Izgalmas színvilág, a magyar történelem nagy alakjai, elegáns megjelenés – így konferálta fel a rendkívül népszerű Magyar Állampapír (MÁP) Plusz nyomdai verziójának szenzációs megújulását a papír második születésnapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A postákon beszerezhető, szemet gyönyörködtető lakossági kötvény nagy novemberi ráncfelvarrása sajnos a kamatozását nem érintette, pedig az infláció elszállását látva igény biztos lett volna rá.
Hiába aggatta rá az online média a MÁP Pluszra már megszületésekor a szuperállampapír jelzőt, ma már egyre kevésbé tűnik versenyképesnek az inflációkövető kötvényhez képest. Sőt, hiába sávos a kamatozása, és fizet többet évről évre, már az se biztos, hogy az ötéves futamidő második felére nem érdemes-e lecserélni az inflációkövetőre. Csak az tuti, hogy minden lakossági kötvényesnek célszerű most néhány számítást elvégeznie, és utána preferenciái és várakozásai függvényében dönteni, hogy melyik papírnak szavaz bizalmat. Vagy ad nagyobb súlyt, mert mindkettő mellett szólnak érvek, de a megugró infláció egyszerűen felzabálta a szuperállampapír reálhozamát.
A MÁP Plusz és a Prémium Állampapír összevetésénél mindig figyelembe kell venni azt is, hogy eltérő a likviditásuk, illetve az eladásukkor eltérő költséggel szembesülünk.
A számolgatást, esetleg újratervezést, átcsoportosítást tehát az infláció hirtelen felpörgése tette hirtelen szükségessé, de arra is érdemes mindenekelőtt visszatekinteni, hogy az elmúlt bő két évben MÁP Pluszt rohamozók mai állás szerint jól döntöttek-e. A papírt 2019 júniusában dobták a piacra, az első vásárlók tehát mostanság jutnak el az ötéves futamidő feléig. Bő két éve még sehol se volt a covid, és infláció se látszott, a MÁP Plusz által öt évre ígért 4,95 százalékos éves hozam kimagasló volt, tisztes reálhozammal is kecsegtetett – kockázatmentesen. El is szívta a pénzeket mindenhonnan a betétektől a befektetési alapokig – főleg, hogy adómentessé is tették a lakossági állampapírok hozamát.
