Bő öt év alatt lett piacvezető Magyarországon a CTP az ipari csarnokok területén. A nemzetközi ingatlanbefektető vállalat 2021 végére több mint 850 ezer négyzetméteres portfóliót mondhat magáénak, a folyamatos építkezés mellett pedig a létesítmények emberi oldaláról sem feledkezik meg.
Remon L. Vos, holland üzletember néhány partnerével együtt a csehországi Humpolec városában saját szükségletük miatt felépített egy ipari csarnokot, majd bérlői igények jelentkezése okán további csarnokok fejlesztésébe is belevágtak. Az 1998-as indulás óta mára több mint 6,6 millió négyzetméternyi kiadható területtel és tőzsdei jegyzéssel büszkélkedhetnek, alig több mint öt évnyi működés után pedig idén Magyarországon is piacvezetővé tudtak válni.
Ez a CTP története dióhéjban, ám a gyakorlatban ennél sokkal kacskaringósabb út vezetett ahhoz, hogy a cég mostanra csak Magyarországon év végére több mint 850 ezer négyzetméteres portfóliót mondhat magáénak. „2016-ban zárultak le az első magyarországi akvizíciók, melynek keretében Biatorbágyon és Üllőn vásároltunk meg egy-egy ipari létesítményt” – mesél a kezdetekről Huszlicska Dávid, a CTP magyarországi vezetője. Az ezt megelőző időszakban a logisztika igazi mostohagyerek volt: a bérleti díjak rendkívül alacsonyak voltak és rengeteg csarnok állt üresen.
Anekdotákból tudjuk, hogy a gazdasági válság után voltak olyan ipari parkok, ahol akkoriban úgy vitte körbe a bérbeadó a potenciális bérlőket a csarnokok között, hogy tetszőlegesen választhatott az épületekből, hiszen mindben volt szabad terület.
Ajánlott cikkek
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
2021 December Támogatói tartalom Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, ami elengedhetetlen az ágazat szereplőinek versenyképességéhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) évek óta eredményesen dolgozik az innovatív digitális megoldások agráriumba csatornázásán. Győrffy Balázzsal, a szervezet elnökével beszélgettünk.
Miért vállalt a NAK vezető szerepet az agrárinnovációban?
A mezőgazdaság kihívásaira – mint például a szélsőséges időjárás vagy a generációváltás – az egyik leghatékonyabb válasz a digitalizációs szint növelése. A NAK, miként számos más területen, a digitális térben is képviseli a gazdálkodók érdekeit, ezért is indítottuk el három éve NAK TechLab agrár startup programunkat. Ennek keretében ígéretes startupokat vonzunk be az agráriumba, és a legnagyobb piaci szereplőkkel együttműködve segítjük megoldásaik fejlődését és széles körű elterjedését. Az elv egyszerű: a nagyvállalatok és a gazdák igényei alapján feltárjuk az agrárium legaktuálisabb problémáit, majd olyan cégeket toborzunk az innovációs ökoszisztémán belül, akik a leggyorsabban és a legújszerűbb megoldásokkal tudnak választ adni a kihívásokra. A nálunk felhalmozott magas szintű szakmai tudás és „terepismeret” révén jelentős mértékben tudjuk segíteni a velünk együttműködő csapatokat.
Kézzelfogható hasznot hoznak ezek az innovációk?
Csak gyakorlatba adaptálható megoldásokkal dolgozunk, amik forintosítható hasznot hoznak a gazdálkodóknak. Ezek egyrészt időigényes folyamatok automatizálását teszik lehetővé, másrészt támogatják az adatalapú döntéseket. Az innovatív megoldásokba való befektetés folyamatosan megtérül a gazdák számára, és azok nem csak a mennyiségi, de például a minőségi élelmiszer-előállításban is szerepet játszanak. Továbbá az új fejlesztésekkel csökkenthető a növényvédő szerek, antibiotikumok használata – ami elősegíti a környezeti fenntarthatóságot is. Nem mellékes, hogy a modern technológiákkal a fiatalok számára is vonzóbbá tud válni a szektor.
Hány startuppal dolgoznak együtt?
Eddig több száz ötlettel és mintegy ötven már érettebb startup vállalkozással dolgoztunk érdemben együtt. A program befektetésösztönző elemeinek köszönhetően az indulás óta több mint egymilliárd forint befektetés érkezett a startupokhoz. A velünk együttműködők a szakmai fejlődésen túl olyan nagyvállalati kapcsolatokkal is gazdagodhatnak, amik segítségével gazdálkodók nagyon széles körének nyújthatnak szolgáltatásokat.
Mennyire nyitott az ágazat az új megoldásokra?
A szektor egyelőre alacsonyabb digitalizációs szintje jelentős üzleti lehetőségeket rejt magában, ami segíti bevonzani az innovátorokat. Elmondható, hogy a programunk hatására olyan agrár startup ökoszisztéma alakult ki, amely egyedülállóan hozza össze a nagyvállalatokat, a fiatal fejlesztőket, az agrárszakembereket – ezáltal új löketet ad az agráriumnak. Ugyan egy jellemzően konzervatív piacról beszélünk, a NAK TechLab program a startupok becsatornázását jóval gyorsabbá és gördülékenyebbé teszi. Mindenképp javuló tendencia mutatkozik, azt gondolom, hogy a piac összes szereplőjének közös érdeke a digitalizáció térnyerése.
„Ha annak idején a burattinós Gyuri bácsi kifizet, most nincs Fakopáncs” – Szabó István szerint ennyin múlt, hogy a rendszerváltás után elindította fajátékboltját. Miután a pesti kereskedőtől nem kapta meg időben a pénzt az Erdélyből beszállított kisvonatokért, matektanár lévén azonnal osztott-szorzott, és üzletet alapított. Bár termékeinek többsége ma is import, azt mondja, akit lehetett, igyekezett felkarolni a hazai játékkészítők közül. És szinte nincs ma gyerek Magyarországon, akinek ne volna otthon legalább egy kirakója vagy építőkockája a Fakopáncsból.
Miért érzi fontosnak egy bank a fenntarthatóságot? Mit tesz és mit tehet egyáltalán egy pénzintézet a témában? Erről kérdeztük Tóth Balázst, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A mindig kísérletező és nagy adag bütykölhetnékkel megáldott gyógyszerész, Váncza József és fia saját recept alapján 1924-ben kezdte el gyártani azt a sütőport, amire aztán az ifjabbik Váncza sikeres vállalkozást épített. Kivételes marketingérzékkel gyorsan növesztette nagyra a céget, fejlődését csak a nagy gazdasági válság, majd a második világháború akasztotta meg. Addigra viszont a legtöbb magyar háztartásban sütöttek Váncza sütőporral, az édességrajongók polcán ott lapult a Váncza süteményeskönyv, és nem csak karácsonykor került elő.
