a rendeléseit, két nap alatt veszítették el a forgalom kétharmadát. A legtöbben amint tudtak, visszatértek. Most tíz pékség és kávézó rendeli tőlük a kenyeret és a péksüteményeket, köztük a Kadarka Borbár, a Portobello, a London Coffee Society és a rózsadombi Piccante Delicatesse is. Nagyjából ugyanolyan évük lesz, mint tavaly: 57, 7 millió forintos árbevétellel és 7,8 millió forintos adózott eredménnyel zártak.