Idén augusztusban újabb áttörést ünnepelhetett a magyar űripar: Föld körüli pályára állt a C3S műholdfejlesztő első – a magyarok ötödik – kisműholdja, a Radcube. Az Európai Űrügynökséggel közös nemzetközi koprodukció után elérkezhet a fordulópont a vállalkozás életében: a sikeres technológiai demonstráció után a hamarosan megjelenő, valódi üzleti igények kiszolgálására készülnek.
em gondoltam volna, hogy a világűr megközelítéséhez a Lurdy Ház egyik liftjébe kell beszállnom. Persze nem arra a pár méteres vertikális emelkedésre gondolok, ami ugyan a szó szoros értelmében valóban közelebb visz a kozmoszhoz, de bármelyik felvonóval ellátott épületből megismételhető. Hanem arra a már tényleg kézzelfogható kapcsolatra, amit a liftből kilépve néhány balra és jobbra fordulás után, öt perccel később műholdmodellek tapogatásával átélek a pláza mellett levő Complex Systems & Small Satellites, vagyis a C3S Kft. irodájából.
Gyermeki lelkesedéssel vágok neki az izgalmas terepszemlének. Széll Alexandra, a cég üzletfejlesztési vezetője mutatja az utat, a legsikeresebb magyar fiatalokat soroló idei listánkról ismerős Milánkovich Dorottyával, a C3S projektmenedzserével követjük. Hiába a péntek késő délutáni interjúidőpont, több asztalnál még kemény mérnöki munka folyik. „A koronavírus előtt azért többen dolgoztunk bentről” – mondja Szandra, miközben bepillantást nyerek a Bloomberg-terminálokhoz hasonló, hatalmas megfigyelőrendszerekkel telepakolt tárgyalóba vagy a kábelrengeteg lepte összeszerelő helyiségbe. „Ez itt a flat sat — kiterített műhold – mutat Szandra egy asztalra. – Ezen tudunk tesztelni bármit, mielőtt tényleg módosítanánk a Radcube-on.”
Kapcsolatban a kozmosszal – a Lurdy Ház tetejéről.
A Radcube a gyártó C3S (és a magyar űrgazdaság) egyik nagy büszkesége. A gyors körbemutatás után – kiegészülve Németh Péterrel, a C3S mérnökségvezetőjével, valamint a minőségbiztosításért és gyártásért felelő Kiss Gergővel – ülünk le feleleveníteni az augusztusi start sikersztoriját.
Az átlagos Ferrari-vevő laza. Az Aston Martinosok összejárnak. Aki Bentley-t vesz, annak az ideje a legdrágább. Elmentünk három hazai luxusautó-szalonba, hogy megnézzük, milyen ez a világ. Nem a köbcentik, hanem a különc vásárlóik és szokásaik érdekeltek.
Ferrari Senkinek sem kell bemutatni a Ferrarit, a gépjárműipar Cristiano Ronaldóját, annak is él egy kép a fejében a tűzpiros autóról, akit egyáltalán nem érdekel ez a világ. A fővárosi szalon elegáns, de nem hivalkodó, az átlagos Ferrari-vevő is laza, nem igényli a formalitásokat. Annyira erős a márka iránti hűsége, hogy itt az értékesítés nem is eladást jelent, hanem konzultációt a vevővel. Ahogy a szalon salesmenedzsere mondja: „Senkit sem kell győzködnünk, hogy vegye meg az autót.” Pedig ottjártunkkor hatvanmillióról indult a legolcsóbb kocsi.
A szalon így is nagyjából ötven új autót értékesít évente. Ez főleg onnan nézve nagy szám, hogy az átlagos Ferrari nyilván nem az első, de nem is a második autó a garázsban. „A legnagyobb ügyfelünknek – nem magyar – negyvennyolc Ferrarija áll a garázsban. Legnagyobb hazai vásárlónknak tizennégy van, de van tizenöt olyan kliensünk, akiknek legalább négy Ferrarija van.”
A legnagyobb hazai vásárlónknak tizennégy Ferrarija van, de van tizenöt olyan kliensünk, akiknek legalább négy áll a garázsban.
Aston Martin „Hogyan képzeled el azt, aki kiszáll egy Aston Martinból? Öltönyös-nyakkendős vagy pólós vállalkozónak? Esetleg James Bondnak? Szeretnéd, hogy mások ezt gondolják rólad?” – így szokta magyarázni ügyfeleinek Szlifka János, a budapesti Aston Martin-szalon general managere, milyen autót válasszanak maguknak. A világ összes szalonja bútorostul, pultostul és illatostul majdnem ugyanúgy néz ki, erre a brit gyártó nagyon ügyel. Ez rendezvényhelyszín, közösségi tér is, ahová bejöhetnek a tulajok kávézni: gyakran előfordul, hogy egy tulaj nem akar vásárolni, az autóval sincs semmi problémája, csak bejön beszélgetni, érdeklődni az újdonságok iránt.
A márka itthon még fiatal, el kell helyezni a vevőkör fejében, mit jelent Astont vezetni. A szalon igyekszik kiépíteni itthon is a közösséget, túrákat és összejöveteleket szerveznek a tulajdonosoknak, és igyekeznek minden olyan helyen megjelenni, ahová a potenciális vásárlók eljárnak. Az érdeklődők azért így is alaposan meg tudnak lepődni az árcetliken, a brit sportautónál hatvanmillió forintról indul, hogy a sofőr James Bondnak érezze magát.
Bentley Lassan harmadik születésnapját üli a dél-budai Bentley-szalon. Már ha lehet egyáltalán így hívni: a márka elvárásai szerint az egység nem szalon, hanem nappali, az autóval sem autót veszel, hanem életérzést. Luxusmárkához luxusszolgáltatás jár, ahogy a szalon értékesítési vezetője mondja: a gazdag embereknek az idejük a legértékesebb. „Szívesen fizet, de elvárja cserébe a legmagasabb minőséget.”
A szalon értékesítési száma tizenöt kocsi évente, pedig a háromból ez a legdrágább: itt 110 millió forint az eladott autók átlagos ára. Mint a legtöbb luxusterméké, a Bentley-k értékesítése is érzéketlen a válságokra, a járvány alatt sem esett vissza az eladott darabszám. Pedig a tulajok igazán nem használják őket sokat, az egyéves karbantartó szerviz ideje mindig korábban jön el, mint a 16 ezer kilométeresé.
Ossza meg ismerőseivel:
Magyar Bankholding
2021 December Támogatói tartalom Magyar Bankholding
A Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoportot egyesítő Magyar Bankholding üzleti stratégiájának hangsúlyos eleme az erős digitalizáció: ennek megfelelően egy merőben új technológiai rendszert álmodott meg, amely révén digitális úttörővé válnak a hazai és régiós piacon, miközben a fintech szolgáltatókkal is felveszik a versenyt. Dr. Vinnai Balázs és Pecsenye Roland, a digitális banki szektor nemzetközileg is elismert szakemberei mutatták be a technológiai transzformációra irányuló terveket.
A pandémia felgyorsította az üzleti digitalizációt, miközben folyamatosan új trendek kerülnek előtérbe. Milyen vállalati folyamatokat érdemes felülvizsgálni, és mi szükséges ahhoz, hogy egy cég lépést tudjon tartani a technológiai fejlődéssel? Ezekről beszélgettünk Cseresnyés Örssel, a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) Executive Board tagjával, aki azt is elárulta, milyen informatikai tudásra van jelenleg a legnagyobb igény.
