Nagy számokkal lehet dobálózni a budapesti irodapiacon: a már meglévő 3,8 millió négyzetméter mellett kicsit több mint 500 ezer van éppen épülőben, és ezek egy részét belátható időn belül át is adják. Év végére így elérheti a négymillió négyzetmétert a modern irodaállomány, és tovább sűrűsödik a főváros három fontos irodagóca: Dél-Buda, Dél-Pest és legfőképp a Váci út. Térképen a húsz legnagyobb most zajló beruházás, hogy tudd, miért kalapálnak a környékeden.
Covid? Ugyan már! – ez az első érzése az embernek, ha ránéz a leendő budapesti irodák helyén álló daruflottára. A fejlesztések nem álltak le, csúszás is alig van, és a tömeges home office víziója a már üzemelő irodák bérleti díját sem csökkentette. 2020 kifejezetten erős év a fővárosi irodapiacon.
Úgy indult az év, ahogy azt a legtöbb irodatulajdonos és -fejlesztő elképzelte. A néhány évvel ezelőtti építőipari problémák – amikor is az alacsony lakásáfa miatti lakásfejlesztési boom elszívta az iroda- és hotelprojektekről a kivitelezőket – enyhülni látszottak, a rekordalacsony (hat százalék alatti) üresedési ráták meg azt üzenték a beruházóknak: bőven van kereslet, bátran lehet építkezni. Aztán eljött a március, a senki által nem várt világjárvánnyal, az azonnali logisztikai problémákkal és a kereslet drámai visszaesésével – erre kellett volna reagálniuk rugalmasan a fejlesztőknek, ha ez a műfaj rugalmas és gyors reagálású lenne.
Csakhogy nem tud az lenni, egy-egy nagyobb – több ezer, több tízezer négyzetméter irodát kínáló – projekt átfutása tervezéssel, előkészítéssel, engedélyeztetéssel, kivitelezéssel akkor is sok év, ha semmi rendkívüli nem történik. „A kínálati oldal mindig lassabban reagál, már csak azért is, mert minimum tíz, de akár hetven százalékban is előbérleti szerződéseket kötnek a fejlesztők a leendő iroda bérlőivel, egyszerűen muszáj megépíteniük a házat” – mondja Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője.
Számos háztartási kellék van, amit egyszer-kétszer kell megvenni az életben, és ezek mellett ma már a takarító-, tisztító- és tisztálkodási szerek is beszerezhetők környezetkímélő verzióban. Két barátnő webshopjából akár pár kattintással.
„A kislányom születése előtt hallottam erről, első lépésem a mosható pelenkák megvásárlása volt. Utólag meg is mosolygom magam, hogy előbb mostam a gyerek pelenkáját, mint hogy a műanyag zacskót leváltottam volna” – mondja Cozma Nastasia a hulladékmentességre törekvő életmódjáról. „Az én utam pedig a Julkával indult, ezzel léptem tovább arról, hogy zárjuk el a vizet, kapcsoljuk le a villanyt, és gyűjtsünk szelektíven. Ma már családi életünk szinte összes területén jelen van a zero waste szemlélet” – kontráz üzlettársa, a Julka webshop társalapítója és társtulajdonosa, Leányvári Anett.
A hidrobiológus Nasti és a HR-es Anett még a nyíregyházi gimi kollégiumában ismerkedtek meg. Jó pár évvel, számos költözéssel és összesen négy gyerekkel később egy lassan kétéves vállalkozás közös gazdái és motorjai. „Nasti mindig új, természetközelibb szempontokat hozott az életembe, és amikor először kezdtünk el arról beszélgetni, hogy Magyarországon is jó lenne egy hulladékmentes webshop, felcsillant a szemem, hogy ezt gyerekek mellől is lehetne építeni” – meséli lelkesen Anett a 2018. júliusi cégalapítást és az októberi rajtot. Manapság, miközben ő Budapesten a kommunikációért és a papírmunkákért felel, Nasti Debrecen, Budapest és London után nemrég Zalaegerszegre költözött. A vállalkozás bázisa is követi – hamarosan a helyi inkubátorház bérlői lesznek, és termékeik gyártása is helyben folytatódhat.
A Julka ugyanis nemcsak a természetes, lebomló, hazai vagy közeli alapanyagokból készülő, állatkísérletek vagy például pálmaolaj nélkül előállított használati tárgyak, háztartási eszközök, kozmetikumok webshopja, hanem néhány saját márkás termék lelőhelye is. Az eddig a bolttal azonos néven futó, most Owaster névre váltó textilzsepik, arctörlő pamacsok, zsákok és szatyrok Zalában keresik új varrónőjüket. A lányok igényei és tapasztalati alapján a kollekció hamarosan sajátmárkás mosható pelenkákkal és intimhigiéniás termékekkel is bővül. „Sokak fejében az van, hogy hulladékmentes eszközökre váltani drága, főleg a mosipelusra. Sokszor a percepciók akadályozzák meg az embereket a váltásban. Mi szeretnénk elérhetők lenni.” Döntő többségben 25 és 35 év közötti, városi nők rendelnek tőlük, követőbázisukat az új termékek tesztelésébe is gyakran bevonják.
A Julka – ami egyébként Nastasia kislányáról kapta a nevét – jelenleg az ország minden pontjára szállít, kiemelt ingyenes átvevőpontja az I. kerületi Prezent. Egyes saját gyártású termékeik viszont ott vannak Békéscsaba, Debrecen, Veszprém és Budapest csomagolásmentes boltjaiban és kozmetikáiban is. A fejlődésbe a férjek is gyakran besegítenek – Anett párja, Barathi Péter az ügyvezető titulust is viseli.
„Mindkettőnknek nagyon fontos, hogy itthon vagyunk családdal. Amikor érezzük, hogy lassítani kell és a gyerekekre fókuszálni, próbálunk lefelé faragni a munkaidőből.”
Anett hozzáteszi: vállalkozásuknak eleve nem az a célja, hogy mindenki minél többet vásároljon a termékeikből, hiszen szellemiségük alapvető üzenete a fogyasztás minimalizálása. „A mi célunk ehelyett, hogy minél több emberhez jusson el a hírünk.”
Szentendre főterétől egy mellékutcányira van egy kedves kis bolt, ahol a gyerekkönyvek mellett hazai dizájnerek grafikáit és más, igényes ajándéktárgyakat árulnak. Egy szűk lépcsővel feljebb pedig nyugalom, jegeskávé és művészi dizájn várja a betérőt.
Árvai Péter tizenkét év után adja át a Prezi vezetését, hogy a generációnk legnagyobb társadalmi problémáinak megoldásával foglalkozhasson. De – mint ahogy az a lemondása utáni első, a forbes.hu által készített interjújából kiderül – a vállalkozás és a civil aktivizmus az ő fejében elválaszthatatlanok, mindkettő ugyanarról szól: változást elérni. Bridge, Pride, Bagázs – összeszedtük, hogy volt eddig civil Árvai Péter és a Prezi.
Boross Dávid legkorábbi céges munkáját tinédzserkorában kapta: növényeket locsolt az első, kissé rozoga Oázis-üvegházban. Kertészmérnök szülei egyplatónyi növénnyel kezdték a családi kertészeti céget, de az országos léptékű növekedést már a legidősebb fiú irányításával érték el. Boross István váratlan halála után fia sikeresen vette át a cég irányítását, de Dávid már korábban is bizonyított. Reformjai, a franchise-hálózat és a progresszív márkaépítés vérfrissítést hozott az Oázisba. Ideje volt, mert a közel harminc év alatt nemcsak a cég váltott generációt, hanem a piac is.
Persze, majd pont a Forbes marad ki a karantén alatti kertészlázból! A szerkesztőség több tagja is belevágott a zöldítésbe, ki a haszonnövényekre, ki a látványra hajtva. Ha már az Oázis a címlapsztori, itt vannak a mi kertjeink is.
Üzletember, befektető, mentor, nyilvánosbeszéd-tanár és evangélikus prédikátor – ez mind állhatna a névjegykártyáján, ha lenne neki. De nincs, és azt vallja, hogy nincs is rá szüksége, mert a beszéd, különösen a nyilvános beszéd az ember biológiai névjegye. Ő pedig már letette a sajátját. Aki ma Magyarországon modern beszédkultúrával és retorikával foglalkozik, annak biztosan nem kell bemutatni a hardverileg magyar, szoftverkészletében inkább amerikai Benkő Vilmost, a Toastmasters itthoni meghonosítóját és a Speak Academy megalapítóját. Mintegy ezer tanítványának mester, példakép, motivációs atombomba, vagy csak röviden: „A” Vili.