Pécsi Kinga és Pécsi Attila egy évre indultak külföldre világot látni, végül egy évtized lett belőle. Ausztrália, a..
1.Világutazók A pesti Rézkakas étteremben ismerkedtek meg, majd Attila Ausztráliában próbált szerencsét, Kinga megvárta, és együtt költöztek Dublinba. A vendéglátóscsaládban felnövő Attila és a szintén világ életében vendéglátásban dolgozó Kinga Dublinban is végigjárták az éttermi ranglétrát. A fapados repülőjáratoknak köszönhetően a kint töltött évek alatt bejárták Európát, a karibi térséget és Amerikát is. Az egyre több helyi barát és az egyre jobb munkalehetőségek mindig egy picit tovább csúsztatták a hazaköltözést, és végül egy év ír életből egy évtized lett. Kinga szeretett volna továbbtanulni, így amikor meglátta a dublini műegyetem pék-cukrász menedzsment szakát, beiratkozott. Saját helyet akartak, eleinte cukrászatban gondolkodtak, de egy San Franciscó-i út a kovász irányába terelte őket. „San Francisco az újhullámos kovászos kenyér Mekkája.”
2.Összetartó banda ez Az írül kenyeret jelentő Arán pékség tavaly júniusi megnyitására összegyűlt a budapesti kézművespék-közösség apraja-nagyja. „Összetartunk. Egy a célunk, hogy hintsük az igét, hogy mennyire fontos minőségi kenyeret enni. Ők is ezt képviselik. Hatalmas szakmai alázattal rendelkeznek” – mondja Kingáról és Attiláról Fekete Gergő, az Artizán pékség és a Fågel by Artizán zabkásázó alapítója. – Nem mellesleg a magos rozskenyerük szenzációs. Az egyik kedvencem.”
3.Elindultak, aztán jött a karantén A hirtelen felívelésüket megtörte a járványhelyzet. A lezárások és korlátozások kezdetén volt olyan napjuk, amikor tízpercenként csörgött a telefon. Minden ügyfél lemondta a rendeléseit, két nap alatt veszítették el a forgalom kétharmadát. A legtöbben amint tudtak, visszatértek. Most tíz pékség és kávézó rendeli tőlük a kenyeret és a péksüteményeket, köztük a Kadarka Borbár, a Portobello, a London Coffee Society és a rózsadombi Piccante Delicatesse is. Nagyjából ugyanolyan évük lesz, mint tavaly: 57, 7 millió forintos árbevétellel és 7,8 millió forintos adózott eredménnyel zártak.
Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Háy János: Ne haragudj, véletlen volt (2020, Európa, 3499 forint)
Miről szól? Szükségnaplónak nevezte el az író, azonban hamar kiderül, hogy annál sokkal több. Ugyan elkezdi elmesélni, hogyan kezdődött március közepén a karantén, sőt két maszkos bevásárlás közt azon elmélkedik, hogy vajon ezután tényleg minden más lesz-e, például a virtualitás tobzódása kivált-e majd belőlünk mélyebb testigényt – aztán egyszer csak jön egy álom. Amiből felfakadnak régi, halovány képek idős, tökfőzeléket kanalazó néniről, édesapjával fakardozó kisfiúról, meg leginkább valakiről, aki már nincs. Akivel még mindig beszélgetünk álmunkban, mert ez „olyan, mint az anyanyelv, hogy már évek óta nem használod, de mikor álmodsz, azon a nyelven elevenedik meg a világ”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki még sosem csinált olyat, hogy kijegyzetel a könyvből jó mondatokat, mert most fog, sőt az sincs kizárva, hogy amint végigolvassa, azonnal újrakezdi.
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van (2020, Bookline, 3999 forint)
Miről szól? Nem idealizál, nem dramatizál, nem minősít – Mártonffy Zsuzsa megközelítését már akkor szerettem a témához, amikor még csak a blogját, a 2014 óta írt Örökbe.hu-t – követtem. A könyvébe beválogatott interjúkon is ugyanaz a tárgyilagos kíváncsiság, empatikusan pragmatikus szemlélet jön át, akár örökbefogadó szülőkkel, akár gyerekükről lemondó anyákkal beszélget. Küzdelmes mindennapok, néha megrázó, máskor megható történetek bontakoznak ki, hatásvadászat nélkül, hitelesen, hiszen a szerző maga is egy vér szerinti és két örökbefogadott gyereket nevel. Ismeri, és az utolsó fejezetben tömören össze is foglalja az összes gyakorlati útmutatót és a hazai szabályozás részleteit is. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Minden szülő rengeteget tanulhat belőle, de aki örökbefogadást fontolgat, annak kötelező olvasmány.
Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország (2020, Scolar Kiadó, 7490 forint)
Miről szól? 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél, ígéri az alcím, és sose jöhetne jobbkor egy kedvcsináló hazai barangoló, mint világjárvány idején. A Zala megyei Szaknyéren alpakákat simogatni, sétálni a magyar Szaharában Fülöpházán, tengerszemnél kirándulni Károlyfalván vagy átmenni Közép-Európa leghosszabb gyaloghídján Szolnokon csak pár kiragadott példa a szép kiállítású és jól megírt szócikkgyűjteményből. A programtervezést praktikus információk is segítik nyitvatartásról és árakról. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Mindenkinek, hogy akkor se őrüljön meg a négy fal között, ha újra jönnek a szigorítások.
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? (2020, Corvina, 2990 forint)
Miről szól? A címe alapján unalmas, száraz nyelvtankönyvre gondolhat az ember, de persze Nádasdy neve garancia a nevetésre még akkor is, ha finnugor nyelvcsaládról, mondattanról vagy rovásírásról van szó. Lelkesen ír arról, hogy milyen izgalmas a magyar szókincs, például a visszasír szó mennyire jól sűríti a jelentést, az oly gazdag szókincsű angolban például nincs ilyen. A töpörtyűnek pedig ugyan van hivatalos változata, de a kisgyereknek nem lehet azt mondani, hogy na, gyere, te kis tepertő! – vagyis kedveskedő mellékjelentéssel csak a töpörtyű bír. Előkerülnek olyan kuriózumok, mint hogy az uráli nyelvekben ugyanaz a személyes névmás utal férfira és nőre, meg hogy vajon miért írjuk két t-vel az Attilát. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti, ha belelapozgat egy könyvbe, és azt veszi észre, hogy nem tudja letenni.
Cseh Viktor – Mózes Krisztián: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken (2020, Mazsike, 2500 forint)
Miről szól? A legkevésbé zsidóságról, inkább egy praktikus bicajos könyv olyan helyekre, amiket esetleg nem ismertünk: Balaton-felvidéki temetők, eldugott zsinagógák, botlatókövek. Persze ott vannak a kötelezők is, mint a zánkai gyógynövényvölgy vagy a füredi Blaha-villa, méghozzá tartalmas történelmi leírással, meg jó kis részletes térképekkel. Az első, Balaton-felvidék majdnem kör elnevezésű, egynapos túrának például sem a kiindulópontján, sem a végpontján nincs zsidó vonatkozású látnivaló. A sorozatnak korábban már megjelent négy kötete: Burgenland, Közép-Alföld, illetve Borsod és Szabolcs megyékbe hív néhány órástól többnapos biciklitúrákra a két szerző. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki unja a megszokott bicikliútvonalakat, netán érdekli a történelem.
