Rófusz Ferenc mindössze harmincöt éves volt, amikor a hazai alkotók közül elsőként Oscar-díjat kapott. A légy című, kirobbanóan újszerű animációs filmjén három évig dolgoztak, de megérte: a háromperces repüléssel berajzolta magát a történelemkönyvekbe. Alkotója megtalálta a kiskaput a vasfüggönyön, Walt Disney kollégája fogadta barátságába, megbecsült szakember volt az NSZK-ban, menő reklámfilmes Kanadában, cége, a Super Fly Films jó nevet szerzett a szakmában. De hazatért, többek között azért, hogy elkészíthesse Ticket című, szívbemarkoló mesterművet, megmozdítsa a Leonardo-féle Utolsó vacsorát, és élővé tegye a Bosch által megfestett Gyönyörök kertjét. Budán, egy kanadai reklámfilmes közvetlenségével éli hétköznapjait, és naptárába mindig berajzolja, mi történt aznap.
„And the winner is Förenz Rafjúz!” Taps, és a díjazott elindul a színpad felé. Csokornyakkendője, keményre vasalt inge, szmokingja hibátlanul áll rajta, köszönőbeszédével és sármjával lenyűgözi a közönséget. A gála után a Sunset Boulevard egyik menő bárjában folytatódik az este, és két pezsgő között félrehívja Ralph Bakshi. Még aznap este hollywoodi állást ajánl neki, hiszen a dörzsölt filmguru pontosan tudja, mennyire föllendíti az üzletet, ha egy Oscar-díjast tudhat a csapattagok közt. A magyar rendező innentől a nemzetközi piacon is jó márkanév, megállíthatatlan sikerember.
Nos, így is történhetett volna, ha a magyar rendező történetesen nem 1946-ban születik, és nem a kontinensnek ezen felén. A fent idézett mondat valóban elhangzott valahogy így, de a díjazott közben Kuruclesi úti otthonában aludt, kockás pizsamájában. Az élet – ha nem is jobb, de – fordulatosabb forgatókönyvet írt. „Azt hittem, leesek az ágyról, amikor reggel bemondták a Szabad Európa Rádióban, hogy az én filmem nyert.” Márpedig ő nyert, és éppen harminc éve azon a téli reggelen nem az álmosság okozta, hogy a feleségéhez visszakecmeregve hiába próbálta elmagyarázni, hogy ő mostantól Oscar-díjas rendező. Nem nagyon jöttek szavak a szájára.
Az a szokása, hogy a Kanadából hozott bőrkötésű füzetében minden napot elmesél egy rajzban.
Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.
Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.
„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett.
Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.
A ZEISS innovációjának fókusza minden, ami optika, ez köti össze négy önálló üzletágukat is. A fejlesztéseket mindig a vásárlói igények indukálják: szemüveglencsék terén a kijelzőkből érkező káros kékfényt szűrő megoldásokat fejlesztettek, a pandémia idején pedig egy antivirális hatású lencsebevonatot vezettek be, ami elpusztítja a felületére érkező baktériumok és vírusok 99,9 százalékát. „A lencsék közül a különböző távolságokra éleslátást biztosító progresszív lencsék a legfontosabb termékkörünk, a viselési szokások ugyanakkor érezhetően megváltoztak. Régen beültünk egy fotelbe és regényt olvastunk, ma az emberek a mozgólépcsőzés közben is előveszik okostelefonjukat, hogy ránézzenek az üzenetekre. Ezt az életmódbeli változást a szemüveglencséknek is le kellett követniük, és már úgy alakítjuk ki a távolra látó és az olvasózónákat, hogy azzal biztonságosan lehessen közlekedni és a telefont is böngészni” – avat be a részletekbe a kereskedelmi igazgató.
A ZEISS 30 éve van jelen Magyarországon, Mátészalkán egy szemüveglencséket és más optikai eszközöket készítő gyárral is büszkélkedhet, amelyben az elmúlt két év során 400-ról 650 főre bővült az állomány. Ezen túlmenően Budapest egy regionális kereskedelmi központja a ZEISS-nek, ahonnan 27 országot szolgálnak ki szemüveglencsékkel” – meséli Rósa Gergely, aki 24 éve dolgozik a ZEISS-nél. „Van olyan kollégám, aki nálam is régebb óta van a cégnél, de rajtunk túlmenően sem jellemző a nagy fluktuáció. Ez egy megbízható, német vállalat, az emberek pedig – legyenek akár munkatársak, akár vásárlók – értékelik ezt.”
Egy esetleges kormányváltás után se fordulna újra a magyar befektetések felé Varga Zoltán, akit csak a Pegasus kémszoftver technológiája lepett meg, azt már korábban is érzékelte, hogy lehallgatják. A Central Médiacsoport tulajdonosa azt mondja, nincs az a pénz, amiért megválna a cégétől, mert független, üzletileg jól működő médiát akar Magyarországon, anélkül mindannyian nagyon sokat veszítenénk. A Forbes.hu-n megjelent nagyinterjú rövidített verziója kieső milliárdokról, a legutóbbi lengyelországi üzleteiről, 24.hu-ról és új Indexről, a politika rövid távú érdekeiről és hibásnak bizonyult befektetési döntéseiről.
25 évvel ezelőtt, szakorvosi tapasztalattal és gyakorlattal a hátuk mögött egy szegedi orvos házaspár úgy gondolta, gyógyszerek és kiváló minőségű, gyógyító hatású és megelőzést támogató készítmények fejlesztésével többet tudna tenni a páciensekért, mint a kórházi orvosi gyakorlatban. Tapasztalataik lehetővé tették, hogy felmérjék az igényeket és olyan készítményeket fejlesszenek, melyekre a pácienseknek szükségük van és a piacon hiánypótló megoldási lehetőséget kínálnak összetétel, ár vagy minőség szempontjából. A semmiből váltak meghatározó piaci szereplővé, miközben – kezdetben – távol álltak az üzleti szférától. Dr. Jójárt Ferenc és felesége, Dr. Kardos Mária 1997-ben hozták létre saját, 100 százalékban magyar gyógyszeripari vállalkozásukat, mely mára meghatározó a páciensek ellátásának biztosításában. A Goodwill Pharma az ő sikertörténetük.
A játékipar évről évre rekordméretűre duzzad, kiváltképp a covid okozta bezártság és az új generációs konzolok, a Playstation 5, az Xbox Series X és S megjelenése óta. A járvány közepette mégis komoly fejtörést okoz, ki hogyan szállítsa le időben – az iparágban súlyos gondnak számító crunch, azaz betegre túlóráztatás nélkül – most készülő címeit. Gyakori volt, hogy 2020-ról 2021-re halasztottak megjelenéseket, ahogy most épp 2021-ről 2022-re is. Összeállításunk nem egy tagja részesült ebben a bánásmódban.
Magyar Bankholding
2021 December Támogatói tartalom Magyar Bankholding
A Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoportot egyesítő Magyar Bankholding üzleti stratégiájának hangsúlyos eleme az erős digitalizáció: ennek megfelelően egy merőben új technológiai rendszert álmodott meg, amely révén digitális úttörővé válnak a hazai és régiós piacon, miközben a fintech szolgáltatókkal is felveszik a versenyt. Dr. Vinnai Balázs és Pecsenye Roland, a digitális banki szektor nemzetközileg is elismert szakemberei mutatták be a technológiai transzformációra irányuló terveket.
