Tavaly jelent meg a magyar felnőttképzés piacán az üzleti kurzusokat kínáló Laba, amely nem kisebb célt tűzött maga elé, mint azt, hogy piacvezetővé váljon az online oktatási platformok között. Interjú Irina Dihnével, a Laba Hungary ügyvezetőjével.
Először is: hogy lesz egy Kijevben született és felnőtt grafikusból egy magyarországi, üzleti oktatással foglalkozó cég ügyvezetője?
A Labát is Kijevben alapították, hat évvel ezelőtt. Végignéztem, ahogy startupból piacvezetővé vált az orosz nyelvű piacon, aztán elkezdett más országokban is terjeszkedni. Ma már 400-an dolgoznak a Laba csoportnál világszerte, és több tízezer tanuló végzett nálunk, csak Magyarországon pedig 3000. Az orosz nyelvű piacon és Magyarországon kívül egyébként már megjelentünk több európai országban, és az a célunk, hogy 2024-re a kontinens vezető oktatási platformja legyünk. De ott vagyunk az USA-ban és Kanadában is, ahol például a Google, a Mastercard vagy a Netflix vezetőitől lehet tanulni, tehát már ott is komolyabb játékosnak számítunk.
Nem véletlen, hogy ennyien keresnek meg minket: hatalmas az igény a minőségi felnőttoktatásra, mert a tapasztalat nem minden, naprakész tudás nélkül sokan nehezen tudnak továbblépni a karrierjükben. Váltani pedig még nehezebben. Pedig a saját történetem mutatja meg, hogy az utóbbi is lehetséges szinte bárki számára, hiszen én is a Labának köszönhetően lettem cégvezető.
A pandémia felgyorsította az üzleti digitalizációt, miközben folyamatosan új trendek kerülnek előtérbe. Milyen vállalati folyamatokat érdemes felülvizsgálni, és mi szükséges ahhoz, hogy egy cég lépést tudjon tartani a technológiai fejlődéssel? Ezekről beszélgettünk Cseresnyés Örssel, a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) Executive Board tagjával, aki azt is elárulta, milyen informatikai tudásra van jelenleg a legnagyobb igény.
EZEKRE A TRENDEKRE ÉRDEMES FIGYELNI
„A digitalizáció a pandémia alatt felgyorsult. Számos területen a munkaerőhiány, a vállalatokon levő költségnyomás és a távoli munkavégzés arra sarkallta a cégeket, hogy a folyamataikat digitálisan képezzék le, ügyfeleiknek, üzleti partnereiknek és dolgozóiknak innovatív digitális
platformokat biztosítsanak” – mondja Cseresnyés Örs, aki szerint ezt a folyamatot több fontos technológia elterjedése is tovább gyorsítja.
Ilyen az 5G, mint a mobilkommunikáció következő szintje, amelynek nagyságrendekkel jobb sebessége és kapacitása az IoT (dolgok internete) területén nyit új dimenziókat. Hasonlóan fontos trendnek tartja a vállalatok rendelkezésére álló adatok hatékony, de egyben transzparens és etikus menedzselését is, amely megkerülhetetlen feladattá válik a cégek számára.
EGYEDÜLÁLLÓ INNOVÁCIÓK, SOKSZÍNŰ IT-PORTFÓLIÓ
A Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS) közel 5 ezer magyarországi munkavállalójával egyrészt a DT csoportnak biztosít informatikai támogatást, például a hálózatok fejlesztéséhez szükséges informatikai hátteret vagy az ügyfelek által használt online platformok fejlesztését, másrészt nagyvállalatokat támogat digitalizációs törekvéseik megvalósításában. „A digitalizáció önmagában nem cél, hanem eszköz: az üzleti célokat ténylegesen támogató megoldásokra van szükség, és mi ezeknek a prioritásoknak a meghatározásában is támogatjuk ügyfeleinket” – hangsúlyozza Cseresnyés Örs, aki szerint az üzlet minden területén elengedhetetlenné válik a megfelelő IT-szakértelem.
A LEGJOBBAN MEGBECSÜLT INFORMATIKAI SZAKEMBEREK
„A legfontosabb munkaerőpiaci trend egyértelműen a szoftverfejlesztők, a DevOps mérnökök és az adatszakértők szerepének elértékelődése. A megnövekedett igény ezeken a területeken nem csak a toborzás terén állítja kihívás elé a vállalatokat. A cégen belüli továbbés átképzési programok, az oktatási együttműködések és a megtartási programok szerepe is előtérbe kerül” – mondja Cseresnyés Örs, hozzátéve, hogy a cégük is ennek a folyamatnak a része, és több száz munkavállaló átképzését és felvételét végzik jelenleg. „Az IT-szakemberek olyan technológiákkal és olyan termékeken szeretnének dolgozni, amelyek nem csak technológiai szempontból érdekesek. Meg kell tudjuk fogalmazni a cég és a termékeink szerepét az iparág jövője és a társadalmi hasznosság szempontjából is” – emeli ki a vállalati IT-szolgáltatások biztosításáért felelős felsővezető, aki szerint az iparág digitalizációs trendjei tovább fogják növelni az igényt az említett hiányszakmákban, ami a hazai informatikai szereplők szorosabb együttműködését igényli a szakemberképzés és az oktatási intézményekkel való közös munka terén is.
A játékipar évről évre rekordméretűre duzzad, kiváltképp a covid okozta bezártság és az új generációs konzolok, a Playstation 5, az Xbox Series X és S megjelenése óta. A járvány közepette mégis komoly fejtörést okoz, ki hogyan szállítsa le időben – az iparágban súlyos gondnak számító crunch, azaz betegre túlóráztatás nélkül – most készülő címeit. Gyakori volt, hogy 2020-ról 2021-re halasztottak megjelenéseket, ahogy most épp 2021-ről 2022-re is. Összeállításunk nem egy tagja részesült ebben a bánásmódban.
„Ha annak idején a burattinós Gyuri bácsi kifizet, most nincs Fakopáncs” – Szabó István szerint ennyin múlt, hogy a rendszerváltás után elindította fajátékboltját. Miután a pesti kereskedőtől nem kapta meg időben a pénzt az Erdélyből beszállított kisvonatokért, matektanár lévén azonnal osztott-szorzott, és üzletet alapított. Bár termékeinek többsége ma is import, azt mondja, akit lehetett, igyekezett felkarolni a hazai játékkészítők közül. És szinte nincs ma gyerek Magyarországon, akinek ne volna otthon legalább egy kirakója vagy építőkockája a Fakopáncsból.
A kriptovaluták piaca elképesztő növekedésben van, amiből a magyar üzletemberek sem szeretnének kimaradni. Bándli Renátó és Holl Ádám tokenje, az MST és az ahhoz kapcsolódó applikáció azonban olyan funkciókat is kínál, melyek máshol nem fellelhetők.
