Alakított már svéd focidrukkert, sőt szerepelt IKEA-reklámfilmben is – skandináv szőke haját látva ezen nem is csodálkozik az ember. De nem emiatt ismert, hanem arról, hogy hét évvel ezelőtt ő kezdett elsőként középiskolás lányokat kódolásra tanítani Magyarországon. Koleszár Szilviről azt tartják, hogy igazi vizionárius, azon kevés startupper egyike, akik nemcsak ötletelnek, de meg is valósítják az álmaikat. Ahogy a névjegyén szerepel: thinker, doer, idea-generator.
„Ott álltam a Skool feliratú pólómban, és arra gondoltam, itt gyerekek lesznek, akik, ha megunják, egyszerűen felállnak, és hazamennek. A város talán legvagányabb irodájába vittük őket, tűzoltólétrán lehetett lecsúszni az egyik szintről a másikra, akkoriban azért ez még nagyon extra volt, mégis aggódtam” – emlékszik vissza Koleszár Szilvi az első, 2014 júniusi Skool-foglalkozásra, amikor 15-16 éves lányoknak tanítottak kódolást a Dealogic Nyugati téri irodájában. A gyerekeknek persze eszük ágában sem volt felállni és hazamenni: nagyon élvezték a programot.
Szilviék a következő hétvégén már a Yahoohoz mentek újabb tucatnyi érdeklődő lánnyal. „A nap végére úgy elfáradtunk, hogy lementünk a Római-partra, és egy padon ülve órákon át csak bámultuk a Dunát” – mondja, és máris előkeres egy fotót arról a délutánról. Persze nem ők maguk vannak rajta, csak egy Skool feliratú kis figura, egy Duna-parti pad háttámlájára tűzve.
Koleszár Szilvi 2014 nyarán már hetedik éve HR-es volt a Logmeinnél, és csak néhány héttel az első Skool-workshop előtt jött haza egy amerikai kutatóútról. Munkaidő után találkozgatott a technológiai cégek képviselőivel, hogy meggyőzze őket: igenis fontos, hogy már általános és középiskolás korban felkeltsék a lányok érdeklődését az IT-munkák iránt, ha utánpótlást akarnak. Azt találta ki, hogy szombatonként egy-egy cég irodájába szervez egy csapat fiatal lányt, akik ott belekóstolhatnak a programozásba. HR-esként szerencsére megvolt a kapcsolati tőkéje.
Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
„Számtalan lányos bizniszben megjelennek a sorsszerű véletlenek” – meséli Anna, és talán így jutott el ő is Mányba, első igazi partneréhez. Az egyházi fenntartású műhely egy kétszáz éves iskolaépületben működik a templom mellett. „Együtt ebédelünk, a kertben egy hatalmas eperfa áll, igazi mesevilág” – mondja, és még a Zoomon is csillog a szeme. Az Eperfa hét-nyolc kis családi vállalkozással és műhellyel dolgozik rendszeresen, többségük hátrányos helyzetűeket foglalkoztat. Eleinte többféle faanyaggal kísérleteztek, aztán átálltak a legkiszámíthatóbbnak tartott bükkfára és a gyertyánra (az esztergált játékokhoz ez az igazi). A faanyagot nemzeti parkok segítségével, helyi fatelepekről vásárolják, így összesen 30–40 embert segítenek munkához.
A motívumvilágot a Budai-hegység és a Balaton-felvidéki tájak élővilága határozza meg, ennek ellenére – vagy talán pont ezért – a világ legtávolabbi pontjain is akadnak viszonteladóik. Az eladásokban kezdettől a külföldi piac dominál, tízből kilenc termék távoli gyerekszobákba kerül. A termékek kétharmada fajáték, de kapható náluk babajáték és bőrből készült gyerekövtáska is. A táskák Hanga rajzai alapján készültek. A csapat izgatott, mert napokon belül kezdődik az új kollekció tervezése: szintén játék lesz, de már kicsit nagyobb, hat–nyolc éves gyerekeknek.
„Én nem játékgyáros akarok lenni. Amikor új játékot tervezünk, az a kihívás, hogy mindig más legyen. Nem ugyanazon a portfólión belül építkezünk, ahogy a legtöbb cég csinálná.”
Eperfa Kids Kft.
Alapítás: 2020* Tulajdonos: Nagy Anna Nóra Befektetett összeg: 3 millió forint Árbevétel (millió forint): 2020 24 Adózott eredmény (millió forint): 2020 1,6 *2014-től 2020-ig egyéni vállalkozó volt
A döccenőkkel, de haladó oltási program nyomán egyre kevésbé befolyásolja a tragikus járványhelyzet a magyar makroképet, a harmadik hullám után komoly fellendülés jöhet. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Ez nem egy műanyag kaspó, hanem olyan technológia, ami a jövő élelmiszerellátásának fontos lépcsője lehet – Rácz Gréta, a Green Drops Farm alapítója hidropóniás tornyait kombinálná a modern technológiákkal, és forradalmasítaná a növénytermesztést.
„Nemcsak a ruha nem teszi az embert, hanem az iroda sem” – mondja Lakatos István. A Bravogroup Holding ügyvezetője, a Cápák között tévéműsor új cápája puritán irodából irányítja a 11,9 milliárd forint értékűre becsült cégcsoportot. 2001 óta dolgozik a zuglói székházban, a berendezés sem igen változott. „Széles Gábor titkárnője döntötte el az új irodába költözéskor, milyen bútorom legyen. Azóta ez van.”
Élre tört a mesterséges intelligencia és a biotechnológia is a Forbes másodszor összeállított startuplistáján. Ez nem a pandémiának köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy ezen a téren komoly tudástőkét halmoztak fel a magyar startupok, és a nemzetközi, élvonalbeli befektetők fantáziáját is megmozgatták.
