Sok hazai grafikus van, akinek egyik kifejezőeszköze a notesz, olyan vállalkozásból azonban, ahol a füzet nemcsak egy felület, hanem a cég szíve-lelke, már jóval kevesebb. Papírból megélni 2020-ban sem lehetetlen, de az egyszeri vásárlók mellé nem ártanak a nagy, céges löketek – esetleg egy saját bolt.
Bomo Art Boldizsár Károly Árbevétel: 156 millió forint Boltok száma: 2 Boldizsár Károly anyja konyhájában, apja súlyzóival kezdte meg az egyedi naplók készítését húsz évvel ezelőtt. A Bomo Art azóta gyártott már naplókat az angol királyi család hivatalos beszállítójának, a Fortnum & Masonnak és a bécsi Belvedere Múzeumnak, tavaly pedig a Disney élő szereplős Oroszlánkirályának animációjáért felelős MPC rendelt tőle nyolcszáz noteszt a filmbemutatóra, a borítón a Szimbát magasba emelő Rafikivel. A századelős hangulatú noteszek illusztrációit Hollósi Éva képzőművész készíti, az elmúlt 19 évben több mint nyolcvanféle témával rukkolt elő. A vállalkozás bevételének közel fele exportból származik, vannak viszonteladói Nagy-Britanniában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon is. A kijárási korlátozások alatt megduplázódott a webes forgalom, de az árbevétel így is 90 százalékkal visszaesett.
Dot for you Baglyas Erika Árbevétel: 13 millió forint Boltok száma: 0 Baglyas Erika tizenhárom éven át foglalkozott aktívan képzőművészettel: nemcsak alkotott, de publikált, kutatott, tanított is. A Dot for You-t hat éve alapította, egy bolttulajdonos barátja raktáron maradt noteszeket mutatott neki, Erika pedig befestette, majd elkezdte árulni őket a Facebookon. Ezután szeretett bele a könyvkötészetbe. 2019-ben saját tervezésű noteszekből, naptárakból, tervezőkből több mint kétezer darabot adott el. Hotelek és kávézók mellett a Nemzeti Galéria, a Digic Pictures, a Glamour, a TEDx és a Mozinet filmforgalmazó cég számára is készített már egyedi füzeteket, utóbbit Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjéhez. Az elmúlt öt évben az alkotásra szinte semmi ideje sem maradt, a kijárási korlátozások alatt ez azonban megváltozott: „A Dot bázison, ahelyett, hogy rendbe raktam volna – tervben volt –, szanaszét pakoltam mindent, a telefonomat lehalkítottam, festékeket kevertem, pacáztam, papírokat feszítettem fel. Újra alkothattam.”
Malinovka Szolnoki-Szendrődi Judit Árbevétel: 15,7 millió forint Boltok száma: 0 „A papír és az analóg önkifejezés pont a digitalizáció miatt éli ma reneszánszát” – vallja Szolnoki-Szendrődi Judit, a Malinovka márka alapítója és dizájnere. A Momén formatervezőként végző Judit kreatív energiái kibontakoztatását füzetekkel és határidőnaplókkal kezdte, lépésről lépésre, így volt ideje ráhangolódni arra, mire van igényük a grafikáit szeretőknek. A Malinovkát 2013-ban alapította, úgy érzi, ötvözte benne a két szakmát, a forma- és grafikai tervezést. Talán ezért is van, hogy ma is egyedül végez és irányít mindent – bár számíthat közgazdász férje szakmai segítségére is. Munkáit a fekete-fehér minták és a nyers grafikák jellemzik, és nem egy interaktív kiadványt készített már: a legnépszerűbb Malinovka-termékek is épp ezek, például a Wanderlust élménygyűjtő füzet és a Befejezetlen.
A játékszenvedélyen túl komoly üzleti megfontolás tolta előre a legnagyobb bevételű magyar játékfejlesztő céget. A Zen Studios világszínvonalú ügyfélkörrel dolgozik egy budai irodában, ahol még az ablakokat is el kell sötétíteni, nehogy kiszivárogjon egy még be sem jelentett Star Wars-film.
Ha Luke Skywalker nem réved a Tatooine lenyugvó napjainak fényébe, ha Trey Parker és Matt Stone sok-sok évnyi szívás után úgy nem döntenek, hogy egy provokatív rajzfilmmel fingatják meg az amerikai társadalmat (Terence és Philip esetében szó szerint), ha az őrült titán Thanos nem csettinti el a világegyetem élőlényeinek felét – nos, ebben az esetben az elmúlt évtizedek popkultúrája és vele a nyugati közízlés, no, meg sokak bankszámlája teljesen máshogy alakul. De mindez bizony megtörtént, a Star Wars és a Marvel-birodalom pedig azt követően kerültek Mickey egér fehérkesztyűs markába, hogy megállapodtak egy budapesti játékfejlesztő céggel, a Zen Studioszal.
„Van nálunk egy mondás: akivel együtt dolgozunk, azt megveszi a Disney” – viccel Györei Viktor, a Zen Studios irodavezetője, miközben körbevezet a cég 800 négyzetméteres budai irodájában. A Zen a legnagyobb forgalmat bonyolító magyarországi játékfejlesztő stúdió, elsősorban flipperjátékairól ismerik. Ezek lehetnek valódi játékgépek, például legendás Williams masinák virtuális másolatai, vagy akár olyan szupernépszerű franchise-ok exkluzív asztalai, mint az említett Star Wars, a Marvel vagy a Family Guy. Vagy a South Park, szóval Matt és Trey is félheti a kis gömböccé hízott egér étvágyát.
Üzletnek indult Kigyóssy Zsolt 2000-ben szilárd elképzeléssel lépett be a budapesti Mutanttek Kft. irodájába. Tapasztalt üzletember lévén olyan ágazatba akart befektetni, amiben akad magyarországi szakértelem, magasan van a növekedési plafon, és még nem telített a piac. Választása a videójátékokra esett, a négy lelkes játékfejlesztő által alapított Mutanttek pedig vonzó alternatíva volt.
„Az egész még a Philosban kezdődött – idézi Szentirmay Gyula, a Mutanttek társalapítója. – Volt egy projektötletünk, amiben a vezetőség nem látott fantáziát. Úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk önállóan, egy saját cég keretében megcsinálni.” Így álltak össze Domokos Tamással, Herman Gézával és Dávid Ágostonnal, hogy befektetőket keressenek – és több lépésben, de végül találjanak.
„Minden hibát sikerült elkövetni, amit egy kezdő vállalkozásnál egy vadonatúj területen az ember elkövethet” – idézi fel tágas irodájában Zsolt, aki a 2005-ben Zen Stúdió Kft.-re átnevezett cég ügyvezetőjeként és társtulajdonosaként ül velem szemben. Elegáns kék inget, szürke vászonnadrágot visel, karján aranyszín Big Bang óra csillan az amerikai ízlés szerint berendezett iroda ablakán beömlő fényben. Nagyokat szippant e-cigarettájából.
A Zen legsikeresebb terméke a beszédes című Pinball FX-sorozat. Maguk a játékok ingyenesek, az újabbnál újabb asztalokért azonban fizetni kell. Ezek ára nem vészes, öt–tíz euró között mozgó tételekről van szó; egy olyan piacon, ahol a csúcskategóriás – úgynevezett AAA – játékok ára hatvan eurót kóstál (nem beszélve a hozzájuk kiadott egyéb tartalmakról), ez roppant baráti konstrukciónak számít. Mivel a Zen maga adja ki játékait, az adózás utáni bevétel teljes összege a céghez kerül. Független vállalkozás, és úgy tűnik, egyelőre az is marad (nem, a Disney még nem kopogtatott).
Tilt! A Mutanttek egy saját technológiára épülő akciójátékon dolgozott, Zsolt azonban nem úgy látta, hogy haladnak a projekttel. 2000-ben fektetett be, 2003-ra várta a terméket, de mikor évekkel később sem látott kézzel fogható eredményt, úgy döntött, operatív szinten fog belefolyni a munkába.
„Sikerült elkövetni azt az egyébként nagyon tipikus hibát, hogy nem mertünk időt hagyni a munkára – mondja Gyula. – Kigyóssy, aki az elején játékfejlesztés tekintetében teljesen laikusként szállt be a dologba, azt a következtetést vonta le, hogy ha kézben akarja tartani a kockázatokat, akkor az egész céget is kézben kell tartania.” Zsolt meghúzta a nadrágszíjat, csak arra költött, amire nagyon muszáj volt, vendégprojektekkel tartotta felszínen a céget (az alapítók idővel kiszálltak).
„Abból a korszakból jöttem, amikor a flipperek az egész világon a zenitjükön voltak” – magyarázza, hogyan került képbe a flipper (és szippant). A rajongáson túl az is számított, hogy egy szűk, de elhivatott csoportot lehetett megcélozni ezekkel a játékokkal. Ezt a gondolatot igazolja, hogy számottevő konkurencia nincs, hisz a Zen teljesen kitölti a flipper-videójátékok terét. Konzolok és számítógépek mellett VR-eszközökre is készítenek programokat, előnyük látszólag behozhatatlan. Mivel pedig a videójátékok nem ismernek országhatárokat, világszinten mérhető a Zen helyzetének különlegessége.
Mindez persze nem alakul így, ha a válság előtti években nem tör új utakat az iparág. Ekkoriban az online disztribúció előretörése volt az egyik legfontosabb újdonság, a konzolgyártók is igyekeztek időben reagálni az egyre gyorsabban terjedő szélessávú internetre. A Microsoft volt a leggyorsabb: megszületett az Xbox Live Arcade nevű online piactér, ahol alacsony áron kínáltak könnyen befogadható játékokat az Xbox 360 konzol egyre népesebb felhasználótáborának.
„Ebben a piac hitt is, meg nem is. A nagyok a kivárás politikáját folytatták, ezért a Microsoft kényszerből olyan stúdiókkal kezdett együtt dolgozni, akikkel korábban nem dolgozott volna” – mondja Zsolt. A Zennek ekkor már volt egy flipperes demója, amit meg is mutattak a redmondi óriásnak. De nem ám Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban, azon belül is a seattle-i központban. „Nem Zoom-call volt, meg nem Skype-hívás, hanem igenis fizikailag ki kellett menni, felépíteni a hitelesség kis hídjait – forgatja a szemét Zsolt (és szippant). – Nemcsak egyszer kellett kimenni, hanem többször, hogy igenis elhiggyék: Kelet-Európából is tudunk olyat produkálni, ami minőségben nekik is elfogadható, büszkék lehetnek rá.”
A Microsoft fejeseinek bejött a magyar csapat demója, a tárgyalásokat pedig minden bizonnyal Zsolt fellépése is segítette. Egy ideig külföldön élt, értette az ottani stílust, és amellett, hogy vállalkozott, multiknál is dolgozott. Mivel most is ilyen cégekkel kommunikál, gyakran angol szavakkal fejezi ki magát. Szabadkozik is, amiért nem jut eszébe a megfelelő magyar kifejezés (hozzáteszem: sokszor nincs is).
Top secret „Túlöltöztünk!” – mondja viccesen Zsolt, mikor először lépem át a Zen irodájának küszöbét. Györei Viktorral szinte összeöltöztek, Balog Tamás projektigazgató viszont hozzám hasonlóan pólóban és rövidnadrágban igyekszik átvészelni a július végi kánikulát. Szűkszavú, szerény fejlesztő, ő felel a Zen új játékötleteiért. Zsolt türelmet kér, és Viktor gondjaira bíz, aki bemutatja az irodát.
Már a bejáratnál leesik az állam: a polcon egy Portal Gun, amit a Valve dolgozói írtak alá, felette rohamosztagos- és Tie Fighter-pilótasisak. Jobbra flipperasztalok, a konyha pedig az 50-es évek amerikai dinerjeinek stílusában várja a megfáradt dolgozókat. „Ha ide beül valaki, azt mondjuk, ironmanezik” – mutatja Viktor az Iron Man szobát, aminek üvegajtaja mögött életnagyságú Vasember-szobor mered ránk szigorú acéltekintettel. A női mosdó ajtaján Carrie Fisher dedikált fotója lóg, a férfin Darth Vaderé, amit James Earl Jones írt alá – egy Star Wars-rajongónak nördgazmus ez a javából. A folyosó végén számkódos ajtóhoz érünk, oda nem lehet belépni. Bár a koronavírus miatt most nincsenek sokan az irodában, amikor szeptemberben visszatér az élet a Zenbe, a dolgozók újra szupertitkos dolgokkal foglalkoznak majd a legnagyobb teremben, ahol saját mocap-stúdiója(Motion capture: A motion capture, röviden mocap eljárással személyek vagy állatok mozgását rögzítik és digitalizálják úgy, hogy a csontvázanimációkra komputergrafikával megrajzolt modelleket illesszenek. Költséges technológia, csak a szükséges kamerák darabára több ezer euró.) is van a cégnek. „Ez nem szokványos az ágazatban, de úgy gondoltuk, sajátot építünk, mert így az összes animáció házon belül készülhet” – magyarázza Viktor. Majd a hangstúdiót is megnézzük, mert természetesen az is van.
Amikor olyan szellemi tulajdonokkal dolgozol, mint a Star Wars, semmi sem szivároghat ki. A dolgozók még egymással sem beszélhetnek a titkos munkákról, ezekre internettől elzárt belső hálózatot tart fent a stúdió. „Volt egy olyan lucasfilmes projekt, aminél megkértek bennünket, hogy redőnyözzük le az ablakokat” – mondja Tamás. Mosolyom látva felvilágosít: „Persze, nevetünk most ezen, de ha készül egy fotó kintről, amin látszik, hogy a monitoromon egy be nem jelentett Star Wars-film plakátja van, akkor annak gyorsan híre megy. Szóval, ha azt kérik, hogy redőnyözz, akkor felszereled azt az átkozott redőnyt!”
Leggyakrabban filmeket és tévéműsorokat dolgoznak fel, de a játékok világában is otthonosan mozognak. A Valve például azután küldött a csapatnak egy nagy doboz relikviát, hogy megállapodtak a Portal című játék flipperasztalos feldolgozásáról. Ezt is régimódian intézték: kiutaztak a céghez Seattle-be. „Bárki bemehet hozzá, és vállon veregetheti” – mondja Zsolt a Valve-ot alapító dollármilliárdosról, Gabe Newellről. Hogy mikor lesz Half-Life 3? „Megkérdeztük, de kitérő választ adott.”
Zsebbe kell nyúlni Fehér folyosó, egyszerű szőnyegpadló, díszítetlen falak. Zsolt beszámolója szerint a Lucasfilm San Franciscó-i irodájának mélyére minden különösebb fanfár nélkül indul az út. Aztán ahogy megyünk befelé, minden egyre színesebb, finomabb lesz. A padlón vörös szőnyeg, az egyre táguló folyosón Star Wars-képek, no, meg egyre sűrűsödő, aranytáblás irodák. Végül elágazáshoz érsz: jobbra tőled hatalmas asztal, körülötte székek – itt dől el minden, ami Star Wars. Az egyik ablakon kitekintve a Golden Gate híd, a másikon az Alcatraz tárul a szemed elé; tudatalatti üzenetnek se rosszak, ha mondjuk Kathleen Kennedy (A Star Wars úrnője: Kathleen Kennedy filmproducer, a Lucasfilm elnöke, a Disney-féle felvásárlás előtt George Lucas jobbkeze. Ugyan érte kritika a legfrissebb Star Wars-trilógia, valamint a szellemi tulajdonok vasmarkú, néha illogikusan szigorú kezelése miatt, üzleti eredményei nehezen vitathatók: az általa menedzselt produkciók eddig 7,5 milliárd dollárt hoztak a mozipénztáraknál, Kevin Feige és Steven Spielberg után a harmadik legsikeresebb producer Hollywoodban.) előtt mond hülyeséget az ember. Balra újabb aranytáblás iroda, rajta egy titulus nélküli név: George Lucas.
„George Lucas már akkor sem foglalkozott a videójáték-üzletággal, de a Lucasarts megtisztelt bennünket annyira, hogy ebbe a különleges irodába szervezzék az utolsó tárgyalásokat” – meséli Zsolt, hogyan kezdődött a Star Wars Pinball fejlesztése, mielőtt a Disney felvásárolta a stúdiót. A Lucasfilm bázisáról is olyan lelkesen beszél, hogy szinte megelevenedik előttem. Az azóta megszámlálhatatlan Csillagok háborúja-asztal közül nem egy úgy készült, hogy az adott filmet még be sem jelentették. A Zennek van pár hónap előnye, kapnak jeleneteket, karakterleírásokat, a teljes kép azonban nekik is csak akkor áll össze, amikor megnézik a filmet.
Ehhez az ügyfélkörhöz persze zsebbe kell nyúlni. Ahhoz, hogy az ember a világ legértékesebb szellemi tulajdonaival dolgozhasson, általában hét számjegyű összeget kell az asztalra tenni – ezzel a licencelőleggel jelzi a csapat elhivatottságát a parnercégnek. Ezután akár nyolc–tíz szerződés is készülhet egyetlen projektről. Ezekben külön megállapodnak a hollywoodi sztárok hangjának és arcmásának felhasználásáról, a bemutatható karakterekről, az asztal hangulatáról, történetéről (mert bizony egy jó flipper mögött az is van). A játékélmény viszont a Zen sajátja lesz, ők tervezik az asztalt, mert Zsolt szerint ehhez ők értenek, a partnerség pedig csak akkor működik, ha az adott döntést a terület legnagyobb szakértője hozza meg. „Akkor is, ha téved” – húzza alá a filozófia fontosságát (és szippant).
A Lucasfilmhez eljutni egyébként a Marvel után sikerült, a cég első licencelt asztalcsomagja ugyanis a Marvel Pinball volt. „Az úgy indult, hogy le akartak másolni bennünket, de a feladatokat felmérve meggondolták magukat, és megkerestek minket” – mondja Zsolt. Hiába, jó flipperjátékot készíteni nem könnyű, mivel pedig a Zen jókor ékelte be magát a szűk piac réseibe, tulajdonképpen értelme sincs kihívni. A neves együttműködések megágyaznak egymásnak: míg régebben inkább a Zen nyúlt ki a partnerekhez, ma már fordítva áll a mérleg, így ők is válogathatnak. Van, akikkel jól megy a munka és van, akikkel kevésbé.
„A South Park-asztalnál nehezítette az együttműködést, hogy az alkotók mindent kétdimenzióban értelmeznek, de mi 3D-s asztalokat építünk” – fogalmaz diplomatikusan Viktor. Mint kiderül, a Williamsszel is nehezen egyeztek meg: tizenkét évig leveleztek, mire a flippergyártó áldását adta asztalai bedigitalizálására. Ez a folyamat egyéként az, aminek tűnik: a Zennél valódi gépeket szerelnek szét, és alkotnak újra virtuálisan az utolsó csavarig. Az irodában külön műhely van erre, a gépek beszerzésénél pedig bizony kreatívnak kell lenni. Akad, amiből a gyártó is tud küldeni, de sokszor gyűjtőkre hárul a feladat, hogy a Zen rendelkezésére bocsássák szeretett ritkaságaikat.
Minden sarkon ott a kötelező kézfertőtlenítő (némelyik Zen-logós kartonkeretben), a cipőmet pedig már a bejáratnál leveszem, mert a Zennél most ez a szabály.
Tudatos pénzember A magyar játékfejlesztés történetében általános modell, hogy összeáll pár tehetséges fiatal, hogy elkészítsék a világ legjobb játékát. Ez eddig még nem sikerült, de szuper játékok azért készültek. Zsolt ezzel szemben tudatos pénzember benyomását kelti. Nagyon laza, barátságos, de közben érezni, hogy szeret irányítani, a céget pedig láthatóan az üzleti szemlélete vezette el ide.
„Mivel jogvédett termékeket kreálunk, mi a partnereinktől jogdíj típusú bevételeket kapunk. Ennek kedvező társaságiadó-elbírálása van” – magyarázza Zsolt az üzlet működését. Ahogy tudnak, optimalizálnak, ez az oka többek közt a Zen mögötti komplex cégstruktúrának is. A végén két tulajdonos áll: Zsolt mellett a csendestárs Városi Gábor. A két vállalkozót húszéves barátság és egyéb üzleti érdekeltségek kötik össze, a Zent illetően azonban nem kérdés, ki a főnök. „Megtisztel vele, hogy a tulajdonosi döntésekben rám hagyatkozik” – fogalmaz Zsolt (és szippant).
A szeptemberben kereken húszéves cégnek nem ez az egyetlen irodája. San Franciscóban is fenntartanak egyet, ott azonban csak néhány fő dolgozik, elsődleges feladatuk a kapcsolattartás. A koronavírus miatt a budai főhadiszállás sem zsong, Zsolt azonban nagy üveg pezsgővel várja vissza az embereket. Addig is minden sarkon ott a kötelező kézfertőtlenítő (némelyik Zen-logós kartonkeretben), a cipőmet pedig már a bejáratnál leveszem, mert a Zennél most ez a szabály.
Játékok:
Operencia: The Stolen SunPortalStar Wars PinballSouth Park Pinball
Korai igent vagy nemet mondani Szentirmay Gyula nem sokkal Kigyóssy hatalomátvétele után Dániába ment, később viszont hazajött, és ismét munkába állt a Zennél. Zsolt vezetői stílusát azonban nehezen viselte. „Szereti nyomás alá helyezni az embereket” – fogalmaz. Ma már a kaliforniai Hangar13-nál dolgozik, alapítótársaival, Ágostonnal és Gézával máig tartja a kapcsolatot. A Zen – és ezzel valahol Zsolt – eredményeit azonban ő is elismeri.
A Zen ügyfélköre globális szinten impozáns, függetlenségét pedig évtizedeken át meg tudta őrizni. Ennél régebbi fejlesztőstúdió magyar kézben csak az Invictus Games volt, amit viszont tavasszal megvett egy svéd cég. (Az Invictus sztoriját a 2019 júniusi Forbes magazinban írtuk meg.) „Mindenképp a Castlestormot mondanám” – vágja rá Balog Tamás, mikor a kedvenc munka a téma. A várrombolós stratégiai játék Editor’s Choice lett az App Store-ban, idén ősszel jön a folytatása. A stúdió egyre több saját projekten dolgozik, Zsolt becslése szerint a csapat többsége már nem is flipperjátékot fejleszt. Legutóbb a tavalyi Operencia: The Stolen Sun című szerepjátékkal kápráztatták el a szakmát és a játékosokat egyaránt.
„Erre még korai igent vagy nemet mondani” – válaszol megfontoltan Györei Viktor, mikor az Operencia folytatása kerül szóba. Ekkor már négyesben beszélgetünk a nagy tárgyalóban, az asztal felett egy Tie Fighter makettje lóg. Szó esik esetleges ázsiai terjeszkedésről, az amerikai és európai játékosok vásárlói felülreprezentáltságáról, meg a közelgő, kilencedik konzolgenerációról.
A Zen év elején jutott hozzá az új fejlesztői készletekhez, egyelőre ismerkednek velük, tesztek folynak. Az iparágban egyre népszerűbb előfizetéses üzleti modellt lelkesen támogatják, de a streamingpiactól sem idegenkednek – még az Amazon játékokkal kapcsolatos terveibe is betekintést nyerhettek, erről azonban nem mondanak többet.
Zen Stúdió Kft.
Alapítás: 2000 (Mutanttek Kft. néven)
Tulajdonosok: Kigyóssy Zsolt, Városi Gábor (a szlovákiai Gamer s.r.o. és Adria.sk s.r.o. nevű cégeken át birtokolt Intermedia Kft.-n keresztül) Létszám: 64 fő
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Tisza Kata tíz év különbséggel kétszer is berobbant a magyar médiába. Első néhány könyvét sokáig letagadta, de egy évtized hallgatás után újra ír. Van hangja, meri vállalni, és többször már nem hallgat el. Ami változott: a médiaszemélyiségből néhány diploma megszerzése mellett életútkutató és coach lett. Praxisában sokszor az abúzusból menekülőket támogatja vissza a saját erejükbe.
Sok válságon túl vannak, nagy kérdés, hogy veszik ezt a minden példa nélküli mostanit a nagy magyar családi cégek. A gazdaságvédelmi akcióterv egyik lépése komolyan érinti az árazásukat, de a legtöbbjük a jelenlegi helyzetben is stabil tudott maradni.
Kézmodell, pénztáros és karácsonyfaárus – az Oázis pénzügyi igazgatója, cégvezetője és marketingmenedzsere nem mindig álltak a szamárlétra legfelső fokain. A Boross testvérek fokozatosan lépdeltek előre szüleik cégében. 2010-es családi alkotmányuk nemcsak a második, de a harmadik generációnak is kijelölte az utat.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
