Pécsi Kinga és Pécsi Attila egy évre indultak külföldre világot látni, végül egy évtized lett belőle. Ausztrália, a Karib-térség és szinte az összes európai ország bejárása után tavaly egy közös gyerekkel és egy vállalkozásötlettel jöttek haza Budapestre. A Wesselényi utcában megnyílt Arán pékséget már a nyitás után egy hónappal a top pékségek között tartották számon.
1.Világutazók A pesti Rézkakas étteremben ismerkedtek meg, majd Attila Ausztráliában próbált szerencsét, Kinga megvárta, és együtt költöztek Dublinba. A vendéglátóscsaládban felnövő Attila és a szintén világ életében vendéglátásban dolgozó Kinga Dublinban is végigjárták az éttermi ranglétrát. A fapados repülőjáratoknak köszönhetően a kint töltött évek alatt bejárták Európát, a karibi térséget és Amerikát is. Az egyre több helyi barát és az egyre jobb munkalehetőségek mindig egy picit tovább csúsztatták a hazaköltözést, és végül egy év ír életből egy évtized lett. Kinga szeretett volna továbbtanulni, így amikor meglátta a dublini műegyetem pék-cukrász menedzsment szakát, beiratkozott. Saját helyet akartak, eleinte cukrászatban gondolkodtak, de egy San Franciscó-i út a kovász irányába terelte őket. „San Francisco az újhullámos kovászos kenyér Mekkája.”
2.Összetartó banda ez Az írül kenyeret jelentő Arán pékség tavaly júniusi megnyitására összegyűlt a budapesti kézművespék-közösség apraja-nagyja. „Összetartunk. Egy a célunk, hogy hintsük az igét, hogy mennyire fontos minőségi kenyeret enni. Ők is ezt képviselik. Hatalmas szakmai alázattal rendelkeznek” – mondja Kingáról és Attiláról Fekete Gergő, az Artizán pékség és a Fågel by Artizán zabkásázó alapítója. – Nem mellesleg a magos rozskenyerük szenzációs. Az egyik kedvencem.”
3.Elindultak, aztán jött a karantén A hirtelen felívelésüket megtörte a járványhelyzet. A lezárások és korlátozások kezdetén volt olyan napjuk, amikor tízpercenként csörgött a telefon. Minden ügyfél lemondta a rendeléseit, két nap alatt veszítették el a forgalom kétharmadát. A legtöbben amint tudtak, visszatértek. Most tíz pékség és kávézó rendeli tőlük a kenyeret és a péksüteményeket, köztük a Kadarka Borbár, a Portobello, a London Coffee Society és a rózsadombi Piccante Delicatesse is. Nagyjából ugyanolyan évük lesz, mint tavaly: 57, 7 millió forintos árbevétellel és 7,8 millió forintos adózott eredménnyel zártak.
Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
Covid? Ugyan már! – ez az első érzése az embernek, ha ránéz a leendő budapesti irodák helyén álló daruflottára. A fejlesztések nem álltak le, csúszás is alig van, és a tömeges home office víziója a már üzemelő irodák bérleti díját sem csökkentette. 2020 kifejezetten erős év a fővárosi irodapiacon.
Úgy indult az év, ahogy azt a legtöbb irodatulajdonos és -fejlesztő elképzelte. A néhány évvel ezelőtti építőipari problémák – amikor is az alacsony lakásáfa miatti lakásfejlesztési boom elszívta az iroda- és hotelprojektekről a kivitelezőket – enyhülni látszottak, a rekordalacsony (hat százalék alatti) üresedési ráták meg azt üzenték a beruházóknak: bőven van kereslet, bátran lehet építkezni. Aztán eljött a március, a senki által nem várt világjárvánnyal, az azonnali logisztikai problémákkal és a kereslet drámai visszaesésével – erre kellett volna reagálniuk rugalmasan a fejlesztőknek, ha ez a műfaj rugalmas és gyors reagálású lenne.
Csakhogy nem tud az lenni, egy-egy nagyobb – több ezer, több tízezer négyzetméter irodát kínáló – projekt átfutása tervezéssel, előkészítéssel, engedélyeztetéssel, kivitelezéssel akkor is sok év, ha semmi rendkívüli nem történik. „A kínálati oldal mindig lassabban reagál, már csak azért is, mert minimum tíz, de akár hetven százalékban is előbérleti szerződéseket kötnek a fejlesztők a leendő iroda bérlőivel, egyszerűen muszáj megépíteniük a házat” – mondja Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője.
Az eddigi legdurvább karanténperiódus így aztán rekordszámokat hozott: csak március–júniusban több irodát – a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma adatai szerint 88 ezer négyzetmétert – adtak át, mint egész 2019-ben (70 ezer négyzetméter). Köztük olyan nagyvolumenű beruházásokat, mint amilyen három friss projekt a Váci úti folyosón: az Agora Tower (34 ezer négyzetméter), a Váci Greens újabb épülete (25 ezer) és az Arena Business Campus első fázisa (20 ezer). És mivel nyáron sem torpantak meg a munkák, könnyen lehet, hogy 2020 egésze is évtizedes rekorddal zár, és megdönti a 2018-as 230 ezer friss négyzetmétert.
Budapart city
Millenium gardens
Office garden
Ennél talán még meglepőbb, hogy a bérleti díjakon sem látszik a koronahatás. Nemhogy nem csökkentek, de év per év alapon még emelkedtek is a díjak idén tavasszal, nyár elején, és – szemben például a kiadó lakások vagy lakásirodák piacával – a prémium irodaházak tulajdonosai nem tolták le a nadrágjukat, és nem mentek bele árengedményekbe. Visszaemelni mindig sokkal nehézkesebb, így aztán inkább kibekkelik a nagyobb üresedést, és várják, hogy visszabillenjen a kereslet.
Ettől persze még sorakoznak a Covid-kérdőjelek a piacon. Egyfelől terjed a home office, és vele nagyon sok vállalatnál a dilemma, hogy összeegyeztethető-e a cégkultúrával, illetve, hogy szükség van-e annyi munkaállomásra, mint korábban. Másfelől nőnek az elvárások, hogy minél szellősebben ülhessenek a dolgozók, és akár újra kellene gondolni a teljes open office koncepciót.
Ehhez képest az olyan extrák már szinte apróságnak, de jól eladható finomságnak tűnnek, mint amivel a Futureal egyik új projektje hirdeti magát, hogy például a teljes ház – a Corvin sétány utolsó nagy blokkjaként épülő Corvin Innovation Campus – érintésmentesen működik majd. Nem kell gombokat nyomogatni, kilincseket tapicskolni és egyáltalán semmilyen felületet érinteni az épületen belüli közlekedéshez, ajtónyitáshoz vagy éppen mosdóhasználathoz sem. Hogy ezek egyszeri érdekes innovációk lesznek, vagy tipikus és tömeges megoldások, azt nagyban befolyásolja, milyen tartósan marad velünk a pandémia pszichológiája.
Számos háztartási kellék van, amit egyszer-kétszer kell megvenni az életben, és ezek mellett ma már a takarító-, tisztító- és tisztálkodási szerek is beszerezhetők környezetkímélő verzióban. Két barátnő webshopjából akár pár kattintással.
Egy régen időszerű történet egy lányról, aki huszonkilenc évesen kilenc bestsellert jegyzett, de addig kellett küzdenie a külvilág támadásaival, amíg rá nem jött, hogy elég csak maga mögött hagynia őket. Mindig felderítetlen területekre vágyott, és ezért hajlandó volt egy ház árát áldozni tanulásra és kapcsolatépítésre.
Négy fiatal nő a pálinka szakmából: hátszél, eredendő kötődés vagy családi érdekeltség nélkül küzdötték bele magukat ebbe a férfias világba, és főzni is megtanultak. Belevágtak még azelőtt, hogy a pálinkaképzés elindult Magyarországon.
Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslab az első három évben fiúklub volt, ma már egyre több a vállalkozó nő. A sikerek sem maradtak el: a náluk inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett.
