Miért érzi fontosnak egy bank a fenntarthatóságot? Mit tesz és mit tehet egyáltalán egy pénzintézet a témában? Erről kérdeztük Tóth Balázst, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A fenntarthatóság ma már megkerülhetetlen fogalom, de mennyire meghatározó ez az UniCredit Bank számára?
A fenntarthatóság része annak, ahogyan üzleti tevékenységünket végezzük, mindennapi elkötelezettségünkkel támogatjuk ügyfeleinket és közösségeinket a fenntarthatóbb és befogadóbb gazdaságra való áttérésben. A fenntarthatóság nem projekt, nem egy trend. Az ESG holisztikus és integrált megközelítést igényel annak érdekében, hogy mindig az összes érdekelt fél legjobb érdekeit szem előtt tartva cselekedjünk. Nemzetközi nagyvállalatként pedig felelősek is vagyunk a közösségért, ahol működünk, és komolyan vesszük ezt a felelősséget, hogy mindenki számára tisztességes és igazságos átmenetet biztosítsunk.
A fenntarthatósággal kapcsolatban, vállalatok esetében az ESG betűszót szokás emlegetni.
Még mindig a Netflix az éllovas, de növekedése már közel sem annyira dinamikus, mint az újoncoké. Az elmúlt két évben annyi új szereplő lépett be, hogy ember legyen a talpán, aki követni bírja a streamingpiac folyamatait. (És végig bírja nézni a kínálatukat.)
O lyan egyszerűen már nincs, hogy egy médiaóriás vagy egy nagy műsorgyártó ne szálljon be a streamingháborúba. Igaz, akár évekbe is telhet, míg újra visszaszerzi az elmúlt években serényen továbblicencelt műsorainak streamingjogait. A trend Magyarországot is érinti, jövőre alsó hangon is három nagy szereplővel gyarapszik a kínálat.
Uralkodásra készen A Disney+, mint a neve is elárulja, a The Walt Disney Company masszív katalógusát és új saját gyártásokat is összefog: nemcsak családi, rajzfilmes Disney-klasszikusokat, de az elmúlt években bekebelezett Star Wars- és Avatar-franchise-t, a Marvel Studios filmjeit és sorozatait, a Pixar műveit, a National Geographic műsorát, valamint más alstúdiók (például a 20th Century Studios és a Searchlight Pictures) darabjait is.
2019. novemberi amerikai, kanadai, holland indulásakor még a platform családközpontúságát sulykolták, de azóta többtucatnyi országban élesedett már a Star alcsatorna idősebb korosztálynak szóló tartalmakkal. A Disney+ két év alatt bő 118 millió előfizetőt hozott össze, bár ennek jelentős hányadát az indiai változat, a nyomott áron futó Hotstar tábora teszi ki. A mi térségünkben eredetileg 2021 végén akartak terjeszkedni, most 2022 nyara a kelet-európai céldátum.
A kimaxolt médiatár Az AT&T-féle Warnermedia – rövidesen új céget formál a Discoveryvel párban Warner Bros. Discovery néven – 2020 májusában indította el az HBO Maxet. Külön divízióhoz tartozik ez és a névért felelős HBO prémium kábelcsatorna, ahogy a nemzetközi vizeken, így itthon is még működő HBO Go is, ami automatikusan válik majd Maxszé.
Európába idén októberben érkezett meg a platform, a közép-európai régiót, köztük Magyarországot 2022-ben veszi célba. Az ígéretek szerint az árazása a helyi ügyfeleknek is vonzó lehet (a Go jelenleg 1890 forintos, az amerikai Max átszámítva kb. 4600 forintos havidíjjal fut, itt kell majd kompromisszumra jutni). Ami a várható katalógust illeti: Trónok harca, Harry Potter, A Gyűrűk Ura, Jóbarátok és így tovább, tehát minden, ami HBO, Cartoon Network, DC, ehhez pedig az amerikai és nemzetközi gyártásokat hozó Max Originals is társulni fog.
Mikor a nagyok összefognak Két médiaóriás, a Comcast és a Viacom CBS összefogásából is indulni fog új szolgáltató, kifejezetten húsz új európai piacra fókuszálva, köztük Magyarországra is. Mindkét vállalatnak van már szolgáltatója más országokban, a Comcastnak a Peacock, a Viacomnak a Paramount+. Ezek portfólióját, például a Showtime előfizetéses csatorna, a Nickelodeon, a Comedy Central, valamint a Paramount és Universal filmstúdiók kínálatát fogja össze a Sky Showtime, otthont adva több mint tízezer órányi tartalomnak. Jurassic Park/World, Halálos iramban, Transformers, Office: csak pár példa a várható kultikusabb címekből.
Kecses, karcsú, színes, az arányai rendben vannak, egyszerűen ma is jó ránézni, kakaóbiztos klaviatúrájának is számos előnye van. De fontosabb, hogy tudásban, teljesítményben felvette a versenyt külföldi kortársaival, miközben felhasználóbarát lett. Az első magyar számítógépet egy vidéki tsz-telepen gyártották, de a technikai dizájn a maga nemében egyedülálló volt.
Ez nem sorrend, „csak” egy lista: az első és a Forbesban debütáló Bridge Booklist. Vállaltan szubjektív, hagyományteremtő céllal mostantól minden évben összeállítandó lista ötven olyan üzleti könyvről, amelyik az értékvezérelt üzleti mentalitás, a vezetői szemlélet, a fenntartható és jövőálló működés felé irányítja olvasóit. A könyveket kilencvenkét gyakorló céges és civil vezető, a magyar vállalkozók által alapított nonprofit Bridge Budapest tagjai ajánlották, mert megfogták őket, formálták a látásmódjukat, építkeztek belőlük. A kilencfős kuratórium a saját olvasmányélményei mellett az ő ajánlásuk alapján állította össze az első Bridge Booklistet. Íme, az ötven cím, és a kilenc kurátor kedvencei.
