Vlad Tenev és Baiju Bhatt ötletének finanszírozását 75 kockázatitőkés pattintotta le 2013-ban. De ők nem adták fel. Még messze voltak attól, hogy a termékük elkészüljön, de rögtön tömegek iratkoztak fel a várólistára, hogy szeretnék kipróbálni. A webszájtjukon mindössze ennyi szerepelt: ingyen tőzsdei kereskedés, ne fizess kötésenként 10 dollárt. Még mindig 2013-at írtunk, amikor Vlad felkerült az amerikai Forbes 30 sikeres 30 év alatti fiatalt bemutató 30/30 listájára. Idén, 2020-ban a sokadik tőkebevonási kör árazása alapján a Robinhood 11,2 milliárd dollárt ér. Nemcsak hogy ők a koronaválság egyik nagy nyertese, de felrobbantottak egy iparágat. Pár éve a nagykutyák által lesajnált lúzerek voltak, ma a Wall Streetnek őket kell követnie, ha tudni akarják, hova hordják a pénzüket a befektetők.

Baiju szülei Indiából jöttek, Vlad ötéves volt, amikor közgazdász szülei kivándoroltak Bulgáriából. A Stanfordon találkoztak, és kezdtek vállalkozni, pont a nagy pénzügyi válság idején. Abban mindig biztosak voltak, hogy meg akarják változtatni a pénzügyi rendszert, és hamar ki is találták, hogy hol van erre a legnagyobb igény. Mivel behatóan ismerték a bankok és a pénzügyi piacok működését, látták, hogy mekkora díjakat markolnak a szolgáltatók a kereskedésért, holott ha nagy összegek mozognak, költségmentesnek álcázva más helyről is le tud csippenteni tisztes bevételeket a szolgáltató.


Ők vették észre először, hogy az emberek mindenféle interakciója és tevékenysége az okostelefonokra terelődik, ebből állt össze a sikerrecept. Ingyenesnek blöffölt kereskedés a telefonodról. Tök egyszerűen, mintha csak játszanál. Csak nem madarakra lövöldözöl, hanem részvényekre. De ha jól célzol, itt valódi jutalmat is kapsz.