Bő öt év alatt lett piacvezető Magyarországon a CTP az ipari csarnokok területén. A nemzetközi ingatlanbefektető vállalat 2021 végére több mint 850 ezer négyzetméteres portfóliót mondhat magáénak, a folyamatos építkezés mellett pedig a létesítmények emberi oldaláról sem feledkezik meg.
Remon L. Vos, holland üzletember néhány partnerével együtt a csehországi Humpolec városában saját szükségletük miatt felépített egy ipari csarnokot, majd bérlői igények jelentkezése okán további csarnokok fejlesztésébe is belevágtak. Az 1998-as indulás óta mára több mint 6,6 millió négyzetméternyi kiadható területtel és tőzsdei jegyzéssel büszkélkedhetnek, alig több mint öt évnyi működés után pedig idén Magyarországon is piacvezetővé tudtak válni.
Ez a CTP története dióhéjban, ám a gyakorlatban ennél sokkal kacskaringósabb út vezetett ahhoz, hogy a cég mostanra csak Magyarországon év végére több mint 850 ezer négyzetméteres portfóliót mondhat magáénak. „2016-ban zárultak le az első magyarországi akvizíciók, melynek keretében Biatorbágyon és Üllőn vásároltunk meg egy-egy ipari létesítményt” – mesél a kezdetekről Huszlicska Dávid, a CTP magyarországi vezetője. Az ezt megelőző időszakban a logisztika igazi mostohagyerek volt: a bérleti díjak rendkívül alacsonyak voltak és rengeteg csarnok állt üresen.
Anekdotákból tudjuk, hogy a gazdasági válság után voltak olyan ipari parkok, ahol akkoriban úgy vitte körbe a bérbeadó a potenciális bérlőket a csarnokok között, hogy tetszőlegesen választhatott az épületekből, hiszen mindben volt szabad terület.
Tavaly jelent meg a magyar felnőttképzés piacán az üzleti kurzusokat kínáló Laba, amely nem kisebb célt tűzött maga elé, mint azt, hogy piacvezetővé váljon az online oktatási platformok között. Interjú Irina Dihnével, a Laba Hungary ügyvezetőjével.
Először is: hogy lesz egy Kijevben született és felnőtt grafikusból egy magyarországi, üzleti oktatással foglalkozó cég ügyvezetője?
A Labát is Kijevben alapították, hat évvel ezelőtt. Végignéztem, ahogy startupból piacvezetővé vált az orosz nyelvű piacon, aztán elkezdett más országokban is terjeszkedni. Ma már 400-an dolgoznak a Laba csoportnál világszerte, és több tízezer tanuló végzett nálunk, csak Magyarországon pedig 3000. Az orosz nyelvű piacon és Magyarországon kívül egyébként már megjelentünk több európai országban, és az a célunk, hogy 2024-re a kontinens vezető oktatási platformja legyünk. De ott vagyunk az USA-ban és Kanadában is, ahol például a Google, a Mastercard vagy a Netflix vezetőitől lehet tanulni, tehát már ott is komolyabb játékosnak számítunk.
Nem véletlen, hogy ennyien keresnek meg minket: hatalmas az igény a minőségi felnőttoktatásra, mert a tapasztalat nem minden, naprakész tudás nélkül sokan nehezen tudnak továbblépni a karrierjükben. Váltani pedig még nehezebben. Pedig a saját történetem mutatja meg, hogy az utóbbi is lehetséges szinte bárki számára, hiszen én is a Labának köszönhetően lettem cégvezető.
Ezek szerint csak tapasztaltaknak, újrakezdőknek, és az üzleti szférában dolgozóknak szólnak a képzéseik?
A kurzusokra bárki jelentkezhet, akár kezdők is. Segítünk mindenkinek olyat választani, ami a tudásszintjének megfelel, tehát nem fordulhat elő az, hogy beiratkozik valaki egy haladó kurzusra, és az első alkalom során jön rá, hogy semmit nem ért az egészből. Öt kategóriában indítunk képzéseket: HR, Sales és kereskedelem, Marketing és PR, Üzlet és menedzsment, valamint a Szoftverek, tehát elég széles a paletta. Tervezzük olyan kurzusok bevezetését is, amik inkább a soft skillekre fókuszálnak, például arra, hogy hogyan tárgyaljunk hatékonyan. Hosszú távon pedig a Laba csoport két másik platformját, a kreatív szakembereknek szóló SKVOT-ot és az IT-fókuszú Robot Dreamst is behoznánk Magyarországra.
Kik tanítanak a Labánál? Hogyan választják ki az oktatóikat?
Akkor mondjunk neveket: például HR Business Partner kurzust tart nálunk Horváth Andrea, a McDonald’s HR-vezetője, vagy üzletfejlesztést tanít Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Mi a gyakorlati tudásra fókuszálunk, ezért nem akadémikusokat, inkább a nevesebb cégeknél dolgozó, tapasztalt szakembereket kérünk fel, hogy tanítsanak nálunk. Fontos, hogy velük sem „konzervanyagokat” készítünk, hanem élő órákat tartanak, és például minden résztvevő házi feladatát személyesen ellenőrzik, tehát valóban oktatóként, nem csak előadóként vannak jelen az oktatás folyamatában. Ez a megközelítés a mi fő erősségünk, ez tesz minket egyedivé a magyar piacon.
Sok banánhéjon elcsúszhatott volna már az a magyar gyógyszerkutatás, ami ugyan még most is évekre van a piaci bevezetéstől, de a világ gyógyszeripari nagyágyúi már felfigyeltek rá. Sőt, a figyelmükön túl alsó hangon is százmillió dollárral és közös cégalapítással segítik Málnási Csizmadia András és Gyimesi Máté gyógyszerjelöltjét. Ilyen, amikor az óriási globális versenyben óriási magyar siker születik.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
2021 December Támogatói tartalom Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, ami elengedhetetlen az ágazat szereplőinek versenyképességéhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) évek óta eredményesen dolgozik az innovatív digitális megoldások agráriumba csatornázásán. Győrffy Balázzsal, a szervezet elnökével beszélgettünk.