Remon L. Vos, holland üzletember néhány partnerével együtt a csehországi Humpolec városában saját szükségletük miatt felépített egy ipari csarnokot, majd bérlői igények jelentkezése okán további csarnokok fejlesztésébe is belevágtak. Az 1998-as indulás óta mára több mint 6,6 millió négyzetméternyi kiadható területtel és tőzsdei jegyzéssel büszkélkedhetnek, alig több mint öt évnyi működés után pedig idén Magyarországon is piacvezetővé tudtak válni.

Ez a CTP története dióhéjban, ám a gyakorlatban ennél sokkal kacskaringósabb út vezetett ahhoz, hogy a cég mostanra csak Magyarországon év végére több mint  850 ezer négyzetméteres portfóliót mondhat magáénak. „2016-ban zárultak le az első magyarországi akvizíciók, melynek keretében Biatorbágyon és Üllőn vásároltunk meg egy-egy ipari létesítményt” – mesél a kezdetekről Huszlicska Dávid, a CTP magyarországi vezetője. Az ezt megelőző időszakban a logisztika igazi mostohagyerek volt: a bérleti díjak rendkívül alacsonyak voltak és rengeteg csarnok állt üresen. 

Anekdotákból tudjuk, hogy a gazdasági válság után voltak olyan ipari parkok, ahol akkoriban úgy vitte körbe a bérbeadó a potenciális bérlőket a csarnokok között, hogy tetszőlegesen választhatott az épületekből, hiszen mindben volt szabad terület.

Mindez mára jelentősen megváltozott. Az igazi versenyt az elmúlt egy év hozta el, hiszen a hatalmas bérlői kereslet miatt a logisztikai csarnokok is egyre vonzóbbak lettek az ingatlanszegmensben. A sikerhez azonban ma már kevés az, ha valaki felépít egy csarnokot az autópálya mellett. „A bérlők többsége most klasszikusan raktárat keres, nem gyártani szeretne, bár utóbbira is bőven akad példa” – osztja meg piaci tapasztalatait Huszlicska Dávid, példaként említve az Euronics céget. A vállalatnak hamarosan átadnak egy 28 ezer négyzetméteres csarnokrészt, melyben automatizált raktártechnológia segítségével történik majd a termékek mozgatása. „Sztenderd épületekben gondolkodunk, amiknek folyamatosan fejlesztjük a műszaki tartalmát. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon immár kettő éve valamennyi új épületünk BREEAM Excellent minősítést kapott, amely egy épület fenntarthatóságát és környezettudatosságát igazoló független tanusítás, illetve hogy a bérlők nagyra értékelik az olyan újító és energiahatékony megoldásokat, mint a hőszivattyús fűtés, aminek köszönhetően nem csak fűthetők a CTP csarnokok, hanem ezáltal sztenderdként hűthetők is. Ez a gyógyszeripari és élelmiszerrel foglalkozó cégek számára kiemelkedő előnyt jelent.”

A környezettudatosság amúgy is fontos a CTP-nek, és ez nem csak a szavak szintjén mutatkozik meg. „Már idén is karbonsemlegesen működik az operációnk, többek között az olyan akcióknak köszönhetően, mint az erdőtelepítés, vagy a napenergia egyre nagyobb arányú használata. Utóbbi kapcsán jelenleg is keressük azt az energiatárolási megoldást, amivel még inkább meghatározó lehet ennek felhasználása” – mondja el a CTP magyarországi vezetője.

A CTP vezetői értekezletein rendszeresen felmerülő téma, mi lesz ezekkel a parkokkal 30–50 év múlva. A kulcsszó a közösség: valamennyi országban azt szeretnék elérni, hogy ezek az ipari parkok bekapcsolódjanak a közeli település vérkeringésébe és hogy az ott dolgozó emberek megtöltsék azt élettel, a munkaidőn túli kikapcsolódás ideje alatt is. Erre egyre több nemzetközi jó példa van, melyek sorába remélhetőleg Magyarország is hamarosan beáll majd.