Bemutatkozó levél nélkül esélye sincs a leendő gazdáknak kutyát örökbe fogadni a bicskei Amanda Kutyaovitól. Ez csak az első rosta, de az óvatosság kutyák és gazdáik érdekét ugyanúgy szolgálja. Így ritkábban fordul elő, hogy egy megunt kedvencet visszavigyenek hozzájuk.
Ritkán kapok olyan heves fogadtatást, mint Bicske külterületén, az Amanda Kutyaoviban. Még a kapun sem kellett belépnem a fotósunkkal, amikor az udvarról már hangos ugatás jelezte a környéknek, hogy látogatók jönnek. Az udvarba érve aztán a Kutyaovi két társalapítója, Prockl Amanda és Varga Adrienn „lehetőleg játszósban gyertek” intelme is értelmet nyer. A farmerom pillanatokon belül összeugrálja Simi, Bonsai, Karola és még sokan mások (az elszórt jutalomfalatok csak másodpercekre mentenek meg az újabb adag sártól), míg a terrierkeverék Tiffany többedjére is makacsul ragaszkodik hozzá, hogy megint eldobjam a kék labdáját. A fotók kedvéért szabadjára engedett húsz–harminc kutya nagy része aztán visszamegy a kennelbe, hogy ideiglenes gazdáikkal beszélgethessek.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Az átlagos Ferrari-vevő laza. Az Aston Martinosok összejárnak. Aki Bentley-t vesz, annak az ideje a legdrágább. Elmentünk három hazai luxusautó-szalonba, hogy megnézzük, milyen ez a világ. Nem a köbcentik, hanem a különc vásárlóik és szokásaik érdekeltek.
Ferrari Senkinek sem kell bemutatni a Ferrarit, a gépjárműipar Cristiano Ronaldóját, annak is él egy kép a fejében a tűzpiros autóról, akit egyáltalán nem érdekel ez a világ. A fővárosi szalon elegáns, de nem hivalkodó, az átlagos Ferrari-vevő is laza, nem igényli a formalitásokat. Annyira erős a márka iránti hűsége, hogy itt az értékesítés nem is eladást jelent, hanem konzultációt a vevővel. Ahogy a szalon salesmenedzsere mondja: „Senkit sem kell győzködnünk, hogy vegye meg az autót.” Pedig ottjártunkkor hatvanmillióról indult a legolcsóbb kocsi.
A szalon így is nagyjából ötven új autót értékesít évente. Ez főleg onnan nézve nagy szám, hogy az átlagos Ferrari nyilván nem az első, de nem is a második autó a garázsban. „A legnagyobb ügyfelünknek – nem magyar – negyvennyolc Ferrarija áll a garázsban. Legnagyobb hazai vásárlónknak tizennégy van, de van tizenöt olyan kliensünk, akiknek legalább négy Ferrarija van.”
A legnagyobb hazai vásárlónknak tizennégy Ferrarija van, de van tizenöt olyan kliensünk, akiknek legalább négy áll a garázsban.
Aston Martin „Hogyan képzeled el azt, aki kiszáll egy Aston Martinból? Öltönyös-nyakkendős vagy pólós vállalkozónak? Esetleg James Bondnak? Szeretnéd, hogy mások ezt gondolják rólad?” – így szokta magyarázni ügyfeleinek Szlifka János, a budapesti Aston Martin-szalon general managere, milyen autót válasszanak maguknak. A világ összes szalonja bútorostul, pultostul és illatostul majdnem ugyanúgy néz ki, erre a brit gyártó nagyon ügyel. Ez rendezvényhelyszín, közösségi tér is, ahová bejöhetnek a tulajok kávézni: gyakran előfordul, hogy egy tulaj nem akar vásárolni, az autóval sincs semmi problémája, csak bejön beszélgetni, érdeklődni az újdonságok iránt.
A márka itthon még fiatal, el kell helyezni a vevőkör fejében, mit jelent Astont vezetni. A szalon igyekszik kiépíteni itthon is a közösséget, túrákat és összejöveteleket szerveznek a tulajdonosoknak, és igyekeznek minden olyan helyen megjelenni, ahová a potenciális vásárlók eljárnak. Az érdeklődők azért így is alaposan meg tudnak lepődni az árcetliken, a brit sportautónál hatvanmillió forintról indul, hogy a sofőr James Bondnak érezze magát.
Bentley Lassan harmadik születésnapját üli a dél-budai Bentley-szalon. Már ha lehet egyáltalán így hívni: a márka elvárásai szerint az egység nem szalon, hanem nappali, az autóval sem autót veszel, hanem életérzést. Luxusmárkához luxusszolgáltatás jár, ahogy a szalon értékesítési vezetője mondja: a gazdag embereknek az idejük a legértékesebb. „Szívesen fizet, de elvárja cserébe a legmagasabb minőséget.”
A szalon értékesítési száma tizenöt kocsi évente, pedig a háromból ez a legdrágább: itt 110 millió forint az eladott autók átlagos ára. Mint a legtöbb luxusterméké, a Bentley-k értékesítése is érzéketlen a válságokra, a járvány alatt sem esett vissza az eladott darabszám. Pedig a tulajok igazán nem használják őket sokat, az egyéves karbantartó szerviz ideje mindig korábban jön el, mint a 16 ezer kilométeresé.
Mindannyian traumákat hordozunk, de képtelenek vagyunk megértéssel fordulni egymás felé. Pedig ha nem tanulunk meg újra kis közösségekben együttműködni, nem jutunk ki a közösen összehozott kríziseinkből. Ehhez nem ártana, ha nem tabusítanánk a szexnél is jobban a pénzt, és ha Wahorn Andrást is inkább megérteni, és nem eltörölni akarnánk. Orvos-Tóth Noémivel beszélgettünk frusztrációról, bizonytalanságról és a lehetőségekről, amik elnyomnak.
Egy esetleges kormányváltás után se fordulna újra a magyar befektetések felé Varga Zoltán, akit csak a Pegasus kémszoftver technológiája lepett meg, azt már korábban is érzékelte, hogy lehallgatják. A Central Médiacsoport tulajdonosa azt mondja, nincs az a pénz, amiért megválna a cégétől, mert független, üzletileg jól működő médiát akar Magyarországon, anélkül mindannyian nagyon sokat veszítenénk. A Forbes.hu-n megjelent nagyinterjú rövidített verziója kieső milliárdokról, a legutóbbi lengyelországi üzleteiről, 24.hu-ról és új Indexről, a politika rövid távú érdekeiről és hibásnak bizonyult befektetési döntéseiről.
Milliárdosok, sikercégek, magyar vállalkozók, friss és volt címlaposok, díjeső. Minden évben a Magyar 100 Gálán adjuk át a Forbes és a szponzorok díjait – a magyar gazdaság piacbarát krémje a covid árnyékában is megtisztelte legelegánsabb rendezvényünket.
Rófusz Ferenc mindössze harmincöt éves volt, amikor a hazai alkotók közül elsőként Oscar-díjat kapott. A légy című, kirobbanóan újszerű animációs filmjén három évig dolgoztak, de megérte: a háromperces repüléssel berajzolta magát a történelemkönyvekbe. Alkotója megtalálta a kiskaput a vasfüggönyön, Walt Disney kollégája fogadta barátságába, megbecsült szakember volt az NSZK-ban, menő reklámfilmes Kanadában, cége, a Super Fly Films jó nevet szerzett a szakmában. De hazatért, többek között azért, hogy elkészíthesse Ticket című, szívbemarkoló mesterművet, megmozdítsa a Leonardo-féle Utolsó vacsorát, és élővé tegye a Bosch által megfestett Gyönyörök kertjét. Budán, egy kanadai reklámfilmes közvetlenségével éli hétköznapjait, és naptárába mindig berajzolja, mi történt aznap.
