Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.
Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.
„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett.
Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.
Sikerült nekik? Elbuktak? Új bizniszbe kezdtek? Ezentúl minden hónapban megkérdezzük egy öt évvel ezelőtti portréalanyunktól, mi lett vele, amióta utoljára beszéltünk. A Debra net, az erotikus termékek kereskedelmének legnagyobb hazai szereplője köszöni, jól van, a cégnek nagyon bejött, hogy mindenki otthon ült a járvány alatt.
„Hát igen, ebben tévedtem” – nevet Bődy Zoltán, ahogy a cégéről írt, épp öt évvel ezelőtti portrénkat nézegetjük (Forbes, 2016/12). Akkor azt mondta, hogy a Debra net Kft. végre komoly piacra talált Nyugat-Európában, így neki „most fog kezdődni az igazi üzlet”. Nos, ez nem jött be. Valóban nagyot nőtt a nyugati értékesítés, de ezzel párhuzamosan akkorát bővült a kelet- és közép-európai piac, hogy bevételek terén továbbra is 80–20 az arány a keleti régió javára.
A vállalkozás adózott profitja öt év alatt több mint az ötszörösére nőtt, közben az árbevétele megduplázódott, és idén már 2,7 milliárd forint körül lesz a forgalom. Pedig a járvány első pár hetében gyakorlatilag megszűnt az értékesítésük. Minden alkalmazottat megtartottak, de optimalizálták a pénzügyi folyamatokat, lefaragtak minden lehetséges kiadást, így óriásit nőtt az eredményesség. „Aztán egy kis idő után, ahogy ez emberek otthon ültek a karanténban, meglódult, 35 százalékot nőtt a forgalom” – nevet Zoltán.
A hencidai központ is terjeszkedik, le sem lehet tagadni, hogy komoly fogyasztói szükséglet van az intim termékekre. A meglévő, nagyjából ezer négyzetméteres raktár mellé három éve felépítettek még egyet, ami két és fél ezer négyzetméterre rúg, idén pedig további ezer négyzetméterrel bővítik a kapacitást. Egyedül a termékpaletta csökkent, mivel Zoltán szerint ezen a téren „túlzásokba estek”. Alig hétezer terméket tartanak már csak raktáron, de ez minden igényt bőven lefed.
Mindegyik portékájuk kelendő, a tulajdonos nem igazán tud slágerterméket mondani, ami az elmúlt években kiemelkedően fogyott volna. „Vagyis van egy. A spanyolok tavaly olyan mennyiségben vásárolták a férfimaszturbátorokat, hogy szinte piaci hiány alakult ki.” A többit, erotikus segédeszközöket, étrendkiegészítőket, síkosítókat, masszázsolajokat, fétisfelszereléseket vagy fehérneműket ugyanolyan elánnal viszik a fogyasztók, mint korábban.
Egyedül a termékpaletta csökkent, mivel Zoltán szerint ezen a téren „túlzásokba estek”.
A cégstruktúra is megmaradt, feleségével, az ügyvezető Erikával ketten viszik az üzletet. A gyerekek még tanulnak, de a szülők szeretnék, ha egyszer átvennék a céget.
Egy régi nagy álom is teljesült. Zoltán öt éve arról beszélt, hogy visszavásárolta dédnagyapjának, Zala vármegye egykori alispánjának államosított telkét, ide szeretne költözni, majd borászkodni. A költözés azóta elmaradt, már nincs is tervben, a borászkodás viszont beindult. Piacra is dobták a Bődy Terra első évjáratát, egy Irsaiból készült fehérbort, nemsokára lesz vörös és rozé is. De megélni továbbra sem ebből akarnak, ez csak hobbi, és ha a pincészettel az önfenntartás szintjét elérik, Zoltán már boldog lenne.
Holdraszállás-kaliberű nagy ugrásnak lehetünk szemtanúi, mielőtt véget érne az év – december végén indulhat végre útnak a jövő űrtávcsöve, a James Webb-teleszkóp. Segítségével másfél millió kilométeres magasságból nyerhetünk bepillantást a kozmosz mélységébe, új szempárunkon keresztül megérthetjük, honnan jöttünk. Vagy ami még fontosabb: hová megyünk.
Tízéves könyvkiadási csúcs dőlt meg tavaly, szélesebb a kínálat, mint valaha, igaz, a példányszámok csökkentek. Miközben a nyomdák papírhiánnyal küzdenek, mi szubjektív ajánlónkkal próbálunk segítséget adni a választáshoz. Mi most ezeket olvassuk.
