Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.
Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.
„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett.
Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.
Tavaly jelent meg a magyar felnőttképzés piacán az üzleti kurzusokat kínáló Laba, amely nem kisebb célt tűzött maga elé, mint azt, hogy piacvezetővé váljon az online oktatási platformok között. Interjú Irina Dihnével, a Laba Hungary ügyvezetőjével.
Először is: hogy lesz egy Kijevben született és felnőtt grafikusból egy magyarországi, üzleti oktatással foglalkozó cég ügyvezetője?
A Labát is Kijevben alapították, hat évvel ezelőtt. Végignéztem, ahogy startupból piacvezetővé vált az orosz nyelvű piacon, aztán elkezdett más országokban is terjeszkedni. Ma már 400-an dolgoznak a Laba csoportnál világszerte, és több tízezer tanuló végzett nálunk, csak Magyarországon pedig 3000. Az orosz nyelvű piacon és Magyarországon kívül egyébként már megjelentünk több európai országban, és az a célunk, hogy 2024-re a kontinens vezető oktatási platformja legyünk. De ott vagyunk az USA-ban és Kanadában is, ahol például a Google, a Mastercard vagy a Netflix vezetőitől lehet tanulni, tehát már ott is komolyabb játékosnak számítunk.
Nem véletlen, hogy ennyien keresnek meg minket: hatalmas az igény a minőségi felnőttoktatásra, mert a tapasztalat nem minden, naprakész tudás nélkül sokan nehezen tudnak továbblépni a karrierjükben. Váltani pedig még nehezebben. Pedig a saját történetem mutatja meg, hogy az utóbbi is lehetséges szinte bárki számára, hiszen én is a Labának köszönhetően lettem cégvezető.
Ezek szerint csak tapasztaltaknak, újrakezdőknek, és az üzleti szférában dolgozóknak szólnak a képzéseik?
A kurzusokra bárki jelentkezhet, akár kezdők is. Segítünk mindenkinek olyat választani, ami a tudásszintjének megfelel, tehát nem fordulhat elő az, hogy beiratkozik valaki egy haladó kurzusra, és az első alkalom során jön rá, hogy semmit nem ért az egészből. Öt kategóriában indítunk képzéseket: HR, Sales és kereskedelem, Marketing és PR, Üzlet és menedzsment, valamint a Szoftverek, tehát elég széles a paletta. Tervezzük olyan kurzusok bevezetését is, amik inkább a soft skillekre fókuszálnak, például arra, hogy hogyan tárgyaljunk hatékonyan. Hosszú távon pedig a Laba csoport két másik platformját, a kreatív szakembereknek szóló SKVOT-ot és az IT-fókuszú Robot Dreamst is behoznánk Magyarországra.
Kik tanítanak a Labánál? Hogyan választják ki az oktatóikat?
Akkor mondjunk neveket: például HR Business Partner kurzust tart nálunk Horváth Andrea, a McDonald’s HR-vezetője, vagy üzletfejlesztést tanít Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Mi a gyakorlati tudásra fókuszálunk, ezért nem akadémikusokat, inkább a nevesebb cégeknél dolgozó, tapasztalt szakembereket kérünk fel, hogy tanítsanak nálunk. Fontos, hogy velük sem „konzervanyagokat” készítünk, hanem élő órákat tartanak, és például minden résztvevő házi feladatát személyesen ellenőrzik, tehát valóban oktatóként, nem csak előadóként vannak jelen az oktatás folyamatában. Ez a megközelítés a mi fő erősségünk, ez tesz minket egyedivé a magyar piacon.
„Ha annak idején a burattinós Gyuri bácsi kifizet, most nincs Fakopáncs” – Szabó István szerint ennyin múlt, hogy a rendszerváltás után elindította fajátékboltját. Miután a pesti kereskedőtől nem kapta meg időben a pénzt az Erdélyből beszállított kisvonatokért, matektanár lévén azonnal osztott-szorzott, és üzletet alapított. Bár termékeinek többsége ma is import, azt mondja, akit lehetett, igyekezett felkarolni a hazai játékkészítők közül. És szinte nincs ma gyerek Magyarországon, akinek ne volna otthon legalább egy kirakója vagy építőkockája a Fakopáncsból.
A fintech iparág legnagyobb neveit hozta el az MKB Fintechlab Magyarországra. A Design Summit 2021 több mint 50 előadót felsorakoztató rendezvényén minden a bankszektor jövője és a felhasználói élmény körül forgott.
Bemutatkozó levél nélkül esélye sincs a leendő gazdáknak kutyát örökbe fogadni a bicskei Amanda Kutyaovitól. Ez csak az első rosta, de az óvatosság kutyák és gazdáik érdekét ugyanúgy szolgálja. Így ritkábban fordul elő, hogy egy megunt kedvencet visszavigyenek hozzájuk.
