Holdraszállás-kaliberű nagy ugrásnak lehetünk szemtanúi, mielőtt véget érne az év – december végén indulhat végre útnak a jövő űrtávcsöve, a James Webb-teleszkóp. Segítségével másfél millió kilométeres magasságból nyerhetünk bepillantást a kozmosz mélységébe, új szempárunkon keresztül megérthetjük, honnan jöttünk. Vagy ami még fontosabb: hová megyünk.
Negyed évszázadnyi fejlesztés, jelentős technológiai korlátok és az eleinte félmilliárd dolláros büdzsé többszöri áttörése után, legkorábban december 22-én lövik fel a NASA második főigazgatójáról, James Webbről elnevezett űrteleszkópot. Hatalmas nemzetközi siker lesz, ha minden a terv szerint alakul: az Amerikai, Kanadai és az Európai Űrügynökség (NASA, CSA és ESA) együttműködésében készülő távcső elődeit túlszárnyalva pillanthat bele a múltba és jövőbe egyaránt.
Közel sem rutinmisszióról beszélünk. A Webbnek másfél millió kilométer magasságban, a világűr zord környezetében kell origamiként kihajtogatnia magát teniszpálya méretű, hattonnás teleszkóppá. Nanométereken is múlhat egy kolosszális hiba és tizenegymilliárd dollár, de megéri kockáztatni – az első galaxisok és csillagok kialakulása mellett más naprendszerek bolygóin lévő élet jeleit is megfigyelhetjük.
Tükröm, tükröm Más léptekben beszélünk stratégiai tervezésről, ha a világűrről van szó. Még pályájára sem állt – ötvenévnyi fejvakarás és fejlesztés után – a Hubble 1990 tavaszán, amikor az amerikaiak már egy éve azon gondolkodtak, mi lehet a kozmoszkutatás következő nagy dobása. Jól tették: tizennégy ország tudósainak, mérnökeinek és technikusainak negyvenmillió munkaórája, újabb huszonöt év kellett, hogy elérkezzünk a Webb-űrtávcső decemberi startjához.
Nem csak az eltöltött idő szempontjából gigászi a Webb-projekt. A Francia Guyanából induló, iskolabusznyi, 6,3 tonnás teleszkópot az ESA legerősebb hordozórakétája, az Ariane 5 juttatja a világűrbe. A távcső hatalmas, hat és fél méter átmérőjű, huszonöt négyzetméteres tükre túl nagy ahhoz, hogy beférjen egy rakétába. Ezért a mérnökök a fő műszert tizennyolc ugyanakkora hatszögre tagolták, így az origamiszerűen összehajtogatható, megoldva ezzel a szállítás problémáját.
Miért érzi fontosnak egy bank a fenntarthatóságot? Mit tesz és mit tehet egyáltalán egy pénzintézet a témában? Erről kérdeztük Tóth Balázst, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A fenntarthatóság ma már megkerülhetetlen fogalom, de mennyire meghatározó ez az UniCredit Bank számára?
A fenntarthatóság része annak, ahogyan üzleti tevékenységünket végezzük, mindennapi elkötelezettségünkkel támogatjuk ügyfeleinket és közösségeinket a fenntarthatóbb és befogadóbb gazdaságra való áttérésben. A fenntarthatóság nem projekt, nem egy trend. Az ESG holisztikus és integrált megközelítést igényel annak érdekében, hogy mindig az összes érdekelt fél legjobb érdekeit szem előtt tartva cselekedjünk. Nemzetközi nagyvállalatként pedig felelősek is vagyunk a közösségért, ahol működünk, és komolyan vesszük ezt a felelősséget, hogy mindenki számára tisztességes és igazságos átmenetet biztosítsunk.
A fenntarthatósággal kapcsolatban, vállalatok esetében az ESG betűszót szokás emlegetni.
Igen, ez nagyon fontos téma. Az ESG keretrendszer három része – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – segítségével a vállalatok tevékenysége mérhetővé válik. A pénzpiacokon az ESG-alapú működést a finanszírozók és a szabályozók is egyre inkább megkövetelik, befektetéseknél is egyre inkább előtérbe kerül.
Külső szemlélőnek a környezeti szempont (E) talán a leginkább látható. Termékeinket, szolgáltatásainkat, folyamatainkat is folyamatosan alakítjuk át ennek megfelelően. Zöldhitel-termékeket forgalmazunk, és kibocsátottuk első zöldjelzáloglevelünket. Emellett bankcsoportunk csatlakozott a Net-Zero Banking Alliance-hez is a zöld energiára való pozitív és fenntartható átállás iránti elkötelezettségünkkel összhangban. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy teljesítsük ezt az elkötelezettségünket, és ennek megfelelően szolgáljuk ki ügyfeleinket, beleértve a bankon belüli zöld megoldások fejlesztését: a minél kiterjedtebb digitalizáció, a papírfelhasználás visszaszorítása; a műanyag palackok használatának beszüntetése vagy az elektromos autók megjelenése a flottában.
A második szempont a társadalmi kérdések kezelése (S). Munkáltatóként és a közösség tagjaiként itt is sok eredményt értünk el, de sok a tennivaló még. Esélyegyenlőség, sokszínűség – alapvető feladatok egy munkáltatónak. Social Impact Banking területünk társadalmilag pozitív hatást kifejtő vállalkozásokat hitelez, míg szakértőink mentorálják is őket a pénzügyi partnerség mellett, de tevékenyen részt veszünk a pénzügyi tudatosság megerősítését célzó edukációs kezdeményezésekben is.
A harmadik, a munkám miatt számomra legfontosabb terület: a vállalatirányítás (G). A bankszakma a legszabályozottabb talán mind közül, és ez az ESG-re is vonatkozik. Megfelelő irányítási rendszerrel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az ESG-t beépítsük üzleti döntéseinkbe. Az UniCredit Csoport igazgatótanácsában például ESG-bizottság működik, amely támogatja ESG-megközelítésünket, tovább növelve annak hatékonyságát és beágyazottságát az általános üzleti stratégiába.
Tavaly a bank 30. születésnapját is egy fenntarthatósággal kapcsolatos kampánnyal ünnepelték, a bank finanszírozásával fejlődő, környezettudatos cégeket mutattak be.
Így van, és óriási öröm, hogy idén is megmutathatunk néhány olyan partnercéget, amelyek nemcsak beszélnek róla, de valóban környezettudatosan működnek. A honlapunkon már elérhetőek a filmek, amelyekben ezúttal három ügyfelünk – a MIRELIT MIRSA Zrt., az UTB Envirotec Zrt. és az Alteo Csoport – mutatja meg, hogyan lehet üzletileg is sikeres módon, mégis fenntarthatóan dolgozni. Az ő példájukon keresztül azt is bemutatjuk: a fenntarthatóságot nemcsak valljuk és műveljük, de partnereinkkel közösen teszünk is érte.
Ferenc, a reformpápa azt reméli, hogy egyik magasrangú bíborosának közelgő pere megmutatja: komolyan veszi a vatikáni pénzügyek megtisztítását. Újabb információk szerint azonban a bajok a pápára is visszaüthetnek.
Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.
