A játékipar évről évre rekordméretűre duzzad, kiváltképp a covid okozta bezártság és az új generációs konzolok, a Playstation 5, az Xbox Series X és S megjelenése óta. A járvány közepette mégis komoly fejtörést okoz, ki hogyan szállítsa le időben – az iparágban súlyos gondnak számító crunch, azaz betegre túlóráztatás nélkül – most készülő címeit. Gyakori volt, hogy 2020-ról 2021-re halasztottak megjelenéseket, ahogy most épp 2021-ről 2022-re is. Összeállításunk nem egy tagja részesült ebben a bánásmódban.
A cikkben csak már hivatalosan bejelentett játékok szerepelnek. Az általunk legfontosabbnak tartott tíz játékot a lapzártánk időpontjában várható megjelenési dátum szerint rendeztük sorba. Talán nem meglepő, de egyetlen dátumra sem vállalunk garanciát.
Pokémon Legends: Arceus 2022. január 28. A Pokémon a szórakoztatóipar, ha nem is a legrégebbi, de kétségkívül egyik legsikeresebb franchise-a. A videójátékos zsebszörnyek idővel szépen átszivárogtak mindennapjainkba mangák, animék, gyűjtögetős kártyák, plüssfigurák vagy épp a jól ismert Pokémon Go mobiljáték formájában. A Game Boyon megszületett széria többször is tiszteletét tette már a Nintendo hibrid kézi konzolján, a Switchen, a Pokémon Legends: Arceus című akció-szerepjáték viszont egy több éve ígérgetett, régi és új elemeket egyaránt felvonultató darab. Időben bőven a múltban, a már ismert Sinnoh régióban indulhatunk majd útnak, de a korábbi sajtóhíresztelésekkel szemben nem nyílt világú környezetben (szabadon bebarangolható pályán), hanem külön területekre tagolt pályákon, hiába számított ennek ellenkezőjére a rajongótábor egy része, míg egy másik szelete inkább a vizuális köntöst tartja kissé ósdinak.
Cserébe ez lesz az első olyan felvonás, amiben közvetlenül ráronthatnak karakterünkre, és meg is sebezhetik a „vadon élő” pokémonok. Jóllehet, talán enélkül is bitang nagy eladási rekordokat döntögetne az Arceus, elvégre az idén huszonötödik életévét töltő Pokémon ennél általában kevesebb innovációval is óriási tömegeket szokott mozgatni. (Nintendo Switch)
Horizon Forbidden West 2022. február 18. A 2017-es Horizon Zero Dawnt az előtte a Killzone című FPS-sorozatot (first person shooter, belső kameranézetben irányítható, lövöldözős játék) szállító Guerilla Games jegyzi. Váratlan siker volt a gépek uralta, posztapokaliptikus vadonban játszódó, lopakodós, lehengerlően szép akció-szerepjáték. Kifejezetten üdítően hatott egy olyan iparágban, ahová mára ugyanúgy besompolyogtak a jól bejáratott márkanevek, mint a mozikba is, és ahol lassan nagyítóval kell keresni az új és eredeti ötleteken alapuló fejlesztéseket.
Bemutatkozó levél nélkül esélye sincs a leendő gazdáknak kutyát örökbe fogadni a bicskei Amanda Kutyaovitól. Ez csak az első rosta, de az óvatosság kutyák és gazdáik érdekét ugyanúgy szolgálja. Így ritkábban fordul elő, hogy egy megunt kedvencet visszavigyenek hozzájuk.
Ritkán kapok olyan heves fogadtatást, mint Bicske külterületén, az Amanda Kutyaoviban. Még a kapun sem kellett belépnem a fotósunkkal, amikor az udvarról már hangos ugatás jelezte a környéknek, hogy látogatók jönnek. Az udvarba érve aztán a Kutyaovi két társalapítója, Prockl Amanda és Varga Adrienn „lehetőleg játszósban gyertek” intelme is értelmet nyer. A farmerom pillanatokon belül összeugrálja Simi, Bonsai, Karola és még sokan mások (az elszórt jutalomfalatok csak másodpercekre mentenek meg az újabb adag sártól), míg a terrierkeverék Tiffany többedjére is makacsul ragaszkodik hozzá, hogy megint eldobjam a kék labdáját. A fotók kedvéért szabadjára engedett húsz–harminc kutya nagy része aztán visszamegy a kennelbe, hogy ideiglenes gazdáikkal beszélgethessek.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Nincs oltás hitelből Amanda és Adrienn tíz éve ismerik egymást, korábban több állatmenhelyen is együtt önkénteskedtek. „A vége felé már nagyon éreztük, hogyan nem akarjuk csinálni. Más elképzelésünk volt a kutyázásról” – mondja Adrienn, aki a kutyázást már észrevétlenül is az önkénteskedés szinonimájaként használja. Más helyeken főleg az nem tetszett nekik, hogy a jótékonyság nem elsősorban a kutyákról szólt, hanem arról, hogy az ott dolgozók elmondhassák magukról, valami hasznosat és szépet cselekszenek. „De beteg vagy nem szép kutyát már nem tettek volna a kocsijukba, mert az problémás és koszos.”
Az ilyen apróságok a 2018 eleje óta működő Amanda Kutyaoviban nem jelentenek akadályt. Amanda ekkoriban nézte ki a bicskei telket, ahol aztán elindították a menhelyet – ami a neve ellenére nem panzió, csak gyepmesteri telepekről (közismertebben: sintértelepekről) vagy menhelyektől átvett, esetleg gazdák által leadott kutyáknak nyújt átmeneti menedéket.
Alapvetéseket már induláskor lefektettek. Ilyen volt az, hogy más állatmentőkkel ellentétben nem fognak adósságokat felhalmozni az állatorvosoknál – és máshol sem. „Mindig azonnal fizetünk, semmilyen kintlévőségünk nincs” – jelentik ki határozottan. Ezért csak részben állatjóléti szempontok vezetik őket, amikor a szokásos harminc–ötven kutyánál több ellátására nem vállalkoznak. Kiadásaik havonta így is 800 ezer és egymillió forint körüli összeget tesznek ki, ebben a rengeteg ivartalanítás, oltás, csipeltetés, a jó minőségű eledel és a rezsi is benne van.
Simán Kutyaoviként szerepelnek a közösségi médiában – így ők „A” Kutyaovi.
A költségeket részben zsebből finanszírozzák, de támogatók nélkül nem tudnák működtetni a Kutyaovit. „Van egy néni, aki már indulásunk óta havonta ötszáz forintot fizet” – mondja Adrienn. Mások meg a munkahelyi búcsúajándékukként gyűjtenek nekik, vagy éppen a menyasszonytáncból befolyt pénzt ígérik a Kutyaovinak.
Minket igazából a kerítés érdekel Amandáék sokat tesznek azért, hogy szem előtt legyenek a támogatóiknak és követőiknek. Ezért jelentkeznek lehetőleg mindennap tartalommal a Facebookon és az Instagramon. Marketingre ugyan nem költenek, egy reklámszakember sem tanácsolhatott volna nekik jobbat annál, minthogy simán Kutyaoviként szerepeljenek a közösségi médiában – így ők „A” Kutyaovi, mindenki más legfeljebb követheti őket. Ennél is fontosabb azonban, hogy alaposan megválogatják, kik fogadhatnak tőlük örökbe. Első körben minden gazdajelölttől bemutatkozó levelet kérnek, aztán a kéthetente szervezett nyílt napokon találkozni is lehet a kiszemelt kedvenccel.
Meglepő dolgokat vesznek figyelembe a gazdaválasztásnál. „A honlapunkon leírtuk, minek kell szerepelnie a bemutatkozásban. Van, aki bő lére ereszti, más ezer fotót küld a családról. Ezek jók, de minket igazából a kerítés érdekel, hogy ne szökhessen el a kutya” – mondják nevetve. Ha úgy látják, egy kutya nem megfelelő gazdához kerülne, nem félnek visszautasítani. „Volt, aki azt gondolta, hogy a budapesti belvárosi lakása miatt diszkrimináljuk. Pedig elmondtuk neki, hogy egy bántalmazott kutyának nem tesz jót, ha először nem tud szabadságot kapni a kertben” – mondja Amanda. Ennek eredménye, hogy kevés náluk a magát meggondoló gazda, bár a járvány után így is van, aki a szakítás után visszavitte Bicskére az elején még közösen nevelni akart kutyát (egyébként a labdamániás Tiffanyt).
Az adományokból a mindennapokat akarják finanszírozni. És bár a legkisebb költségeik is meglepően nagyok, azt mondják, „nincsen kis adomány”. „Egy oltás a csippel együtt ötezer forint, az ivartalanítás súlytól függően 20–40 ezer. Mivel sok bántalmazott, rossz körülmények közül jött kutyánk van, tápból sem elégszünk meg a gyengébb minőséggel, drágábbat veszünk, ezért emészt fel ennyi pénzt. Mi azt akarjuk, hogy a kutyák már nálunk is jól érezzék magukat” – mondja Amanda. Pille és Kormi az ölébe ugorva jelzi, hogy egyetért.
Kutyaovi Állatvédő Egyesület
Alapítás: 2018 A csapat: 2 fő + alkalmi önkéntesek Éves költségvetés: kb. 15 millió forint (ebből 13 millió az egyszázalékos felajánlásokból)
Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Két oltást finanszíroznának belőle, csippel. 100 000: Két nagy testű, vagy három közepes kutya ivartalanítására lenne elég. 1 000 000: Féltetőt készíttetnének belőle a telekre.
Egy esetleges kormányváltás után se fordulna újra a magyar befektetések felé Varga Zoltán, akit csak a Pegasus kémszoftver technológiája lepett meg, azt már korábban is érzékelte, hogy lehallgatják. A Central Médiacsoport tulajdonosa azt mondja, nincs az a pénz, amiért megválna a cégétől, mert független, üzletileg jól működő médiát akar Magyarországon, anélkül mindannyian nagyon sokat veszítenénk. A Forbes.hu-n megjelent nagyinterjú rövidített verziója kieső milliárdokról, a legutóbbi lengyelországi üzleteiről, 24.hu-ról és új Indexről, a politika rövid távú érdekeiről és hibásnak bizonyult befektetési döntéseiről.
Ez nem sorrend, „csak” egy lista: az első és a Forbesban debütáló Bridge Booklist. Vállaltan szubjektív, hagyományteremtő céllal mostantól minden évben összeállítandó lista ötven olyan üzleti könyvről, amelyik az értékvezérelt üzleti mentalitás, a vezetői szemlélet, a fenntartható és jövőálló működés felé irányítja olvasóit. A könyveket kilencvenkét gyakorló céges és civil vezető, a magyar vállalkozók által alapított nonprofit Bridge Budapest tagjai ajánlották, mert megfogták őket, formálták a látásmódjukat, építkeztek belőlük. A kilencfős kuratórium a saját olvasmányélményei mellett az ő ajánlásuk alapján állította össze az első Bridge Booklistet. Íme, az ötven cím, és a kilenc kurátor kedvencei.
Klément Éva és Nádasy Zoltán parányi belvárosi üzletében hazai és külföldi tervezők természetes anyagokból készült, kis szériás portékái sorakoznak a polcokon. Éppen olyan a miliő, mintha a nagymama tipp-topp otthonában lennénk.
