Dollármilliárdosok játszótere, a nagyhatalmak is versenyt futnak, hogy meghódítsák – az utóbbi évtizedekben gyorsított ütemben exportáljuk a kapitalizmust a világűrbe. Pedig az emberiség közös öröksége minden, ami az égbolton látható. Mi, magyarok is űrhajós nemzetté szeretnénk válni, már ami az állam törekvéseit illeti. Helyet kapunk-e az új uradalom felosztásának asztalánál?
Máshogy nézünk fel az égre, mint régen. Száz éve még csillagképek, ötven éve az emberiség első lépései, ma pedig már egészen más rajzolódik ki a Kármán-vonalon túl. Dollárjelek, valamint a végeláthatatlan üzleti potenciál villog a nagyhatalmak és a privátszféra szemei előtt. A rohamos technológiai fejlődés, a hatalmas mennyiségű befektetett tőke és az egyre inkább kiéleződő intézményi-vállalati verseny úgy rántotta közelebb hozzánk a világűrt, hogy közben sokszor az felejtődik el, ami a legfontosabb: az emberiség közös örökségéről beszélünk.
Habár a világűr és Földünk légköre között nincs éles határ, az általánosan elfogadott definíció szerint előbbi a magyar Kármán Tódor fizikusról elnevezett, a Föld felszínétől 100 km-re lévő vonalnál kezdődik.
Merthogy közös örökség, és ennélfogva nemzetek, nagyvállalatok által elidegeníthetetlen jószág az, ami a Földön kívül található. A nemzetközi egyezmények hiányossága, a jogi szabályozások féreglyukai azonban lehetőséget adnak a privát haszon hajkurászására és az állami csatározások kialakulására: mélyülhetnek a konfliktusok, a földi hidegháború után több pólusra szakadhat a világűr is.
A felosztásnál mi, magyarok is helyet kérnénk. Kompetenciánk még lenne is hozzá, de iparosodásban gyengélkedünk. Hogyan hozhatjuk be lemaradásunkat az űrhajós nemzetek árnyékában?
Ajánlott cikkek
T-Systems Magyarország
2021 December Támogatói tartalom T-Systems Magyarország
A pandémia felgyorsította az üzleti digitalizációt, miközben folyamatosan új trendek kerülnek előtérbe. Milyen vállalati folyamatokat érdemes felülvizsgálni, és mi szükséges ahhoz, hogy egy cég lépést tudjon tartani a technológiai fejlődéssel? Ezekről beszélgettünk Cseresnyés Örssel, a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) Executive Board tagjával, aki azt is elárulta, milyen informatikai tudásra van jelenleg a legnagyobb igény.
EZEKRE A TRENDEKRE ÉRDEMES FIGYELNI
„A digitalizáció a pandémia alatt felgyorsult. Számos területen a munkaerőhiány, a vállalatokon levő költségnyomás és a távoli munkavégzés arra sarkallta a cégeket, hogy a folyamataikat digitálisan képezzék le, ügyfeleiknek, üzleti partnereiknek és dolgozóiknak innovatív digitális
platformokat biztosítsanak” – mondja Cseresnyés Örs, aki szerint ezt a folyamatot több fontos technológia elterjedése is tovább gyorsítja.
Ilyen az 5G, mint a mobilkommunikáció következő szintje, amelynek nagyságrendekkel jobb sebessége és kapacitása az IoT (dolgok internete) területén nyit új dimenziókat. Hasonlóan fontos trendnek tartja a vállalatok rendelkezésére álló adatok hatékony, de egyben transzparens és etikus menedzselését is, amely megkerülhetetlen feladattá válik a cégek számára.
EGYEDÜLÁLLÓ INNOVÁCIÓK, SOKSZÍNŰ IT-PORTFÓLIÓ
A Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) közel 5 ezer magyarországi munkavállalójával egyrészt a DT csoportnak biztosít informatikai támogatást, például a hálózatok fejlesztéséhez szükséges informatikai hátteret vagy az ügyfelek által használt online platformok fejlesztését, másrészt nagyvállalatokat támogat digitalizációs törekvéseik megvalósításában. „A digitalizáció önmagában nem cél, hanem eszköz: az üzleti célokat ténylegesen támogató megoldásokra van szükség, és mi ezeknek a prioritásoknak a meghatározásában is támogatjuk ügyfeleinket” – hangsúlyozza Cseresnyés Örs, aki szerint az üzlet minden területén elengedhetetlenné válik a megfelelő IT-szakértelem.
A LEGJOBBAN MEGBECSÜLT INFORMATIKAI SZAKEMBEREK
„A legfontosabb munkaerőpiaci trend egyértelműen a szoftverfejlesztők, a DevOps mérnökök és az adatszakértők szerepének elértékelődése. A megnövekedett igény ezeken a területeken nem csak a toborzás terén állítja kihívás elé a vállalatokat. A cégen belüli továbbés átképzési programok, az oktatási együttműködések és a megtartási programok szerepe is előtérbe kerül” – mondja Cseresnyés Örs, hozzátéve, hogy a cégük is ennek a folyamatnak a része, és több száz munkavállaló átképzését és felvételét végzik jelenleg. „Az IT-szakemberek olyan technológiákkal és olyan termékeken szeretnének dolgozni, amelyek nem csak technológiai szempontból érdekesek. Meg kell tudjuk fogalmazni a cég és a termékeink szerepét az iparág jövője és a társadalmi hasznosság szempontjából is” – emeli ki a vállalati IT-szolgáltatások biztosításáért felelős felsővezető, aki szerint az iparág digitalizációs trendjei tovább fogják növelni az igényt az említett hiányszakmákban, ami a hazai informatikai szereplők szorosabb együttműködését igényli a szakemberképzés és az oktatási intézményekkel való közös munka terén is.
Amikor nemzetközi ingatlanügynökségek és utazási irodák arról készítenek felmérést nyugati klienseik körében, hogy ha vége lesz a világjárványnak, hová utaznának el, vagy akár hol telepednének le, Bali mindig a három leggyakoribb válasz egyike. Nem véletlen, hogy az apró indonéz szigetet évente hatmillió külföldi turista látogatta meg a covid előtt. Az elmúlt másfél évben egy se, miközben egyre többen költöznek ide hónapokra vagy akár évekre egy kiegyensúlyozottabb, lassabb és zöldebb élet reményében. Most fokozatosan újranyitják a hindu szigetet a turizmus előtt.
Mindannyian traumákat hordozunk, de képtelenek vagyunk megértéssel fordulni egymás felé. Pedig ha nem tanulunk meg újra kis közösségekben együttműködni, nem jutunk ki a közösen összehozott kríziseinkből. Ehhez nem ártana, ha nem tabusítanánk a szexnél is jobban a pénzt, és ha Wahorn Andrást is inkább megérteni, és nem eltörölni akarnánk. Orvos-Tóth Noémivel beszélgettünk frusztrációról, bizonytalanságról és a lehetőségekről, amik elnyomnak.
Milliárdosok, sikercégek, magyar vállalkozók, friss és volt címlaposok, díjeső. Minden évben a Magyar 100 Gálán adjuk át a Forbes és a szponzorok díjait – a magyar gazdaság piacbarát krémje a covid árnyékában is megtisztelte legelegánsabb rendezvényünket.
Holdraszállás-kaliberű nagy ugrásnak lehetünk szemtanúi, mielőtt véget érne az év – december végén indulhat végre útnak a jövő űrtávcsöve, a James Webb-teleszkóp. Segítségével másfél millió kilométeres magasságból nyerhetünk bepillantást a kozmosz mélységébe, új szempárunkon keresztül megérthetjük, honnan jöttünk. Vagy ami még fontosabb: hová megyünk.
