Tízéves könyvkiadási csúcs dőlt meg tavaly, szélesebb a kínálat, mint valaha, igaz, a példányszámok csökkentek. Miközben a nyomdák papírhiánnyal küzdenek, mi szubjektív ajánlónkkal próbálunk segítséget adni a választáshoz. Mi most ezeket olvassuk.
Kollár-Klemencz László: Öreg Banda (2021, Magvető Könyvkiadó, 3999 forint)
Miről szól? A regény négy generáció boldogságát és szenvedését írja le, meghatóan őszintén, tiszta szívből jövő mondatokkal, rövid, szinte önálló novelláknak is alkalmas fejezetekben. Az 1720-as években Svábföldről Magyarországra települő Kaldeneckerek két háborút is túléltek Újhartyánban, és közben apáról fiúra szállt a feladat: vezetni a családi rézfúvószenekart.
Volt, hogy terápiának használták a muzsikálást a harctéren idegileg kikészült fiatalember meggyógyítására, de amíg a háttérben puskák ropogtak, ágyuk dörögtek, a hangoskodás helyett a csendet választották, mert „a csend a túlélés apró lépéseit jelentette nehéz pillanatokban, melyeket ha majd egyszer az Úristen összead, abból lesz a béke”. Az utóbbi években leginkább a Kistehén zenekarból ismert Kollár nagyapja családnevét, a Klemenczet is felvette felmenői iránti tiszteletből, és Life különszámunkban írtunk róla portrét. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Akik szeretik a huncut népi bölcsességeket, mint például ez: „Ahol elengedi az ember magát, s hagyja, csináljon vele a Jóisten, amit akar, ott kezdődik a szivárvány, de a szivárványra az öregasszonyok szerint nem szabad rámutatni, mert lerohad az ujjunk.”
Presser Gábor: Presser könyve 2. (2021, Helikon, 6999 forint)
Sikerült nekik? Elbuktak? Új bizniszbe kezdtek? Ezentúl minden hónapban megkérdezzük egy öt évvel ezelőtti portréalanyunktól, mi lett vele, amióta utoljára beszéltünk. A Debra net, az erotikus termékek kereskedelmének legnagyobb hazai szereplője köszöni, jól van, a cégnek nagyon bejött, hogy mindenki otthon ült a járvány alatt.
„Hát igen, ebben tévedtem” – nevet Bődy Zoltán, ahogy a cégéről írt, épp öt évvel ezelőtti portrénkat nézegetjük (Forbes, 2016/12). Akkor azt mondta, hogy a Debra net Kft. végre komoly piacra talált Nyugat-Európában, így neki „most fog kezdődni az igazi üzlet”. Nos, ez nem jött be. Valóban nagyot nőtt a nyugati értékesítés, de ezzel párhuzamosan akkorát bővült a kelet- és közép-európai piac, hogy bevételek terén továbbra is 80–20 az arány a keleti régió javára.
A vállalkozás adózott profitja öt év alatt több mint az ötszörösére nőtt, közben az árbevétele megduplázódott, és idén már 2,7 milliárd forint körül lesz a forgalom. Pedig a járvány első pár hetében gyakorlatilag megszűnt az értékesítésük. Minden alkalmazottat megtartottak, de optimalizálták a pénzügyi folyamatokat, lefaragtak minden lehetséges kiadást, így óriásit nőtt az eredményesség. „Aztán egy kis idő után, ahogy ez emberek otthon ültek a karanténban, meglódult, 35 százalékot nőtt a forgalom” – nevet Zoltán.
A hencidai központ is terjeszkedik, le sem lehet tagadni, hogy komoly fogyasztói szükséglet van az intim termékekre. A meglévő, nagyjából ezer négyzetméteres raktár mellé három éve felépítettek még egyet, ami két és fél ezer négyzetméterre rúg, idén pedig további ezer négyzetméterrel bővítik a kapacitást. Egyedül a termékpaletta csökkent, mivel Zoltán szerint ezen a téren „túlzásokba estek”. Alig hétezer terméket tartanak már csak raktáron, de ez minden igényt bőven lefed.
Mindegyik portékájuk kelendő, a tulajdonos nem igazán tud slágerterméket mondani, ami az elmúlt években kiemelkedően fogyott volna. „Vagyis van egy. A spanyolok tavaly olyan mennyiségben vásárolták a férfimaszturbátorokat, hogy szinte piaci hiány alakult ki.” A többit, erotikus segédeszközöket, étrendkiegészítőket, síkosítókat, masszázsolajokat, fétisfelszereléseket vagy fehérneműket ugyanolyan elánnal viszik a fogyasztók, mint korábban.
Egyedül a termékpaletta csökkent, mivel Zoltán szerint ezen a téren „túlzásokba estek”.
A cégstruktúra is megmaradt, feleségével, az ügyvezető Erikával ketten viszik az üzletet. A gyerekek még tanulnak, de a szülők szeretnék, ha egyszer átvennék a céget.
Egy régi nagy álom is teljesült. Zoltán öt éve arról beszélt, hogy visszavásárolta dédnagyapjának, Zala vármegye egykori alispánjának államosított telkét, ide szeretne költözni, majd borászkodni. A költözés azóta elmaradt, már nincs is tervben, a borászkodás viszont beindult. Piacra is dobták a Bődy Terra első évjáratát, egy Irsaiból készült fehérbort, nemsokára lesz vörös és rozé is. De megélni továbbra sem ebből akarnak, ez csak hobbi, és ha a pincészettel az önfenntartás szintjét elérik, Zoltán már boldog lenne.
A két és fél éve bevezetett és nagyon népszerű szuperállampapír anno kiválónak gondolt reálhozamát felzabálja az infláció. Érdemes befektetni, illetve átpattanni az inflációkövető papírba? Nem egyszerű a matek.
Bő öt év alatt lett piacvezető Magyarországon a CTP az ipari csarnokok területén. A nemzetközi ingatlanbefektető vállalat 2021 végére több mint 850 ezer négyzetméteres portfóliót mondhat magáénak, a folyamatos építkezés mellett pedig a létesítmények emberi oldaláról sem feledkezik meg.
„Ha annak idején a burattinós Gyuri bácsi kifizet, most nincs Fakopáncs” – Szabó István szerint ennyin múlt, hogy a rendszerváltás után elindította fajátékboltját. Miután a pesti kereskedőtől nem kapta meg időben a pénzt az Erdélyből beszállított kisvonatokért, matektanár lévén azonnal osztott-szorzott, és üzletet alapított. Bár termékeinek többsége ma is import, azt mondja, akit lehetett, igyekezett felkarolni a hazai játékkészítők közül. És szinte nincs ma gyerek Magyarországon, akinek ne volna otthon legalább egy kirakója vagy építőkockája a Fakopáncsból.
Egy esetleges kormányváltás után se fordulna újra a magyar befektetések felé Varga Zoltán, akit csak a Pegasus kémszoftver technológiája lepett meg, azt már korábban is érzékelte, hogy lehallgatják. A Central Médiacsoport tulajdonosa azt mondja, nincs az a pénz, amiért megválna a cégétől, mert független, üzletileg jól működő médiát akar Magyarországon, anélkül mindannyian nagyon sokat veszítenénk. A Forbes.hu-n megjelent nagyinterjú rövidített verziója kieső milliárdokról, a legutóbbi lengyelországi üzleteiről, 24.hu-ról és új Indexről, a politika rövid távú érdekeiről és hibásnak bizonyult befektetési döntéseiről.
