Bemutatkozó levél nélkül esélye sincs a leendő gazdáknak kutyát örökbe fogadni a bicskei Amanda Kutyaovitól. Ez csak az első rosta, de az óvatosság kutyák és gazdáik érdekét ugyanúgy szolgálja. Így ritkábban fordul elő, hogy egy megunt kedvencet visszavigyenek hozzájuk.
Ritkán kapok olyan heves fogadtatást, mint Bicske külterületén, az Amanda Kutyaoviban. Még a kapun sem kellett belépnem a fotósunkkal, amikor az udvarról már hangos ugatás jelezte a környéknek, hogy látogatók jönnek. Az udvarba érve aztán a Kutyaovi két társalapítója, Prockl Amanda és Varga Adrienn „lehetőleg játszósban gyertek” intelme is értelmet nyer. A farmerom pillanatokon belül összeugrálja Simi, Bonsai, Karola és még sokan mások (az elszórt jutalomfalatok csak másodpercekre mentenek meg az újabb adag sártól), míg a terrierkeverék Tiffany többedjére is makacsul ragaszkodik hozzá, hogy megint eldobjam a kék labdáját. A fotók kedvéért szabadjára engedett húsz–harminc kutya nagy része aztán visszamegy a kennelbe, hogy ideiglenes gazdáikkal beszélgethessek.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.
Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.
„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett.
Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.
A ZEISS innovációjának fókusza minden, ami optika, ez köti össze négy önálló üzletágukat is. A fejlesztéseket mindig a vásárlói igények indukálják: szemüveglencsék terén a kijelzőkből érkező káros kékfényt szűrő megoldásokat fejlesztettek, a pandémia idején pedig egy antivirális hatású lencsebevonatot vezettek be, ami elpusztítja a felületére érkező baktériumok és vírusok 99,9 százalékát. „A lencsék közül a különböző távolságokra éleslátást biztosító progresszív lencsék a legfontosabb termékkörünk, a viselési szokások ugyanakkor érezhetően megváltoztak. Régen beültünk egy fotelbe és regényt olvastunk, ma az emberek a mozgólépcsőzés közben is előveszik okostelefonjukat, hogy ránézzenek az üzenetekre. Ezt az életmódbeli változást a szemüveglencséknek is le kellett követniük, és már úgy alakítjuk ki a távolra látó és az olvasózónákat, hogy azzal biztonságosan lehessen közlekedni és a telefont is böngészni” – avat be a részletekbe a kereskedelmi igazgató.
A ZEISS 30 éve van jelen Magyarországon, Mátészalkán egy szemüveglencséket és más optikai eszközöket készítő gyárral is büszkélkedhet, amelyben az elmúlt két év során 400-ról 650 főre bővült az állomány. Ezen túlmenően Budapest egy regionális kereskedelmi központja a ZEISS-nek, ahonnan 27 országot szolgálnak ki szemüveglencsékkel” – meséli Rósa Gergely, aki 24 éve dolgozik a ZEISS-nél. „Van olyan kollégám, aki nálam is régebb óta van a cégnél, de rajtunk túlmenően sem jellemző a nagy fluktuáció. Ez egy megbízható, német vállalat, az emberek pedig – legyenek akár munkatársak, akár vásárlók – értékelik ezt.”
Kecses, karcsú, színes, az arányai rendben vannak, egyszerűen ma is jó ránézni, kakaóbiztos klaviatúrájának is számos előnye van. De fontosabb, hogy tudásban, teljesítményben felvette a versenyt külföldi kortársaival, miközben felhasználóbarát lett. Az első magyar számítógépet egy vidéki tsz-telepen gyártották, de a technikai dizájn a maga nemében egyedülálló volt.
A 2018-ban alapított SIP Food Nonprofit Kft. sok rubrikát pipál ki a tudatos termelők képzeletbeli listáján: elmaradott térségben, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatva készítenek prémium hipoallergén kiegészítő kutyaeledelt. A cég ügyvezető igazgatójával, Fülöp Katalinnal beszélgettünk arról, hogy mit jelent számukra a felelős működés, a küldetéstudat, de szó esett a nonprofit nemzetközi terjeszkedésről is.
Egyszerre a multis közeget megunó karrierváltó, a pszichológusi szerepre kislányként is készülő és abból a mindennapokban nehezen kibújó barát, aki nem mellesleg minden idők egyik legsikeresebb magyar pszichológiai témájú könyvét írta meg három éve. Az Örökölt sors sikerében ott van az agyontraumatizált egyének tömegeinek válaszkeresése és Orvos-Tóth Noémi története: hierarchikus alapokkal, bátor váltásokkal, szorongással és mély kötődésekkel.
