Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.

„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett. 

Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.

A ZEISS innovációjának fókusza minden, ami optika, ez köti össze négy önálló üzletágukat is. A fejlesztéseket mindig a vásárlói igények indukálják: szemüveglencsék terén a kijelzőkből érkező káros kékfényt szűrő megoldásokat fejlesztettek, a pandémia idején pedig egy antivirális hatású lencsebevonatot vezettek be, ami elpusztítja a felületére érkező baktériumok és vírusok 99,9 százalékát. „A lencsék közül a különböző távolságokra éleslátást biztosító progresszív lencsék a legfontosabb termékkörünk, a viselési szokások ugyanakkor érezhetően megváltoztak. Régen beültünk egy fotelbe és regényt olvastunk, ma az emberek a mozgólépcsőzés közben is előveszik okostelefonjukat, hogy ránézzenek az üzenetekre. Ezt az életmódbeli változást a szemüveglencséknek is le kellett követniük, és már úgy alakítjuk ki a távolra látó és az olvasózónákat, hogy azzal biztonságosan lehessen közlekedni és a telefont is böngészni” – avat be a részletekbe a kereskedelmi igazgató.

A ZEISS 30 éve van jelen Magyarországon, Mátészalkán egy szemüveglencséket és más optikai eszközöket készítő gyárral is büszkélkedhet, amelyben az elmúlt két év során 400-ról 650 főre bővült az állomány. Ezen túlmenően Budapest egy regionális kereskedelmi központja a ZEISS-nek, ahonnan 27 országot szolgálnak ki szemüveglencsékkel” – meséli Rósa Gergely, aki 24 éve dolgozik a ZEISS-nél. „Van olyan kollégám, aki nálam is régebb óta van a cégnél, de rajtunk túlmenően sem jellemző a nagy fluktuáció. Ez egy megbízható, német vállalat, az emberek pedig – legyenek akár munkatársak, akár vásárlók – értékelik ezt.”