Kollár-Klemencz László: Öreg Banda
(2021, Magvető Könyvkiadó, 3999 forint)

Miről szól? A regény négy generáció boldogságát és szenvedését írja le, meghatóan őszintén, tiszta szívből jövő mondatokkal, rövid, szinte önálló novelláknak is alkalmas fejezetekben. Az 1720-as években Svábföldről Magyarországra települő Kaldeneckerek két háborút is túléltek Újhartyánban, és közben apáról fiúra szállt a feladat: vezetni a családi rézfúvószenekart.

Volt, hogy terápiának használták a muzsikálást a harctéren idegileg kikészült fiatalember meggyógyítására, de amíg a háttérben puskák ropogtak, ágyuk dörögtek, a hangoskodás helyett a csendet választották, mert „a csend a túlélés apró lépéseit jelentette nehéz pillanatokban, melyeket ha majd egyszer az Úristen összead, abból lesz a béke”. Az utóbbi években leginkább a Kistehén zenekarból ismert Kollár nagyapja családnevét, a Klemenczet is felvette felmenői iránti tiszteletből, és Life különszámunkban írtunk róla portrét. (G. Tóth Ilda)

Kinek ajánljuk? Akik szeretik a huncut népi bölcsességeket, mint például ez: „Ahol elengedi az ember magát, s hagyja, csináljon vele a Jóisten, amit akar, ott kezdődik a szivárvány, de a szivárványra az öregasszonyok szerint nem szabad rámutatni, mert lerohad az ujjunk.”

Presser Gábor: Presser könyve 2.
(2021, Helikon, 6999 forint)

Miről szól? A tavaly megjelent első rész hetekig vezette az itthoni sikerlistákat, ami nem a véletlen műve volt, hiszen jóval túlmutatott a memoárműfaj sokszor megúszós-klisés visszaemlékezésein. Egyszerre letehetetlen sztorigyűjtemény és fotókból, kottákból, régi belépőjegyekből, szómagyarázatokból álló kollázs, tele „magazinos” megoldásokkal.

A kötetek erőssége, hogy nemcsak a rajongók rajongását mélyíti el, hanem érzékeny korrajz is, segít testközelből megérteni a szocialista és a rendszerváltás utáni magyar hétköznapokat. Túlzásnak tűnik, de nem az, ráadásul az egyedi hangvételű, keserédes humorú, mesélős és mindenekelőtt szórakoztató szövegekből kiderül, hogy Presser nem csupán dalszövegekben erős. A folytatás – Parti Nagy Lajos szavaival élve – Presser-kész, memoárpróza a javából. (Bagi László)

Kinek ajánljuk? Azoknak is, akik szeretik Pressert, és azoknak is, akik még nem ismerik.

Stephen Fry: Trója
(2021, Kossuth Kiadó, 5990 forint)

Miről szól? Íliász vagy a hosszú szőke hajú Brad Pitt? Sokan sokfelé asszociálunk a trójai mondakörről, az éppen aktuális megfejtés pedig most nem a sármos színész, hanem egy hatvanas brit humorista: Stephen Fry harmadjára ugrik neki a görög mitológiai alakok és történetek panteonjának. Előző két könyve, a Mítosz és a Héroszok után meséli újra a Nagy Háborút, egészen a kezdettől felelevenítve a trójai legendák – Parisz és Helené, Akhilleusz és Patroklosz, istenek és emberek történetének – konfliktusrendszerét.

Alapos, körültekintő leírásaival, a görög mitológia végtelen tengerében éppenhogy megmártózó olvasó szórakoztatását is szem előtt tartó elbeszélésével Fry a frissen csatlakozókat is tárt karokkal várja. Történelmi igényességű esszéinek, gondolatainak megismerésével betekintést nyerhetünk abba is, hogy mi az, ami valóban megtörténhetett a mükénéi kultúra idején. (Knittel Martin)

Kinek ajánljuk? Aki szereti az emberiség két legnagyobb ajándékát: az angol humort és a görög mitológiát. Rázva, nem keverve.

Háy János: Mamikám
(2021, Európa Könyvkiadó, 3499 forint)

Miről szól? Fájdalmas monológ egy fiatal cigány nő életéről, akit szívtelen anya szült, majd a nevelt lányát molesztáló mostohaapa lopásra kényszerített. Anyjának így inkább a szomszédban lakó Mamikát tartja, aki „mindenkihö jó vót, ahho is, akihö nem köllött vóna”. Mamika az, aki segít neki a fogyatékkal született kisfiát gondozni, aki megtanítja különféle háztartási praktikákra, és persze kölcsön is ad, ha kell. Azt azonban már zokon veszi az idősebb asszony, hogy a „jánka” – így nevezi a patronáltját – ellopja a pincéjéből a pálinkát, hogy elvigye a szeretőjének.

A főszereplő lassan beletörődik, hogy nem tud kitörni a cigánysága miatti megbélyegzésből, és igazi apja hiába volt valaha a faluban elismert pék, az ő jó tanuló lánya mégsem teljesíti be a hozzá fűzött reményeket: ahogy annak idején a jánka anyjának, neki is kerül egy „oláccigán”, és drogozni kezd. Vészjóslóan közeledik a dráma, és végül nem is tudja meg az olvasó, hogy bűnös-e a cigány nő, de annyi körülötte az előítélet, hogy sorsát aligha kerülheti el. A könyv végig egyes szám első személyben íródott, az élőbeszédet imitálja, a kiejtést követi a fonetikus írás is. (G. Tóth Ilda)

Kinek ajánljuk? Aki még hisz abban, hogy van társadalmi mobilitás, és nem bánja, ha megtudja, hogy nincs.

Gazda Albert: Leningrád
(2021, Cser Kiadó, 3995)

Miről szól? Ne tévesszen meg senkit a cím, a helyszín Técső, a csodálatos Magyarországtól elszakadt, attól szögesdróttal elzárt és oda generációkon át sóvárgó kárpátaljai (ahogy ők mondják: kárpátaljasi) magyarok közössége – innen indul az első iskolai tablóképen cirill betűkkel Gozdó Adalbertként feltüntetett főszereplő regényes élete. Úgy regényes, hogy valójában önéletrajzi és abszolút tényszerű (a szerző újságíró), és pont ettől olyan eleven kordokumentum és a maga szürrealitásában szórakoztató olvasmány a 60-as években a szovjet világba beleszülető fiú felnőtté válásának története.

Bónuszként egy soundtracket is ajánlj az író a Piramistól a Sex Pistolson át az A.E. Bizottságig, de enélkül is átjön a hangulat, miközben Leningrád szerepe is kiderül. A legnagyobb városé, ahová valaha eljuthatsz, és a Leningrád cigarettáé, ami nem is büdös. (Fekete Emese)

Kinek ajánljuk? Aki szereti a kelet-európai abszurditás és az angol humor fanyar ötvözetét, és nem sokat tud a kárpátaljai magyarok életéről.

Boros Géza: Minden más városnál városabb – 100 bejegyzés Velencéhez
(2021, Ludwig Múzeum, 3900 forint)

Miről szól? Szerb Antaltól kölcsönzött cím, érzékeny szemű és jó tollú szerző, ikonikus és rejtőzködő helyszínek, különleges nézőpontok: ebben a kötetben minden együtt van, hogy ezentúl egy kicsit máshogy nézzünk arra a városra, ami annyira telítve van és klisékkel, mint Velence. Ha valaki, Boros Géza művészettörténész egészen jól ismeri ezt a hol festői, hol bazári, de mindig tengerillatú világot, hiszen három évtizede tér vissza évről évre a városba, és a Biennáléra.

Turistahajók ellen tiltakozó molinók, a Rialto felé vezető utcatáblák, harangtornyok, acqua alta, a Szent Márk téri óratorony terasza, plakátok, kertek és graffitik, víz és márvány – kevés dolog maradt ki ebből a különös gyűjteményből, amelynek gerincét régi képeslapok, Carlo Naya és Paolo Monti fotográfiái, vintage sztereófotók és mai mobilos képek teszik ki. A szerző akár egyetlen üvegecske formájáról is képes lebilincselő szöveget írni – igaz, ez az üveg Laura Biagiotti Venezia nevű parfümjének üvege. Az igényesen tervezett kötetet térkép teszi egyedi és használható városkalauzzá, ha „a világ egyik közepe” felé vezet az utunk. (Bagi László)

Kinek ajánljuk? Akik azt gondolták, hogy már ismerik Velencét.

Danyi Zoltán: A rózsákról
(2021, Magvető Könyvkiadó, 3999 forint)

Miről szól? A rózsakertész áll az ablak előtt, és várja, hogy lemenjen a nap, mert szabályai szerint, ha nem akarja, hogy valami baj legyen, addig várnia kell. Állandóan bizarr feltételeket szab magának, például megfogadja, hogy az orvostól akkor kérdez meg valamit, ha a vizsgálat végéig valahol lát egy hármast. Közben persze sorsfordító dolgok történnek vele.

„A rózsákat akkor szerettem meg, amikor a bőrgyógyászaton azt mondták, hogy a farkamon egy tumor van” – derül ki rögtön az elején, és innentől úgy érzi, szüksége van tüskékre, hogy szúrjanak, karmoljanak, mivel úgy képzeli, hogy ha a rózsáktól kapott sebek gyógyulni kezdenek, a betegsége okozta sebek is behegednek. A rózsák segítenek kirángatni őt a háború okozta traumatikus állapotból is.

A regényben fontos szerep jut a szagoknak, a „büdös Szerbia” kifejezés például a rosszul elhantolt halottakra utal, és a főhős csak a rózsák között nem érzi ezt a szagot. A civilben valóban rózsakertész vajdasági író már írt egy merész könyvet a délszláv háborúról, A dögeltakarító címe a srebrenicai és a koszovói népirtás áldozatainak tömegsírba temetésére utalt. (G. Tóth Ilda)

Kinek ajánljuk? Aki szereti az örvénylő mondatokat, és egy újszerű hangon megszólaló, különleges regényre vágyik.

Pataki Ági: Nyitottan a világra
(2021, Libri, 4999 forint)

Miről szól? Ki nem állhatja a „méltósággal megöregedni” kifejezést, holott nők millióinak nyilvánvalóan az elsők között ez ugrik be az egykori modell, ma filmproducer hátrasimított ősz hajáról, makulátlan sminkjéről és hetvenévesen is különleges kisugárzásáról.

Pataki Ági önéletrajzi írásában ennél több van: kiderül, mit jelentett Rotschild-lánynak lenni a szocialista Budapest legmenőbb divatszalonjában, hogy hogyan lehetett érvényesülni a rendszerváltás előtti idők butikvilágában, hogy hogyan jött a sztori és a pénz az első Üvegtigrisre, hogy mi történik, amikor meghal egy szereplő, vagy kipattan a rendező zaklatási botránya egy magyar művészfilm forgatása közben, és végül milyen, amikor Lajkó Félix húzza egy cannes-i villa kertjében a filmfesztivál után.

Az Utam a kifutótól a vörös szőnyegig alcímet viselő könyv egy magabiztos, önálló nő pályaváltásainak és magánéleti fordulatainak őszinte története az elmúlt hetven év izgalmas korlenyomatával. (Fekete Emese)

Kinek ajánljuk? Akit annak idején megfogott a Fabulon-reklám, emlékszik még a Váci10-re vagy a Bagatellre, és érdeklik a magyar filmek a Fehér tenyértől a Fehér istenig és tovább.