Kevés olyan Kilövésünk volt, amikor kizárólag nők álltak színpadra. Tomán Szabina és Rajki Annamária is területük meghatározó nevei.
Tomán Szabina, a Toman Diet alapítója elmondta, hogy csak azt árulja, amit ő is megeszik.
Rajki Annamária, a Telekom igazgatója kemény főnök, és nagyon benne van a szakma sűrűjében. Ez cikkünkből és Galambos Mártonnal való beszélgetéséből is kiderült.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
A mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, ami elengedhetetlen az ágazat szereplőinek versenyképességéhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) évek óta eredményesen dolgozik az innovatív digitális megoldások agráriumba csatornázásán. Győrffy Balázzsal, a szervezet elnökével beszélgettünk.
Miért vállalt a NAK vezető szerepet az agrárinnovációban?
A mezőgazdaság kihívásaira – mint például a szélsőséges időjárás vagy a generációváltás – az egyik leghatékonyabb válasz a digitalizációs szint növelése. A NAK, miként számos más területen, a digitális térben is képviseli a gazdálkodók érdekeit, ezért is indítottuk el három éve NAK TechLab agrár startup programunkat. Ennek keretében ígéretes startupokat vonzunk be az agráriumba, és a legnagyobb piaci szereplőkkel együttműködve segítjük megoldásaik fejlődését és széles körű elterjedését. Az elv egyszerű: a nagyvállalatok és a gazdák igényei alapján feltárjuk az agrárium legaktuálisabb problémáit, majd olyan cégeket toborzunk az innovációs ökoszisztémán belül, akik a leggyorsabban és a legújszerűbb megoldásokkal tudnak választ adni a kihívásokra. A nálunk felhalmozott magas szintű szakmai tudás és „terepismeret” révén jelentős mértékben tudjuk segíteni a velünk együttműködő csapatokat.
Kézzelfogható hasznot hoznak ezek az innovációk?
Csak gyakorlatba adaptálható megoldásokkal dolgozunk, amik forintosítható hasznot hoznak a gazdálkodóknak. Ezek egyrészt időigényes folyamatok automatizálását teszik lehetővé, másrészt támogatják az adatalapú döntéseket. Az innovatív megoldásokba való befektetés folyamatosan megtérül a gazdák számára, és azok nem csak a mennyiségi, de például a minőségi élelmiszer-előállításban is szerepet játszanak. Továbbá az új fejlesztésekkel csökkenthető a növényvédő szerek, antibiotikumok használata – ami elősegíti a környezeti fenntarthatóságot is. Nem mellékes, hogy a modern technológiákkal a fiatalok számára is vonzóbbá tud válni a szektor.
Hány startuppal dolgoznak együtt?
Eddig több száz ötlettel és mintegy ötven már érettebb startup vállalkozással dolgoztunk érdemben együtt. A program befektetésösztönző elemeinek köszönhetően az indulás óta több mint egymilliárd forint befektetés érkezett a startupokhoz. A velünk együttműködők a szakmai fejlődésen túl olyan nagyvállalati kapcsolatokkal is gazdagodhatnak, amik segítségével gazdálkodók nagyon széles körének nyújthatnak szolgáltatásokat.
Mennyire nyitott az ágazat az új megoldásokra?
A szektor egyelőre alacsonyabb digitalizációs szintje jelentős üzleti lehetőségeket rejt magában, ami segíti bevonzani az innovátorokat. Elmondható, hogy a programunk hatására olyan agrár startup ökoszisztéma alakult ki, amely egyedülállóan hozza össze a nagyvállalatokat, a fiatal fejlesztőket, az agrárszakembereket – ezáltal új löketet ad az agráriumnak. Ugyan egy jellemzően konzervatív piacról beszélünk, a NAK TechLab program a startupok becsatornázását jóval gyorsabbá és gördülékenyebbé teszi. Mindenképp javuló tendencia mutatkozik, azt gondolom, hogy a piac összes szereplőjének közös érdeke a digitalizáció térnyerése.
25 évvel ezelőtt, szakorvosi tapasztalattal és gyakorlattal a hátuk mögött egy szegedi orvos házaspár úgy gondolta, gyógyszerek és kiváló minőségű, gyógyító hatású és megelőzést támogató készítmények fejlesztésével többet tudna tenni a páciensekért, mint a kórházi orvosi gyakorlatban. Tapasztalataik lehetővé tették, hogy felmérjék az igényeket és olyan készítményeket fejlesszenek, melyekre a pácienseknek szükségük van és a piacon hiánypótló megoldási lehetőséget kínálnak összetétel, ár vagy minőség szempontjából. A semmiből váltak meghatározó piaci szereplővé, miközben – kezdetben – távol álltak az üzleti szférától. Dr. Jójárt Ferenc és felesége, Dr. Kardos Mária 1997-ben hozták létre saját, 100 százalékban magyar gyógyszeripari vállalkozásukat, mely mára meghatározó a páciensek ellátásának biztosításában. A Goodwill Pharma az ő sikertörténetük.
A játékipar évről évre rekordméretűre duzzad, kiváltképp a covid okozta bezártság és az új generációs konzolok, a Playstation 5, az Xbox Series X és S megjelenése óta. A járvány közepette mégis komoly fejtörést okoz, ki hogyan szállítsa le időben – az iparágban súlyos gondnak számító crunch, azaz betegre túlóráztatás nélkül – most készülő címeit. Gyakori volt, hogy 2020-ról 2021-re halasztottak megjelenéseket, ahogy most épp 2021-ről 2022-re is. Összeállításunk nem egy tagja részesült ebben a bánásmódban.
Egyszerre a multis közeget megunó karrierváltó, a pszichológusi szerepre kislányként is készülő és abból a mindennapokban nehezen kibújó barát, aki nem mellesleg minden idők egyik legsikeresebb magyar pszichológiai témájú könyvét írta meg három éve. Az Örökölt sors sikerében ott van az agyontraumatizált egyének tömegeinek válaszkeresése és Orvos-Tóth Noémi története: hierarchikus alapokkal, bátor váltásokkal, szorongással és mély kötődésekkel.
