Ferenc, a reformpápa azt reméli, hogy egyik magasrangú bíborosának közelgő pere megmutatja: komolyan veszi a vatikáni pénzügyek megtisztítását. Újabb információk szerint azonban a bajok a pápára is visszaüthetnek.
Írta: Gerald Posner // Fordította: Knittel Martin
A katolikus egyház történetének legnagyobb pénzügyi büntetőpere a reformszellemű Ferenc pápa gondosan kitervelt nagy pillanata lehet. A Vatikáni Múzeum ideiglenesen átalakított tárgyalótermében október elején újrainduló, és november közepén is zajló tárgyalás esélyt ad arra, hogy az egyházfő jelezze: senki sem áll a törvények felett – ezt kétéves nyomozással és egy 487 oldalas vádirattal támasztaná alá egy egykor érinthetetlennek hitt bíborossal szemben. Eddig minden a legnagyobb rendben, már ami a márkaépítést illeti: a világ legnagyobb sajtóorgánumai „a csalási és korrupciós ügyek mérföldkövének”, valamint az „évszázad vatikáni tárgyalásának” nevezik a pert.
Isten esküdtszéke: Történelmének legnagyobb büntetőperére a Vatikán egyik múzeumtermét alakította át bíróságnak. Elég nagy ahhoz, hogy a tíz vádlott és harminc ügyvédjük is helyet kapjon. Három bíró – Venerando Marano, Giuseppe Pignatone és Carlo Bonzano – dönt majd a papok sorsáról.
Miért érzi fontosnak egy bank a fenntarthatóságot? Mit tesz és mit tehet egyáltalán egy pénzintézet a témában? Erről kérdeztük Tóth Balázst, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A fenntarthatóság ma már megkerülhetetlen fogalom, de mennyire meghatározó ez az UniCredit Bank számára?
A fenntarthatóság része annak, ahogyan üzleti tevékenységünket végezzük, mindennapi elkötelezettségünkkel támogatjuk ügyfeleinket és közösségeinket a fenntarthatóbb és befogadóbb gazdaságra való áttérésben. A fenntarthatóság nem projekt, nem egy trend. Az ESG holisztikus és integrált megközelítést igényel annak érdekében, hogy mindig az összes érdekelt fél legjobb érdekeit szem előtt tartva cselekedjünk. Nemzetközi nagyvállalatként pedig felelősek is vagyunk a közösségért, ahol működünk, és komolyan vesszük ezt a felelősséget, hogy mindenki számára tisztességes és igazságos átmenetet biztosítsunk.
A fenntarthatósággal kapcsolatban, vállalatok esetében az ESG betűszót szokás emlegetni.
Igen, ez nagyon fontos téma. Az ESG keretrendszer három része – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – segítségével a vállalatok tevékenysége mérhetővé válik. A pénzpiacokon az ESG-alapú működést a finanszírozók és a szabályozók is egyre inkább megkövetelik, befektetéseknél is egyre inkább előtérbe kerül.
Külső szemlélőnek a környezeti szempont (E) talán a leginkább látható. Termékeinket, szolgáltatásainkat, folyamatainkat is folyamatosan alakítjuk át ennek megfelelően. Zöldhitel-termékeket forgalmazunk, és kibocsátottuk első zöldjelzáloglevelünket. Emellett bankcsoportunk csatlakozott a Net-Zero Banking Alliance-hez is a zöld energiára való pozitív és fenntartható átállás iránti elkötelezettségünkkel összhangban. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy teljesítsük ezt az elkötelezettségünket, és ennek megfelelően szolgáljuk ki ügyfeleinket, beleértve a bankon belüli zöld megoldások fejlesztését: a minél kiterjedtebb digitalizáció, a papírfelhasználás visszaszorítása; a műanyag palackok használatának beszüntetése vagy az elektromos autók megjelenése a flottában.
A második szempont a társadalmi kérdések kezelése (S). Munkáltatóként és a közösség tagjaiként itt is sok eredményt értünk el, de sok a tennivaló még. Esélyegyenlőség, sokszínűség – alapvető feladatok egy munkáltatónak. Social Impact Banking területünk társadalmilag pozitív hatást kifejtő vállalkozásokat hitelez, míg szakértőink mentorálják is őket a pénzügyi partnerség mellett, de tevékenyen részt veszünk a pénzügyi tudatosság megerősítését célzó edukációs kezdeményezésekben is.
A harmadik, a munkám miatt számomra legfontosabb terület: a vállalatirányítás (G). A bankszakma a legszabályozottabb talán mind közül, és ez az ESG-re is vonatkozik. Megfelelő irányítási rendszerrel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az ESG-t beépítsük üzleti döntéseinkbe. Az UniCredit Csoport igazgatótanácsában például ESG-bizottság működik, amely támogatja ESG-megközelítésünket, tovább növelve annak hatékonyságát és beágyazottságát az általános üzleti stratégiába.
Tavaly a bank 30. születésnapját is egy fenntarthatósággal kapcsolatos kampánnyal ünnepelték, a bank finanszírozásával fejlődő, környezettudatos cégeket mutattak be.
Így van, és óriási öröm, hogy idén is megmutathatunk néhány olyan partnercéget, amelyek nemcsak beszélnek róla, de valóban környezettudatosan működnek. A honlapunkon már elérhetőek a filmek, amelyekben ezúttal három ügyfelünk – a MIRELIT MIRSA Zrt., az UTB Envirotec Zrt. és az Alteo Csoport – mutatja meg, hogyan lehet üzletileg is sikeres módon, mégis fenntarthatóan dolgozni. Az ő példájukon keresztül azt is bemutatjuk: a fenntarthatóságot nemcsak valljuk és műveljük, de partnereinkkel közösen teszünk is érte.
A mindig kísérletező és nagy adag bütykölhetnékkel megáldott gyógyszerész, Váncza József és fia saját recept alapján 1924-ben kezdte el gyártani azt a sütőport, amire aztán az ifjabbik Váncza sikeres vállalkozást épített. Kivételes marketingérzékkel gyorsan növesztette nagyra a céget, fejlődését csak a nagy gazdasági válság, majd a második világháború akasztotta meg. Addigra viszont a legtöbb magyar háztartásban sütöttek Váncza sütőporral, az édességrajongók polcán ott lapult a Váncza süteményeskönyv, és nem csak karácsonykor került elő.
Sok banánhéjon elcsúszhatott volna már az a magyar gyógyszerkutatás, ami ugyan még most is évekre van a piaci bevezetéstől, de a világ gyógyszeripari nagyágyúi már felfigyeltek rá. Sőt, a figyelmükön túl alsó hangon is százmillió dollárral és közös cégalapítással segítik Málnási Csizmadia András és Gyimesi Máté gyógyszerjelöltjét. Ilyen, amikor az óriási globális versenyben óriási magyar siker születik.
„Ha annak idején a burattinós Gyuri bácsi kifizet, most nincs Fakopáncs” – Szabó István szerint ennyin múlt, hogy a rendszerváltás után elindította fajátékboltját. Miután a pesti kereskedőtől nem kapta meg időben a pénzt az Erdélyből beszállított kisvonatokért, matektanár lévén azonnal osztott-szorzott, és üzletet alapított. Bár termékeinek többsége ma is import, azt mondja, akit lehetett, igyekezett felkarolni a hazai játékkészítők közül. És szinte nincs ma gyerek Magyarországon, akinek ne volna otthon legalább egy kirakója vagy építőkockája a Fakopáncsból.
