Pataki Zita és férje több sikertelen lombikeljárást csinált végig, amikor a dühön, gyászon és elkeseredésen túljutva úgy döntöttek, hogy orvosokkal és szakemberekkel összefogva segítenek a hozzájuk hasonló helyzetben lévő pároknak. Az RTL Klub időjósa a tizedik és egyben utolsó, 2019-ben zárult lombik után, meg nem született kislányukról elnevezve hozta létre a Réka Alapítványt.
Méhpempő, Aviva-torna, barátcserje – néhány, kétségkívül jószándékból fakadó ötlet az ezeket próbáltad már? kategóriából, a ne görcsölj rá! és a nem hiszel benne eléggé! megjegyzések után, azoknak címezve, akiknek próbálkozásaik ellenére sem sikerült teherbe esniük egy vagy több év alatt, vagy sikertelen lombikokkal a hátuk mögött újra nekifutnának. Szárnyasné Pataki Zita és Szárnyas Attila 2013 és 2019 között tíz lombikkezelést csinált végig, Zita azt mondja, ez alatt az idő alatt sok jóindulatú, de kéretlen tanácsot kaptak ismerősöktől és ismeretlenektől. „A csodavárás, hogy drukkolnak, pozitív emberi érzés, a kéretlen tanács viszont már nem. És ha ezt mi megkapjuk, akkor mindenki más is megkapja, miközben a tíz lombik során nyilván már mindent kipróbáltam” – mondja arról, hogy miért tartják fontosnak a szakértelmen alapuló tájékoztatást.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Zita az ötödik lombik után határozta el, hogy szeretne segíteni másoknak, mert hiába álltak hozzá tudatosan a dolgokhoz, „ezen az úton mégis többször zsákutcába jutottunk, nem kaptunk magyarázatot, volt, hogy én is sírva jöttem ki az intézményből”. Úgy látja, gyakran hiányzik, pedig elengedhetetlen lenne az orvosi szakértelem és az ismeretterjesztés. Szerettek volna erőt adni sorstársaiknak, ezért férjével úgy döntöttek, Az utolsó lombik címmel vlogot indítanak utolsó próbálkozásukról. Zita 45 éves volt ekkor. A 2019-ben forgatott, tízrészes sorozatban lépésről lépésre (a valós történésekhez képest eseménytől függően pár napos vagy hetes csúszással) mutatták meg küzdelmüket a gyermekért. Az utolsó részt csaknem 300 ezren nézték meg. A lombikkezelés végül sikertelen lett, a sorozat pedig egy megható résszel zárult, ahol Zita elbúcsúzott gyermekétől.
A túrázók, kirándulók gyakran szembesülnek azzal, hogy kedvelt útvonalaikon egyik évről a másikra eltűnik az erdő, már csak letarolt területeket látnak. Valójában ilyenkor a csemeték már ott vannak a földben, és ha kell is hozzá néhány évtized, de újra nagy tölgyesek, bükkösök lesznek. A magyar erdőgazdálkodásban a közjóléti és természetvédelmi funkciók egyre fontosabbá válnak. Ugyanakkor továbbra sem hanyagolható el a gazdasági szempont sem – és egy erdészeti léptékben viszonylag új, az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő módszerrel ezek az érdekek összhangba hozhatók. Az örökerdő-gazdálkodásban ugyanis sosem „tűnik el” az erdő.
Írta: Gribek Dániel // Illusztráció: Kiss Annamária
„Fontos, hogy az örökerdő-gazdálkodás során nincsen véghasználat. A fákat különböző időpontokban, egyesével veszik ki a területről. Mivel ezáltal minden fának egyedi vágáskora van, az erdőkép gyakorlatilag nem változik” – magyarázza az ország egyre több térségében alkalmazott módszer lényegét Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.
Az 1920-as évekből származó koncepció alapján az erdészeknek az örökerdő-gazdálkodásban öt fő szabályt kell szem előtt tartaniuk.
1 Mindig legyen borítás a területen, tehát sosem szabad végvágást vagy tarvágást végezni.
2 A jól teljesítő fát, amiben van potenciális értéknövedék (azaz a fatérfogat gyarapodhat), a területen kell hagyni, csak a rosszabbul teljesítőket lehet kivágni. A gazdasági szempontból kisebb értékű fa az ökológiai funkcióját tekintve még lehet értékes.
3 Az újulat, tehát az erdő aljnövényzetében fejlődő csemeték megjelenése nem cél. Példaként, amikor egy 120 éves tölgyesben feltűnnek a facsemeték, akkor a hagyományos módszer szerint fakitermelés történik, hogy a fiatal egyedek teret kapjanak. Ezzel szemben az örökerdő-gazdálkodásnál az újulat folyamatosan jelen van, és amikor egyetlen fát vagy egy kisebb facsoportot kivágnak, az addig megbúvó csemeték abban a fényt kapó foltban fejlődésnek indulhatnak.
4 Nincsen rögzített vágáskor, tehát a fákat nem egyszerre, egy adott kort, például a 120 évet elérve vágják ki. Ezzel a faállomány összetétele korban változatos lesz. Ha egy ilyen erdőbe betekintünk, szinte minden korosztályból láthatunk fát, a csemetéktől a matuzsálemekig.
5 A növedék egy örökerdőben nem úgy alakul, mint az egykorú erdőkben. Utóbbi előre kiszámolható fatermési modellekkel, az örökerdő-gazdálkodásban viszont szabálytalan a szerkezet. Mivel a területen többféle korú fa előfordul, az erdészeknek rendszeresen vissza kell térniük, hogy felmérjék, a legutóbbi időszakban mennyi volt a növedék. Az állandó kontroll mellett a tervek időközönként módosulnak.
Az örökerdő-gazdálkodásban tehát a beavatkozásokat szinte észre sem lehet venni. Emellett az örökerdők természetvédelmi szempontból is kedvezőbbek, az élőhelyeket a beavatkozások kevésbé változtatják meg, a sokszínű erdő pedig elvileg jobban ellenáll a klímaváltozásnak és más negatív hatásoknak. De vajon gazdasági szempontból is megéri a sokkal bonyolultabbnak tűnő módszer alkalmazása?
A hagyományos döntéshez képest körülményes és lassú megoldás, de alkalmazásával úgy lehet kivágni a fákat, hogy az nem károsítja a többi növényt. A gallyazás után a szakemberek a rönköket darabokban engedik le egy kötélpályán.
A vizsgálatok bebizonyítják, hogy a cseresekben ugyanazt a minőséget és mennyiséget lehet termelni, mint a vágásos rendszerben, az ápolási és felújítási költségek viszont sokkal kisebbek. Az elmúlt években kiderült az is, hogy a bükkösökben is legalább olyan jó gazdasági teljesítményű az örökerdő-gazdálkodás, mint a vágásos. Azt még vizsgálni kell, hogy a tölgyesekben mi a helyzet, bár az eddigi tapasztalatok alapján a szakemberek úgy gondolják, hogy ebben az esetben sem beszélhetünk majd hátrányosabb helyzetről.
Az áttérés a természetközeli módszerre azonban nem mindenhol lehetséges, és ahol működik, ott is több évtized alatt valósul meg. A hagyományos erdőgazdálkodás tehát még biztosan nagyon sokáig velünk marad. De az csak a látszat, hogy ennek eredményeként eltűnnek az erdők.
A TERMÉSZETKÍMÉLŐ fakitermelés módszerei
Fakitermelés modern gépekkel: A vonszolásos technológiát egyre inkább felváltja a döntő-rakásoló gépekkel és erdészeti kiközelítőkkel végzett munka. Oka a hatékonyságuk mellett az újulat kímélése, a talaj védelme.
Lovas fakitermelés: Reneszánszát éli a lovas fakitermelés. A lovak, amellett, hogy károsanyag-kibocsátásukkal nem szennyezik a környezetüket, minimális taposási kárt okoznak. Az újulatot is kímélik.
Kötélpályás kiközelítés: Így olyan területről is elszállítható a faanyag, ahonnan a meredeksége miatt más technikával ez gondot okozna. Az erdő talaját és az újulatot érintetlenül hagyja.
Csúszdás közelítés: A fakitermelés helyszínén hosszú vályút készítenek, a darabolt rönköt ebbe helyezik, ami a domb- vagy hegyoldalból lecsúszik a rakodó közelébe. Mivel a faanyag útja során közvetlenül nem érintkezik a talajjal, így azt nem károsítja.
Fakitermelés alpin technikával: A hagyományos döntéshez képest körülményes és lassú megoldás, de alkalmazásával úgy lehet kivágni a fákat, hogy az nem károsítja a többi növényt. A gallyazás után a szakemberek a rönköket darabokban engedik le egy kötélpályán.
Milliódolláros magyar üzletekben gazdag volt a világjárvány jellemezte elmúlt év a magyar startuppiacon. Az állami forrásbőség mellett egyre erősebben érezteti hatását, hogy az eddigi piaci sikerek letéteményesei komoly tudást és tőkét forgatnak vissza oda, ahonnan ők is elindultak. A Startup Hungary kiterjedt kutatása arra is rámutat, hogyan találkoznak a magabiztos alapítók a piaci realitásokkal, és mifélék lehetnek az ezekre adható legjobb reakciók.
A hazai biztosítási piac egyik legismertebb alakja, üzleti cápa és mecénás: Horváth Béla az elmúlt húsz évben egy félezer darabból álló gyűjteményt halmozott fel főleg birtoklási vágyból és hiúságból, alapítványa pedig évi ötmillió forintért vásárol fiatal, kortárs művészektől.
Nem sok olyan növény létezik a világon, amiről Magyarországon a nagymamánk karácsonyi bejglijére, külföldön az ópiumfüggőségre asszociálnak. A mák ilyen. Kocsis Bertold biogazda Hajdúböszörményből látja el vele a fővárost.
Környékbelit, de legalább magyart, termelői zöldséget, gyümölcsöt ennél, igazi paradicsomízű paradicsomot, szaftos bioalmát, és még azt is szeretnéd, hogy elvigyék hozzád? Összegyűjtöttük a lehetőségeidet, a dobozrendszerrel működő kistermelőket és a megbízható, fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó gyűjtőoldalakat, akik kiszállítanak, és akiktől online rendelhetsz.
Balogh Sándor és felesége három évtized alatt felépítette az ország egyik legnagyobb erdőgazdálkodási és fakereskedő magánvállalkozását. Egy használt teherautóval kezdték, a ladánybenei telephelyről indulva ma már tucatnyinál is több autójuk járja az ország útjait. A legmodernebb technológiákra sosem sajnálták a pénzt, és ez a gondolkozás megtérülni látszik.
