Nemrég jelentette be a Magyar Bankholding, hogy a tervek szerint 2022 tavaszán MKB Bank Nyrt. név alatt egyesül a Budapest Bank és az MKB. Később, 2023 második negyedévében csatlakozik a Takarék Csoport is.

„A három bankból tulajdonképpen egy negyediket építünk, erre pedig gyakran szoktuk történelmi pillanatként hivatkozni: azért, mert adódik számunkra egy egyedülálló lehetőség, hogy újragondoljuk a három tagbank által eddig képviselt technológiai megoldásokat” – kezdi dr. Vinnai Balázs, a bankcsoport idén nyáron kinevezett elnöki tanácsadója.

Ma a pénzintézetek azt a konzervatív elgondolást követik az informatikai rendszerek fejlesztése kapcsán, hogy az ügyfélkiszolgálást biztosító alaprendszer a lelke mindennek, amelyre a többi rendszer is épül, szorosan összefonódva egymással. Ezeket a bankok éveken, évtizedeken keresztül toldozzák-foltozzák, csak hogy tartani tudják a versenytársakkal a tempót. 

Napjaink gyorsuló világában azonban ezt nehéz, vagy egyenesen lehetetlen megfelelő módon kivitelezni. Nem csak lakossági oldalról, de a hazai fintech tér részéről is vaskos az igény a technológiai fejlődésre (különösen a nemzetközi fintech trendek üteméhez képest). A technológia szinte napról napra újul meg, az egyes fejlesztések kivitelezése és implementálása viszont akár hónapokat is igénybe vehet, vagyis a vadonatúj megoldások rövid időn belül elavulttá válhatnak.

 „15–20 évvel ezelőtt a központi core rendszer volt a bank közepe, mára viszont a digitális bankolás jelenti az új core banking-et” – vázolja fel Pecsenye Roland, a Magyar Bankholding digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese a trendekben bekövetkezett változásokat.

A Magyar Bankholding informatikai építkezésének alapvetése, hogy a bankolási megoldásoknak elsősorban a digitális csatornákra, az ügyfélélményre és az üzletre kell fókuszálniuk. A bankcsoport technológiai transzformációját irányító kulcsemberek szerint a technológia pusztán egy keretrendszer. A fő kérdés sokkal inkább az, hogyan lehet a digitális térben lévő lehetőségeket a rendelkezésre álló technológiák segítségével kihasználni – hiszen a digitalizáció az, amely a technológia révén átalakítja az üzleti lehetőségeket és a bankokat is.

A Magyar Bankholding jelenleg egy olyan új, digitális banki világot épít, ami korszakváltást jelent majd mind a technológia, mind az ügyfélélmény tekintetében. A New World fantázianévvel ellátott megoldás egy jóval vékonyabb, de rugalmas alaprendszert takar, amelyre akár hetek alatt kifejleszthető – és szükség esetén cserélhető – modulok épülnek, hatékonyabb és gyorsabb működést biztosítva. A moduláris rendszerből adódóan jelentősen kibővülnek az ügyfelek lehetőségei is: sokkal egyszerűbbé válik az átjárás az egyes termékek – például a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek – között, egyszerűbbé válik az egyes konstrukciók kombinálása, az eddiginél sokkal inkább személyre szabhatóvá válnak a konstrukciók.

A régi informatikai rendszerek kapcsán a Bankholding fokozatos kivezetést tervez, miközben lépésenként építenék fel az újat; vagyis lesz egy átmeneti időszak, amikor a meglévő ügyfelek által még használt termékekkel futnak a régi rendszerek, de már működnek a friss fejlesztések is. Az új megoldások fejlesztése rengeteg többletfeladattal jár, de dr. Vinnai Balázs és Pecsenye Roland egyetértenek abban, hogy ez megéri, hiszen igazi versenyelőnyt nyújthat a Bankholdingnak a hazai, de akár a régiós piacon is. 

A bankcsoport a tervek szerint felvenné a versenyt a bigtech és fintech cégekkel, neobankokkal is. Ezek messze nem tudnak olyan pénzügyi eredményeket elérni, mint a nagy, hagyományos univerzális pénzintézetek, mégis rendkívül gyorsan tudnak reagálni a piac változásaira, hetek alatt tudnak új termékeket kihozni, pillanatok alatt tudják változtatni a felületeket az ügyféligényeknek megfelelően. A bankcsoport ezt a rugalmasságot, képességet akarja beépíteni az alakuló rendszerbe.

Vinnai Balázs úgy fogalmazott, hogy „a Magyar Bankholding IT integrációs folyamatát érdemes úgy elképzelni, mintha egy régi autó feltuningolása és egy vadonatúj Tesla vásárlása között kellene választanunk. Mi azért döntöttünk a második mellett, mivel egy teljesen új, a lehető legkorszerűbb rendszer felállításának sem az időigénye, sem a költsége nem nagyobb annál, mintha a meglévő rendszereket próbálnánk összefésülni”.

A szakemberek alapvetően két központi elemre, a technológiai alapokra, valamint a „szürkeállományra”, vagyis a három tagbankból és kívülről érkező tehetségekre építkeznek – utóbbiakból szerencsére nincs hiány Magyarországon. Az új IT-generáció képességeinek lekötése, a legjobb tehetségek bevonzása, a belső tudásközpont kialakítása érdekében hoztak létre egy belső műhelyt, amely Isaac Asimov híres regényciklusa nyomán a The Foundation nevet viseli. A mozgalom azoknak a tehetséges magyar és nemzetközi technológiai szakembereknek, fintech specialistáknak, designereknek és termékfejlesztési menedzsereknek biztosít helyet, akik szeretnének Közép-Európa legmodernebb bankjának létrehozásában részt venni.

A műhely a startupokra jellemző szellemiségben, ugyanakkor egy nagyvállalat stabilitásával a háttérben működik. Pecsenye Roland szerint „a The Foundation több mint név, sokkal inkább egy mozgalom, ami erős identitású munkatársakat fog össze: ők a bankvilág forradalmárai, a legújabb fintech trendek ismerői, kiváló technológiai és termékfejlesztési szakemberek, akik a jövő bankolásának alapjait fektetik le a következő években. Ehhez várunk további magyar és külföldi csapattagokat”.

A formálódó szuperbank márciusban fogadta el ötéves stratégiáját, a csapat viszont az elmúlt hónapokban már működőképes prototípusokat is alkotott. Az új banki világ első megoldásait már a jövő év első félévében tesztelhetik házon belül a fejlesztők, a termék nyilvános bevezetését pedig a jövő év második felére ígérik a szakemberek.