Háy János álmokat idéz, Mártonffy Zsuzsa küzdelmes mindennapokat mutat, Nádasdy meg alászáll a magyar nyelv rejtelmeibe. És közben utazunk (belföldön) és biciklizünk (a Balaton körül) – öt könyvet ajánlunk.
Háy János: Ne haragudj, véletlen volt (2020, Európa, 3499 forint)
Miről szól? Szükségnaplónak nevezte el az író, azonban hamar kiderül, hogy annál sokkal több. Ugyan elkezdi elmesélni, hogyan kezdődött március közepén a karantén, sőt két maszkos bevásárlás közt azon elmélkedik, hogy vajon ezután tényleg minden más lesz-e, például a virtualitás tobzódása kivált-e majd belőlünk mélyebb testigényt – aztán egyszer csak jön egy álom. Amiből felfakadnak régi, halovány képek idős, tökfőzeléket kanalazó néniről, édesapjával fakardozó kisfiúról, meg leginkább valakiről, aki már nincs. Akivel még mindig beszélgetünk álmunkban, mert ez „olyan, mint az anyanyelv, hogy már évek óta nem használod, de mikor álmodsz, azon a nyelven elevenedik meg a világ”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki még sosem csinált olyat, hogy kijegyzetel a könyvből jó mondatokat, mert most fog, sőt az sincs kizárva, hogy amint végigolvassa, azonnal újrakezdi.
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege. Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő […]
Készíthetünk Forbes-listákat, mondta ki két határozatában is az ügyben illetékes magyar hatóság. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szigorú az ilyen ügyekben, ezért is örültem, amikor megérkezett a több mint ötven oldalas határozat szövege.
Ennyi oldalon sok minden elfér, és valóban, van más része is a döntésnek. A NAIH azt is kimondta, hogy nem tájékoztattuk a megjelenéssel elégedetlen listatagokat megfelelő módon a jogaikról, és különösen, hogy az érdekmérlegelést (személyes adatok védelme vs. újságírás) nem ismertettük kellőképpen. Az én fordításomban: nem jogászkodtunk eléggé, ezért megbüntettek minket. Hiába írtuk le részletes levelekben, emberi nyelven, hogy mit, miért és hogyan csinálunk (azaz, hogy miért nem veszünk le valakit a listáról csak úgy bemondásra, kérésre), egy hivatalnak ez nem elég, pláne, egy szigorúnak.
Boross Dávid, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak.
De a lényeg, hogy ilyen mondatokat is megfogalmaztak: „Figyelembe kell venni, hogy a Forbes egy gazdasági, üzleti témakörben írt cikkeket és összeállításokat tartalmazó sajtótermék, így a Hatóság álláspontja szerint a bárki számára elérhető nyilvántartások és a cégek saját nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét.”
Igen, ilyen a jogásznyelven történő kifejezésmód, de fordítok. Ha egyszer a cégadatbázis azért van, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, hogy kik állnak a cégek mögött, akkor miért ne lehetne beleírni az ott megismert neveket egy újságba?
Ennek ellenére, mi most egy ideiglenes bírósági döntés miatt (amit az egyik NAIH-döntéssel együtt, szintén a Hell-tulajdonosoknak köszönhetünk) még nem írhatjuk le az ő cégük tulajdonosának a nevét, de talán a NAIH érvelése a bíróságot is meggyőzi majd a szép lassan csordogáló perben. A nyilvánosság teher, és értem, hogy vannak helyzetek, amikor kellemetlenséget okoz, ha valaki fent van egy Forbes-listán (miközben sokan mások azért küzdenek, hogy felkerüljenek). De aki a fél országnak energiaitalokat árul, az viselje el, ha cégei tulajdonosaként bekerül az újságba.
Boross Dávid második generációs családi vállalkozónak, az Oázis kertészet tulajdonosának ezzel nincs gondja. A fotózásokon, ha kell vasvillát fog, ha kell növénynek áll, akit locsolnak, és ugyanezzel az energiaszinttel és hozzáállással vezeti cégét. Melis Dóra első címlapsztorija után már te is másképp sétálsz be egy kertészetbe, de a muskátliról is más jut majd az eszedbe.
Forbes Women mellékletünknek akkor vágtunk neki, miután kiderült, hogy a koronajárvány miatt a márciusi Forbes Women’s Summitot el kell halasztanunk. Nem akarom elkiabálni így augusztus legvégén, de szeptember 4-én megtartjuk (offline és online is), és most szállítottunk mellé egy jó adag női teljesítményről szóló történetet, köztük egy olyan meglepő névvel is, mint Oravecz Nóra. Mielőtt felhúzod a szemöldököd, olvasd el a cikket!
Négy fiatal nő a pálinka szakmából: hátszél, eredendő kötődés vagy családi érdekeltség nélkül küzdötték bele magukat ebbe a férfias világba, és főzni is megtanultak. Belevágtak még azelőtt, hogy a pálinkaképzés elindult Magyarországon.
Rossz magyar makroadatok jöttek augusztusban, mélyebb lesz a válság a vártnál, aggódjunk? Vagy fektessünk a recesszió közepette égbe szálló technológiába? Hai Thanh Le Phuong, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője segít.
Persze, majd pont a Forbes marad ki a karantén alatti kertészlázból! A szerkesztőség több tagja is belevágott a zöldítésbe, ki a haszonnövényekre, ki a látványra hajtva. Ha már az Oázis a címlapsztori, itt vannak a mi kertjeink is.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
A United Consult megalakulásakor még valóságos sci-finek tűnt az önvezető autó vagy éppen az arcfelismerés, és az óriási digitális adathalmazok is csak a Mátrix filmek futurisztikus látványvilágából lehettek ismerősek az átlagember számára. Ezek azonban mára mindennapjaink részévé váltak, az idén húszéves budapesti IT-cég pedig továbbra is a jövő technológiáit keresi és építi a jelenben.
