Még mindig a Netflix az éllovas, de növekedése már közel sem annyira dinamikus, mint az újoncoké. Az elmúlt két évben annyi új szereplő lépett be, hogy ember legyen a talpán, aki követni bírja a streamingpiac folyamatait. (És végig bírja nézni a kínálatukat.)
O lyan egyszerűen már nincs, hogy egy médiaóriás vagy egy nagy műsorgyártó ne szálljon be a streamingháborúba. Igaz, akár évekbe is telhet, míg újra visszaszerzi az elmúlt években serényen továbblicencelt műsorainak streamingjogait. A trend Magyarországot is érinti, jövőre alsó hangon is három nagy szereplővel gyarapszik a kínálat.
Uralkodásra készen A Disney+, mint a neve is elárulja, a The Walt Disney Company masszív katalógusát és új saját gyártásokat is összefog: nemcsak családi, rajzfilmes Disney-klasszikusokat, de az elmúlt években bekebelezett Star Wars- és Avatar-franchise-t, a Marvel Studios filmjeit és sorozatait, a Pixar műveit, a National Geographic műsorát, valamint más alstúdiók (például a 20th Century Studios és a Searchlight Pictures) darabjait is.
2019. novemberi amerikai, kanadai, holland indulásakor még a platform családközpontúságát sulykolták, de azóta többtucatnyi országban élesedett már a Star alcsatorna idősebb korosztálynak szóló tartalmakkal. A Disney+ két év alatt bő 118 millió előfizetőt hozott össze, bár ennek jelentős hányadát az indiai változat, a nyomott áron futó Hotstar tábora teszi ki. A mi térségünkben eredetileg 2021 végén akartak terjeszkedni, most 2022 nyara a kelet-európai céldátum.
A kimaxolt médiatár Az AT&T-féle Warnermedia – rövidesen új céget formál a Discoveryvel párban Warner Bros. Discovery néven – 2020 májusában indította el az HBO Maxet. Külön divízióhoz tartozik ez és a névért felelős HBO prémium kábelcsatorna, ahogy a nemzetközi vizeken, így itthon is még működő HBO Go is, ami automatikusan válik majd Maxszé.
Európába idén októberben érkezett meg a platform, a közép-európai régiót, köztük Magyarországot 2022-ben veszi célba. Az ígéretek szerint az árazása a helyi ügyfeleknek is vonzó lehet (a Go jelenleg 1890 forintos, az amerikai Max átszámítva kb. 4600 forintos havidíjjal fut, itt kell majd kompromisszumra jutni). Ami a várható katalógust illeti: Trónok harca, Harry Potter, A Gyűrűk Ura, Jóbarátok és így tovább, tehát minden, ami HBO, Cartoon Network, DC, ehhez pedig az amerikai és nemzetközi gyártásokat hozó Max Originals is társulni fog.
Elég ritka, hogy tehetős magyar magánszemélyek több évtizeden át, következetes koncepció mentén, magánvagyonuk terhére egy jól menedzselt pénzalapból és annak kamataiból díjazzák a tudományos élet sztárjait. Lantos Csaba, a magyar Nobel-díjként is emlegetett Bolyai-díj egyik alapítója szerint az oltásellenesség is ráerősít, hogy 23 éve helyesen döntöttek, mert a tudományos ismeretek elfogadottságát még mindig növelni kell. Az idei díjazott nevén nem volt vita.
A 90-es évek végén néhány tehetősebb üzletember úgy érezte, hogy valamit szívesen tenne a közéletért. „Akkoriban kezdtek a sportegyesületek is rákapni a vállalati adományokra, miközben a tudósok még bőven Trabanttal és Wartburggal jártak, pedig legalább annyit letettek a nemzet asztalára, mint a legnagyobb sztársportolók, sőt bizonyos értelemben többet is” – mondja Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosa. Ezért ők hárman, a Pharmavit-tulajdonos Somody Imrével és Lantos Csabával, aki akkor a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója volt, eldöntötték, hogy a tudományt fogják támogatni a vagyonukból.
Somody Imre ötlete volt, hogy az alapítvány Bolyai János nevét viselje, akkoriban ugyanis nagyon foglalkoztatta az erdélyi matematikus munkássága. „Azzal, hogy éppen rá esett a választásunk, azt is akartuk sugallni, hogy a tudomány szükségszerűen csak nemzetközi lehet, nem ismer határokat, de közben fontosnak tartottuk, hogy a díj neve magyar legyen” – mondja Lantos Csaba, arra utalva, hogy a díjat azóta is magyar állampolgárságú vagy magyar származású kutató, tudós kaphatja meg tudományos munkásságáért és annak társadalmi hatásáért. „A magyar Nobel-díjas tudósok közül is csak egyetlenegy élt Magyarországon, amikor átvehette az elismerést.”
A három cégvezető egy éven át gondolkodott, vitázott a részletekről, mielőtt 1998-ban elindították a Bolyai-díjat, amit azóta is kétévente adnak át. Eleinte ötvenezer dollár, majd euró pénzjutalom járt mellé, amit 2009-ben százezer euróra emeltek. (Ez a novemberi rekordgyenge árfolyamon 37 millió forint.) „Az alatt az egy év alatt többször leültünk beszélgetni, eltartott egy ideig, mire kiforrta magát, hogy mit is akarunk” – emlékszik vissza Karsai Béla. Akkoriban még nem voltak Magyarországon magánalapítású díjak, márpedig a civil háttér garancia, hogy ne legyen a politikának beleszólása a kiválasztásba.
Az alapítói okiratba gondosan beleírták, hogy az elismerésről mindig egy tizenöt tagú, független bizottság dönt, amelynek hét tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a másik hetet a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják. A tizenötödik tag pedig a mindenkori köztársasági elnök. „Nem akartunk abban a szerepben tetszelegni, hogy majd mi megmondjuk, ki a legtehetségesebb, legtöbb eredményt produkáló tudós-kutató az adott éven. Ezért találtuk ki, hogy legyen egy szakmai díjbizottság, és az összetételét úgy alakítottuk ki, hogy ne kerülhessen a döntésbe hiba” – szól az alapítói magyarázat.
A díjalaphoz sosem nyúlnak Alapításkor az volt a cél, hogy olyan díjalapot rakjanak össze, aminek a kamataiból tudják kétévente fizetni a pénzjutalmat. „Tudatos döntés volt, hogy nem forintban határozzuk meg a díjösszeget, miután nemzetközi játéktérben mozgunk, és hosszú távra terveztünk az alapítvánnyal. Márpedig már 1998-ban sejthető volt, hogy a forint már csak a konvergenciapályája miatt is le fog értékelődni” – mondja Lantos, hozzátéve, hogy akkoriban hármuk közül nyilvánvalóan Somody volt a leggazdagabb, miután eladta a Pharmavit többségi tulajdonát a Bristol-Myers Squibb amerikai gyógyszercégnek. „Pontosabban mi adtuk el” – nevet. Az eladást ugyanis a CA IB vezényelte le, ahogyan korábban a tőzsdei kibocsátást is.
A tudósok még bőven Trabanttal és Wartburggal jártak, pedig legalább annyit letettek a nemzet asztalára, mint a legnagyobb sztársportolók.
„Hangsúlyozottan nem a szupergazdag milliárdosok vállalkozásaként indítottuk azonban az alapítványt, bár nem titok, hogy mindannyian jómódúak vagyunk. Szépen kiszámoltuk, hogy milyen gyakorisággal tudunk értékelhető pénzjutalmat fizetni a hozamokból, így alakult ki, hogy kétévente van díjátadás – vagyis ez a szokás lényegében pénzügyi racionalitásból fakad. Első körben nagyjából 250 ezer dollárt tettünk be összesen, de azóta ennek a többszörösét, már csak a díj összegének emelése miatt is” – mondja Lantos Csaba, hozzátéve, hogy szerencsére a Lehman Brothers csődjekor, amikor leestek a kötvényhozamok is, jól bevásároltak hosszú lejáratú papírokból, így még most is jól fial a befektetett összeg. Az alaptőke persze vagyonkezelésben van, és limitálták a kockázatot, amibe belemennek befektetéskor. Magához a díjalaphoz sosem nyúlnak, a díjátadó szervezési költségét is hozzáteszik az összeghez, ha szükséges.
Somody Imre és felesége időközben kiszálltak az alapítványból, ahogyan a vállalkozói színtérről is egyre inkább hátraléptek. Viszont 2001-ben belépett Alexander Brody író, reklámszakember és Várkonyi Attila kockázatitőke-befektető – ő is főleg innovatív startupokba fektet be, Lantos szerint érthető a tudomány iránti elkötelezettsége. A Bolyai-díjasok elitklubjába bekerült tudósok rendre más díjakat is elnyertek az elmúlt években, így például az első díjazott, Freund Tamás az agykutatói Nobelnek tartott Brain Prize elismerést, Lovász László pedig a matematikusok Nobel-díjának is nevezett Abel-díjat. „Sokszor nehéz dolga volt a bizottságnak – idén nem. Karikó Katalin személyében igazi nagy formátumú tudós kapja a díjat. Más kérdés, hogy éppen díjesőben van, de megérdemli ezt is” – mondja Karsai Béla. Az eredeti tervek szerint Karikó Katalin idén október elsején vette volna át a kitüntetést, de nem tudott akkor Magyarországra utazni, most december 17. a díjátadó új dátuma. „A magyar tudomány hagyományosan elefántcsonttoronyba zárkózó jellegű, kevesen vannak, akik képesek közérthetően beszélni róla. Szerencsére ilyen például a tavaly díjazott Barabási Albert-László, aki konkrétan sztártudós lett, és Karikó Katalin is rendkívül egyszerűen, érthetően fogalmaz. Az, hogy a fejlett európai társadalmakban ilyen sokan nem fogadják el a koronavírus elleni oltást, megerősít bennünket, hogy 23 éve jól döntöttünk, amikor végső soron a tudomány népszerűsítése mellé álltunk a Bolyai-díjjal” – mondja Lantos Csaba. Mert szerinte pont a pandémia mutatta meg, hogy közelebb kell hozni az átlagemberekhez a tudományt.
Karsai Béla egy hatalmas képet is festetett Bolyai Jánosról, Szolnoki Szabolcs alkotásán a világhírű matematikus mellett apja és egyben tanítója, Bolyai Farkas, valamint Gauss is felbukkan.
„Harari könyve, a Sapiens például az emberiség történetét meséli el, amit egy átlagos műveltségű és képzettségű ember már milliószor hallhatott, ám olyan narratívát tudott adni hozzá, hogy mindenkit magával ragad. Ahogyan a tyúknak is kotkodácsolnia kell, ha tojást tojt – ha jól emlékszem, épp Várkonyi Attilától hallottam ezt a frappáns mondást –, a tudományban sem lehet megspórolni a népszerűsítéséhez, elfogadtatásához szükséges erőforrásokat.”
Eddigi Bolyai-díjasok:
2000 Freund Tamás neurobiológus, egyetemi tanár 2002 Roska Tamás villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár 2004 Bor Zsolt lézerfizikus, egyetemi tanár 2007 Lovász László matematikus, egyetemi tanár 2009 Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár 2011 Perczel András kémikus, biokémikus, egyetemi tanár 2013 Nusser Zoltán állatorvos, biológus, neurobiológus 2015 Pál Csaba biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 2017 É. Kiss Katalin nyelvész, a generatív nyelvelméletek és a magyar nyelvészet kutatója 2019 Barabási Albert-László, fizikus, hálózatkutató 2021 Karikó Katalin kutatóbiológus
Dollármilliárdosok játszótere, a nagyhatalmak is versenyt futnak, hogy meghódítsák – az utóbbi évtizedekben gyorsított ütemben exportáljuk a kapitalizmust a világűrbe. Pedig az emberiség közös öröksége minden, ami az égbolton látható. Mi, magyarok is űrhajós nemzetté szeretnénk válni, már ami az állam törekvéseit illeti. Helyet kapunk-e az új uradalom felosztásának asztalánál?
25 évvel ezelőtt, szakorvosi tapasztalattal és gyakorlattal a hátuk mögött egy szegedi orvos házaspár úgy gondolta, gyógyszerek és kiváló minőségű, gyógyító hatású és megelőzést támogató készítmények fejlesztésével többet tudna tenni a páciensekért, mint a kórházi orvosi gyakorlatban. Tapasztalataik lehetővé tették, hogy felmérjék az igényeket és olyan készítményeket fejlesszenek, melyekre a pácienseknek szükségük van és a piacon hiánypótló megoldási lehetőséget kínálnak összetétel, ár vagy minőség szempontjából. A semmiből váltak meghatározó piaci szereplővé, miközben – kezdetben – távol álltak az üzleti szférától. Dr. Jójárt Ferenc és felesége, Dr. Kardos Mária 1997-ben hozták létre saját, 100 százalékban magyar gyógyszeripari vállalkozásukat, mely mára meghatározó a páciensek ellátásának biztosításában. A Goodwill Pharma az ő sikertörténetük.
A játékipar évről évre rekordméretűre duzzad, kiváltképp a covid okozta bezártság és az új generációs konzolok, a Playstation 5, az Xbox Series X és S megjelenése óta. A járvány közepette mégis komoly fejtörést okoz, ki hogyan szállítsa le időben – az iparágban súlyos gondnak számító crunch, azaz betegre túlóráztatás nélkül – most készülő címeit. Gyakori volt, hogy 2020-ról 2021-re halasztottak megjelenéseket, ahogy most épp 2021-ről 2022-re is. Összeállításunk nem egy tagja részesült ebben a bánásmódban.
