2018-ban indult a Mészáros Csoport mezőgazdasági cégeit holdingba szervező Talentis Agro, élén a kipróbált agrárszakember Makai Szabolccsal. Az agrárholding vezérigazgatójával a Talentis Agro innovációs terveiről, robottűrő tehenekről, a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszélgettünk, és arról is, hogy mit várnak az új magyar agráregyetemtől, miért nem szeretnének exportra termelni, és hogyan szerezhetnék vissza az agráriumnak a kereskedelem által elszívott munkaerőt.
MAKAI SZABOLCS
KARCAG, MINNEAPOLIS, HERCEGHALOM
A Talentis Agro vezérigazgatója egész karrierjét a mezőgazdaságban töltötte. Agrárközgazdászként és marketingesként diplomázott, pályája a Cargill mezőgazdasági világcég hazai vezető pozíciójáig, majd minneapolisi stratégiai boardjáig ívelt. 2019 óta a Talentis Agro vezérigazgatója.
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Miért olyan fontos a szója? A szója az egyik legjelentősebb olajnövény. 2020-ban a világon több mint 120 millió hektáron több mint 350 millió tonna szója termett. Nagy olaj- és fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak étolajat készítenek belőle, de a visszamaradt szárazanyag annyira fontos szerepet játszik az állatok takarmányozásában, hogy az évente megtermelt szójababnak alig két százaléka jut emberi fogyasztásra.
Megéri nekünk szóját termelni? A jelenlegi információk szerint a szójatermesztés, ha a szakmai tudás nem hiányzik, komoly jövedelemmel kecsegtet, ráadásul a kereslet is megvan. A 2020-ban kifizetett termeléshez kötött támogatás 69 ezer forint volt hektáronként, ami a számítások szerint a szójánál 2021-ben hetvenezer forint fölé is emelkedhet. A szója termelési költségének negyedét kitevő támogatásra minden olyan gazdálkodó számíthat, aki fémzárolt szójavetőmagot vet, gazdálkodási naplót vezet, és igazolni tudja, hogy legalább egy tonna/hektár termésátlagot elért.
Az elmúlt szezonban eleve jó ára volt a szójának, a betakarítás kezdetén nagyjából 120 ezer forinttal lehetett számolni tonnáját, ami később 170 ezer forint fölé is felkúszott. A magasabb bel-, úgynevezett „profat”-tartalommal rendelkező prémium fajták értékesítésekor további felárral is kalkulálhatnak a gazdálkodók.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a szója termelői ára 2020-ban 16,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ha az ország 2,7–2,8 tonna/hektáros termésátlagát és 135 ezer forintos értékesítési árat veszünk alapul, a bevétel a 360 ezer forintot is meghaladja hektáronként, amihez hozzávehetjük a hetvenezer forintos szójatámogatást, így a vége 430 ezer forint.
Ebből vonódik le a növény – természetesen gazdasági egységenként jelentősen eltérő – átlagosan 240 ezer forintos bekerülési költsége, azaz a profit majdnem kétszázezer forint lehet hektáronként, amivel a szója méltó kihívója a kukoricának. Természetesen az itt leírt adatokat sok tényező befolyásolja gazdaságonként, elérhető ennél nagyobb és kisebb haszon is – és még az időjárás is beleszólhat.
Honnan jön ide? A világon a legtöbb szóját az Amerikai Egyesület Államokban, Brazíliában, illetve Argentínában termesztik. Ez a három ország együttvéve a világ szójatermésének nyolcvan százalékát adja, és ennek jelentős része génmódosított fajta. A top tíz szójatermelő ország közé mindössze egyetlen európai, de nem EU-tagállam kerülhet be: Ukrajna.
Ugyanakkor az Európai Unió termelése is évről évre növekszik. 2020-ban, rekordot elérve, nagyjából 2,8 millió tonna szójababot takarítottak be a gazdák, ez azonban a világ össztermésének csak hét–nyolc ezreléke. Hazánk szójadara-felhasználása évente nagyjából 600–700 ezer tonna, aminek csak kis hányada a hazánkban megtermelt alapanyag. Az importált szójadara főleg a koperi kikötőből érkezik hozzánk, és jellemzően tengerentúli, génmódosított szójából állították elő.
Mennyi szója terem Magyarországon? Az egy évben Magyarországon előállított szója mennyisége nagyjából 150–170 ezer tonna. Ez az igényekhez képest nagyon kevés, ugyanakkor kiváló minőségű, garantáltan GMO-mentes, így rendkívül versenyképes – jelentős részét exportáljuk.
Az elmúlt években a támogatások segítségével és a piaci szereplők aktivitásának köszönhetően javult a magyar szójatermesztés helyzete, de még mindig nagyon távol vagyunk az önellátástól. Míg 2015-ig stabilan csak negyvenezer hektáron foglalkoztak a gazdálkodók ezzel a növénnyel, addig 2020-ban már nagyjából hatvanezer hektáron. Szakemberek szerint a szója vetésterülete 2021-ben több mint tíz százalékkal növekedhet ehhez képest, elérheti a hetvenezer hektárt. Tavaly 2,7–2,8 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett nagyjából 162 ezer tonna szója termett Magyarországon.
Hol láthatunk szóját Magyarországon? Egyfelől szinte bárhol, ahol kukoricát is eredményesen lehet termeszteni, de vannak kiemelkedő szójatermelő vidékek. Ilyen például Baranya megye, ahol 16 ezer hektáron rendszeresen a legjobb terméseredmények születnek. Egyre népszerűbb a szója Vasban és a szomszédos megyékben, de természetesen az Alföld egyes vidékein is jelentős mennyiségben termesztik, ami mellett a Sajó–Hernád völgyét lehet kiemelni mint jelentős termőterületet.
Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
Agrárcsaládba született, nem meglepő, hogy marketingkarrierje után a gazdálkodáshoz tért vissza. Biró Mátyás őstermelő, az Ízes Udvar kosárközösség és a Parasztkamra webshop létrehozója amerikai mesterkurzuson mélyítette el tudását, és a bió mellett tette le a voksát.