A mi molekulánk sokkal jobb, mint az amerikaiaké
Fekete Emese Fekete Emese
2021 December Üzlet Fekete Emese

A mi molekulánk sokkal jobb, mint az amerikaiaké

Sok banánhéjon elcsúszhatott volna már az a magyar gyógyszerkutatás, ami ugyan még most is évekre van a piaci bevezetéstől, de a világ gyógyszeripari nagyágyúi már felfigyeltek rá. Sőt, a figyelmükön túl alsó hangon is százmillió dollárral és közös cégalapítással segítik Málnási Csizmadia András és Gyimesi Máté gyógyszerjelöltjét. Ilyen, amikor az óriási globális versenyben óriási magyar siker születik.

Süppedünk a dédmama örökségének látszó mustársárga fotelekben az ELTE amúgy kórháziasan sivár fehér falai között, és talán a miliő miatt, de beletelik jó húsz percbe, hogy igazán átérezzem: olyasmiről beszélgetünk, ami Amerikában is extra dobásnak számít. Egy néhány magyar koponya által kifejlesztett gyógyszerjelöltről, ami ha minden jól megy, pár év múlva betegek millióinak élethosszig kínzó izomgörcsét oldhatja sikeresen.
Az MPH-220 még nem az a frappáns, könnyen emlegethető slágernév, amin majd jó eséllyel piacra kerül Málnási Csizmadia András és Gyimesi Máté tablettája, de egyelőre így ismeri mindenki az egyetem lágymányosi kampuszának kísérleti patkányokkal teli laborjától a kaliforniai Oaklandig és tovább. Oakland nemcsak azért áll itt, mert a San Franciscó-i öböl a világ biotechnológiai iparágának egyik bölcsője, hanem mert ott működik az Aditum Bio kockázatitőkealap-kezelő is.

Az Aditum Bio alapítói – két veterán gyógyszeripari guru, Joseph Jimenez és Mark Fishman – 2020 októberében felkapták a fejüket a Málnási-labor egyik tudományos publikációjára. A cikk arról szólt, hogy találtak egy molekulát, ami hatékonyan gyógyíthatja majd a stroke, az agyi- és gerincsérülések, a szklerózis multiplex, a cerebrális parézis és más idegrendszeri sérülések után kialakuló krónikus izomgörcsöket. Ezekre egyelőre nincs jó gyógyszer, így Európában több mint hárommillióan, az USA-ban 2,2 millióan, csak Magyarországon több mint százezren élik életüket krónikus izomgörcsben.

Egy magyar kutató már akkor roppant büszke lehet magára, ha a világ legrangosabb élettudományi lapjának számító Cell lehozza a cikkét (ezt megelőzően három ilyen esetre volt példa), de az igazi bravúr mégiscsak az, ha a tudományos siker az üzleti áttörést is meghozza. Ha nem kell egy apró kelet-közép-európai ország ismeretlen startupjának (jelen esetben a Motorpharmának) befektetők százai után szaladgálnia, hanem maguktól jelentkeznek be a tőkeerős szakmai partnerek (köztük az Aditum Bio). Most éppen ez történt, így egy évvel az ominózus cikk után, idén november 5-én Málnási Csizmadia András és csapatának kutatása minden idők legértékesebb magyar gyógyszerfejlesztési szerződésének aláírásáig jutott.

Hogy a nagy szavakat az üzleti titok megsértése nélkül számszerűsítsük: az Aditummal újonnan létrehozott közös projektcég (Motric Bio) tulajdonrésze, a fejlesztési mérföldkövek eléréséhez kötött licencdíjak és a gyógyszer majdani piacra kerülése után esedékes royaltyk (jogdíjak) együttes jelenértéke a százmillió dolláros (minimum 32 milliárd forintos) nagyságrendben van.

Ez a magyar piacon rekordösszeg. Azt mutatja, hogy mekkora értéket látnak a tengerentúlon a projektben – egyrészt, mert tényleg tudományos áttörés, hogy ez a gyógyszerjelölt nem az idegrendszerre, hanem közvetlenül a bemerevedett izmokra hat, másrészt, mert igen nagy piaca lehet, potenciálisan emberek millióinak nyújthat majd segítséget, és akár blockbusterré is válhat.

És ami az MPH-220 szempontjából rövidebb távon ennél is fontosabb, az a következő néhány év, az egyre költségesebb klinikai vizsgálatok finanszírozása. Ez most pipa: a már aláírt szerződéssel a Motric Bio az úgynevezett klinikai fázis II. végéig teljes mértékben állja a fejlesztést. Itt megint vaskos dollármilliókról van szó, még ha az MPH-220 nem is számít nagyon drága fejlesztésnek – azt remélik, hogy nagyjából száz–kétszázmillió dollárból és öt-hat év alatt el lehet jutni a gyógyszer regisztrációjáig, vagyis piacra viteléig.

Mindent egy lapra
Négy, négy és fél évvel ezelőtt Málnási Csizmadia András és Gyimesi Máté nehéz döntés előtt álltak. András akkor már régen túl volt doktori évein Bostonban a Brandeis egyetemen, ahol Andrew Szent-Györgyi, Szent-Györgyi Albert unokatestvére volt a professzora, megjárta Angliát is, ahol posztdoktori kutatásokat folytatott, és már két évtizede vizsgálta a sejtek és az izmok mozgásában kulcsszerepet játszó fehérjék, a miozinok működését. Máté volt az egyik PhD-hallgatója, aki éppen egy kaliforniai ösztöndíj után tért haza rengeteg tudományos cikkel és annak alapos reményével, hogy indíthat egy a hazai kutatói szférában komoly kitörést hozó Lendület-munkacsoportot.

„Ehhez a területhez jobban értünk, mint bárki más a világon” – Málnási Csizmadia András és Gyimesi Máté.

Ajánlott cikkek

ZEISS: 175 év a lencsék bűvöletében
Zeiss Zeiss
2021 December Támogatói tartalom Zeiss

ZEISS: 175 év a lencsék bűvöletében

Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.

Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.

„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett. 

Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.

A ZEISS innovációjának fókusza minden, ami optika, ez köti össze négy önálló üzletágukat is. A fejlesztéseket mindig a vásárlói igények indukálják: szemüveglencsék terén a kijelzőkből érkező káros kékfényt szűrő megoldásokat fejlesztettek, a pandémia idején pedig egy antivirális hatású lencsebevonatot vezettek be, ami elpusztítja a felületére érkező baktériumok és vírusok 99,9 százalékát. „A lencsék közül a különböző távolságokra éleslátást biztosító progresszív lencsék a legfontosabb termékkörünk, a viselési szokások ugyanakkor érezhetően megváltoztak. Régen beültünk egy fotelbe és regényt olvastunk, ma az emberek a mozgólépcsőzés közben is előveszik okostelefonjukat, hogy ránézzenek az üzenetekre. Ezt az életmódbeli változást a szemüveglencséknek is le kellett követniük, és már úgy alakítjuk ki a távolra látó és az olvasózónákat, hogy azzal biztonságosan lehessen közlekedni és a telefont is böngészni” – avat be a részletekbe a kereskedelmi igazgató.

A ZEISS 30 éve van jelen Magyarországon, Mátészalkán egy szemüveglencséket és más optikai eszközöket készítő gyárral is büszkélkedhet, amelyben az elmúlt két év során 400-ról 650 főre bővült az állomány. Ezen túlmenően Budapest egy regionális kereskedelmi központja a ZEISS-nek, ahonnan 27 országot szolgálnak ki szemüveglencsékkel” – meséli Rósa Gergely, aki 24 éve dolgozik a ZEISS-nél. „Van olyan kollégám, aki nálam is régebb óta van a cégnél, de rajtunk túlmenően sem jellemző a nagy fluktuáció. Ez egy megbízható, német vállalat, az emberek pedig – legyenek akár munkatársak, akár vásárlók – értékelik ezt.”

Ossza meg ismerőseivel:
Volt egyszer egy magyar népszámítógép
Szalai Péter Szalai Péter
2021 December Next Szalai Péter

Volt egyszer egy magyar népszámítógép

Kecses, karcsú, színes, az arányai rendben vannak, egyszerűen ma is jó ránézni, kakaóbiztos klaviatúrájának is számos előnye van. De fontosabb, hogy tudásban, teljesítményben felvette a versenyt külföldi kortársaival, miközben felhasználóbarát lett. Az első magyar számítógépet egy vidéki tsz-telepen gyártották, de a technikai dizájn a maga nemében egyedülálló volt.